Koszovó: könnygáz a parlamentben

A koszovói ellenzék hétfőn ismét könnygázzal akadályozta meg a parlament munkáját, a Koha Ditore című pristinai napilap értesülése szerint az ügyészség azonnal elrendelte az elkövetők elfogását. 

A pristinai törvényhozás a jövő évi költségvetésről tárgyalt volna, ám amikor Kadri Veseli házelnök feltette a kérdést, hogy az ellenzék hajlandó-e részt venni a munkában, az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű párt képviselői könnygázpalackot dobtak a terembe. A házelnök ekkor kijelentette: az ellenzéki pártok ismét "saját magukat zárják ki a munkából", majd szünetet rendelt el. November végén egy hasonló incidens követően az ellenzéki képviselőket kitiltották az aznapi ülésről.

A kormányzó pártok korábban közölték, ha nem sikerül elfogadni időben a 2016. évi büdzsét, azzal veszélybe kerülhet a Nemzetközi Valutaalappal kötendő, 185 millió euróról szóló hitel-megállapodás. Az ellenzék szeptember óta akadályozza fütyüléssel, tojásdobálással, valamint könnygázzal a törvényhozás munkáját, azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával augusztusban Brüsszelben kötött megállapodásról.

Szerző
Frissítve: 2015.12.14. 20:38

Karikaturisták a szólásszabadságért

Publikálás dátuma
2015.12.15. 06:33

Az emberi jogok a fő témája annak a ma kezdődő eseménysorozatnak, amelyet a karikaturisták nemzetközi szervezete rendez Strasbourgban. A nyitónapon arról tartanak vitát, hogyan járulhatnának hozzá a karikaturisták a demokratikus alapjogok jobb megismertetéséhez. Kiállítást is rendeznek, amelyen az Európai Unió 28 karikaturistájának rajzai láthatóak. Magyarországot lapunk karikaturistája Pápai Gábor képviseli.

Az Európai Bizottság az idei év decemberét az emberi jogok kérdéskörének szenteli. A karikaturisták nemzetközi szervezete, a Cartooning for Peace ezért december 15-től 17-ig Strasbourgban tartja eseménysorozatát, szintén az emberi jogok témáját középpontba helyezve. A karikaturisták célja az, hogy még jobban felhívja az emberek figyelmét erre a kérdésre. A rendezvényt az EP-elnök Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Plantu, a Le Monde világhíres karikaturistája nyitja meg.

A Cartooning for Peace szervezet 2006 októberében, New Yorkban, az ENSZ égisze alatt jött létre. A világ akkor legismertebb 12 karikaturistája hívta életre. Megállapodtak arról, hogy műveikkel a békét propagálják, illetve segítik azt, hogy a különböző nemzetek jobban megismerjék a másik kultúráját. Azóta rendszeresen szerveznek különféle konferenciákat, kiállításokat, illetve találkozókat a szerzőkkel. Mindemellett a szervezet jobban meg akarja ismertetni az emberekkel a karikaturisták munkáját. A Cartooning for Peace-t jelenleg 51 országból 125 karikaturista alkotja, Magyarországról a Népszava karikaturistája, Pápai Gábor tagja.

A kedden Strasbourgban kezdődő konferencia keretében több rendezvényt is tartanak, a nyitónapon arról tartanak nyílt vitát, a karikaturisták hogyan járulhatnának hozzá a demokratikus alapjogok jobb megismertetéséhez. Kiállítást is rendeznek, amelyen az Európai Unió 28 karikaturistájának rajzai – köztük Pápai Gáboré – láthatóak. A cél az, hogy 28 különféle szemszögből mutassák be az EU-t. A kiállítás december 31-ig látható az Európai Parlament épületében. Egy nappal a karikaturisták konferenciájának megnyitója után Strasbourgban adják át a Szaharov-díjat, amelyet idén a szaúdi bloggernek, Raif Badawinak ítéltek oda. A díjat az Európai Parlament 1988-ban alapította és évente ítéli oda az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért. A díj névadója Andrej Dmitrijevics Szaharov, az 1975. évi Nobel-békedíj kitüntetettje.

Éhségsztrájkol a Szaharov-díjas

Üres szék jelképezi majd a szerdai strasbourgi ceremónián, hogy nem tud jelen lenni a fő díjazott, a Szaúd-Arábiában tíz évre elítélt blogger, emberi jogi aktivista, Raif Badawi. A blogger nevében felesége vesz át az Európai Parlament által adományozott Szaharov-díjat. Ensaf Haidar, és a Badawi-házaspár három gyermeke Kanadában él, ott kaptak politikai menedékjogot. Haidar múlt kedden tette közzé, hogy férjét egy elszigetelt szaúdi börtönbe szállították át, s tiltakozásképpen éhségsztrájkot kezdett. Megalapozatlannak bizonyultak a korábban elterjedt hírek arról, hogy a szaúdi király esetleg megkegyelmez a bloggernek.

Tiltakozók a szaúdi nagykövetség előtt Berlinben. Világszerte tüntettek Raif Badawi szabadon bocsátásáértFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARSTEN KOALL

Tiltakozók a szaúdi nagykövetség előtt Berlinben. Világszerte tüntettek Raif Badawi szabadon bocsátásáértFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARSTEN KOALL

A most 31 éves Badawi még 2008-ban létrehozott egy internetes vitafórumot, Szabad Szaúdi Liberálisok címmel. A honlap rendkívül népszerű lett, az egész világon sokan olvasták Badawi blogját. A portált, amely az iszlámmal kapcsolatos kérdéseket is tárgyalt, 2012-ben lezárták, a bloggert egy dzseddai bíróság 7 évre és 600 botütésre ítélték. Fellebbezésére az ítéletet még súlyosbították is. 2014-ben 10 év börtönre és ezer botütésre emelték a büntetését, az indoklás szerint azért, mert a blogbejegyzésekben megsértette az iszlámot, a szaúdi technológiai törvényeket, s apjának sem engedelmeskedett (a sivatagi királyságban ez komoly bűnnek számít).

Ráadásképpen még egy millió reál (250 ezer euró) pénzbüntetést is kiszabtak az emberi jogi aktivistára. Badawi idén januárban kapta meg az első 50 botütést, 950 még hátravan. A korbácsütést követően, amit egy dzsiddai mecset előtt hajtottak végre, egy orvos arról tájékoztatta a börtön személyzetét, hogy a férfi sebei még nem gyógyultak be eléggé ahhoz, hogy a brutális büntetés újabb részletének alávethessék. A következő pénteken, bár egy orvosi bizottság azt javasolta, hogy magas vérnyomására való tekintettel Badawit nem lenne szabad megkorbácsolni, egy másik börtönorvos mindent rendben talált, és a korbácsolás mellett érvelt. Ezután öt egymást követő héten is elmaradt a büntetés végrehajtása, a külvilág számára ismeretlen okokból. Csak találgatni lehet, hogy ismét megkorbácsolják-e.

A szaúdi legfelsőbb bíróság is jóváhagyta az ítéletet, annak ellenére, hogy világszerte bírálták Szaúd-Arábiát az emberi jogok megsértése miatt. Az Európai Unió közölte, elfogadhatatlannak tartják a megbotozást, az Egyesült Államok is kérte Rijádot, hogy vonja vissza a büntetést. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a jordániai Zeid Ra’ad al Huszein is tiltakozott. Raif Badawi esete azonban csak egy kiemelt példa az Öböl-menti királyság borzalmas emberi jogi helyzetére.

E. É.

Szerző
Frissítve: 2015.12.14. 21:46

Nem lélegezhet fel Európa Párizs után

Publikálás dátuma
2015.12.15. 06:32
Nicolas Sarkozyt a jelek szerint nem viselték meg annyira a vasárnapi történések: vasárnap este megjelent a Paris Saint-Germain–
A francia regionális választás végeredménye szerint a 13 régióból hétben a jobboldali Republikánusok, ötben a szocialisták, egyben – Korzikán – pedig a regionális nacionalista párt győzött, a szélsőjobboldali Nemzeti Front azonban egyben sem. A voksolás nagyon komoly figyelmeztetés nemcsak Franciaországnak, egész Európának is. A Nemzeti Frontra majdnem hétmillióan voksoltak, s mint lapok kiemelik, ennyi voks nem tűnik el nyomtalanul.

A regionális voksolás talán kisebb fordulópontot is jelenthet a francia belpolitikában. S nemcsak azért, mert a magasabb részvételnek, illetve a bal- és jobboldal összefogásának köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy a Nemzeti Front akár egyetlen régiót is megszerezzen. Amiatt is, mert a mérsékelt jobboldal vezető ereje, a Republikánusok nevű párt Alain Juppé által vezetett szárnya és a balközép között minden korábbinál szorosabb lett a kapcsolat. Amolyan egymásra utaltsági viszony alakult ki közöttük.

A jobboldali párt elnöke, Nicolas Sarkozy ugyan minden politikai erővel elutasította az együttműködést, de a voksolás után nemcsak Xavier Bertrand mondott köszönetet a baloldali voksokért, vagyis az a politikus, aki legyőzte Nord-Pas-de-Calais-Picardie északi régióban Marina Le Pent, hanem a jobboldali politikai erő emblematikus alakjának nevezhető Juppé is, aki Nicolas Sarkozy legnagyobb riválisa lehet a Republikánusok egy esetleges előválasztása során. Juppé elismerését fejezte ki mindazoknak, akik „nem osztják a véleményünket, de az urnákhoz járultak azért, hogy elkerüljük a legrosszabbat”. Bertrand egyébként beszédében utalt arra, míg az első fordulóban 558 ezer voksra tett szert, a másodikban már több mint egymillióan szavaztak rá. Nyilvánvaló, hogy ez nem történhetett volna meg a baloldali szavazók segítsége nélkül.

Hírek szerint nagyon éles csaták voltak a Republikánusok stratégiájáról a választások után. Sarkozy nagyon keményen nekiment a párt egyik legmérsékeltebb személyiségének, Nathalie Kosciusko-Morizetnek. A magyar gyökerekkel rendelkező politikus ugyanis saját érdemének tartotta, hogy pártja szerezte meg a legtöbb régió irányítását. A francia sajtóban csak NKM-nek nevezett politikus erre azzal válaszolt, ha a választók elfogadták volna Sarkozy stratégiáját, mely szerint egyik táborral sem hajlandó szövetkezni, akkor több régióban sem tudott volna nyerni a jobboldali tömörülés, egyebek mellett Nord-pas-Calaisban sem, ahol Marine Le Pen indult. A választás megmutatta tehát, hogy a Republikánusok párt nagyon komoly ideológiai kihívás elé került. Sarkozy szélsőjobbhoz dörgölőző politikája áll szemben a mérsékeltekével. A párton belül egyre nagyobb az ellenállás Sarkozyval szemben, aki előre menekülve bejelentette: átalakítja a vezetést.

A volt elnök, aki 2007-2012 között töltötte be az államfői tisztséget, a választás legnagyobb vesztese – értékelt a L'Express című lap. Eljátszotta a hitelét a választók előtt azzal, hogy nem volt hajlandó nyíltan kiállni a két forduló között a jobboldali radikálisok ellen. Nehéz lesz innen felkapaszkodnia a 2017-es voksolásig. Bár pártja szerezte meg a legtöbb, hét régió irányítását, ez az eredmény óriási csalódással ér fel számára. Ne feledjük, a Francois Hollande elnök gyenge gazdasági eredményei miatt ezerszer leírt szocialisták is csak kettővel kevesebb, öt régió irányítását szerezték meg, alig maradtak el tehát a Republikánusoktól. Az ellenzék hagyományosan jobban is szokott szerepelni a regionális, illetve önkormányzati voksoláson. A hét régió megszerzése ebből a szempontból is nagyon súlyos vereség Sarkozynek.

A kampányban tanúsított magatartása miatt különösen meglepő volt, hogy Sarkozy tőle szokatlanul önkritikusan beszélt a voksolást követően. Azt mondta, az első forduló „figyelmeztetés volt minden politikus számára”. Ez aligha vonható kétségbe. Összességében hiába szorult csak a harmadik helyre a pártok rangsorában a 41 százalékos Republikánusok és a 30 százalékot szerzett szocialisták mögé a Nemzeti Front, 27 százalékos szavazati aránya önmagáért beszél, amint az is, hogy Marine Le Pen saját régiójában 41 százalékot szerzett 15,5 százalékkal kevesebbet jobboldali riválisánál. Nincs mit szépíteni: ez így is nagyon magas szavazati arány.

Marine Le Pen a voksolás utáni beszédében köszönetet mondott választóinak, s arra utalt, hogy sokkal jobban szerepeltek, mint 2010-ben. Manuel Valls miniszterelnök is erre mutatott rá, amikor azt közölte, hogy a szélsőjobboldali veszély még nem múlt el. „Meg kell mutatnunk azt, hogy a politika tényleg megváltozott, s képesek vagyunk, különösen a baloldal – visszaadni az embereknek a reményt” – fogalmazott.

Le Pen televíziós beszédében fenyegetően jelentette ki: „semmi sem állíthat meg bennünket”. A legjobb eredményt a „frontosok” közül Marine Le Pen unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen érte el, aki 45,22 százalékot szerzett a déli Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban, s a jobboldali, egykori motorversenyző Christian Estrosival szemben maradt alul. Utóbbira 54,78 százalék adta a voksát. Ez jelentős győzelem abból kiindulva, hogy az első fordulóban csak 26,38 százalékot kapott. Az eredmény arról is tanúskodik, hogy a baloldali érzelműek itt is tömegesen voksoltak Sarkozy pártjának jelöltjére, hiszen a baloldali párt az első fordulóban 16,89 százalékot szerzett.

Estrosi egyébként szintén nem felejtette el, kiknek köszönhette diadalát. Ezt jelzi, hogy hétfőn megbeszéléseket folytatott két szocialista elődjével, Michel Vauzelle-lel és Michel Pezet-vel. Christophe Castaner, aki az első fordulóban a szocialisták színeiben indult a régióban, megjegyezte: a jó irányba tett kezdeményezés volt ez. Veresége ellenére a pártalapító Jean-Marie Le Pen unokája, Marion Maréchal nem tűnt letörtnek, éppen ellenkezőleg. Komoly elégtételt jelenthetett számára, hogy jobban szerepelt nagynénjénél is, akinek egyre inkább riválisává válhat a párton belül. Miközben Marine Le Pent a „mérsékeltebbek” közé sorolják, Marion Maréchal-Le Pen a radikálisabb szárnyhoz tartozik.

Ami a szocialistákat illeti, talán Jean-Christophe Cambadélis, a párt főtitkára fogalmazta meg a legtalálóbban: a párt számára az eredmény győzelemmel ér fel ugyan, de túláradó örömet nem érezhetnek, hiszen míg előzőleg uralták a régiókat, csak öt maradt a kezükön. Elvesztették például Korzikát. A szigeten első ízben a helyi nacionalista párt nyert. Cambadélis kijelentésével arra is utalt, hogy több körzetben a baloldali jelölt visszalépett a jobboldali javára, ugyanakkor sikerült megakadályozni, hogy az FN akár egyetlen régióban is diadalt arasson. A párt főtitkára úgy vélte, bár az első fordulóhoz képest jelentősen emelkedett a részvételi arány, így is túl sokan maradtak otthon, s nem szavaztak.

Hogy korai és túlzás lenne a mérsékelt bal- és jobboldal közötti egymásra borulásról beszélni, azt Ile-de-France régiójának elvesztése igazolja. A baloldali fellegvár ugyanis a Republikánusokhoz került, amit nagyon nehezen emésztettek meg a szocialistáknál. Claude Bartolone ugyanis a második helyre szorult a Sarkozy-pártot képviselő Valérie Pécresse mögé. A baloldaliak azzal vádolták a politikust, hogy a két forduló között a szélsőjobbal kokettált.

Erre a vereségre nagyon nem számítottak a szocialistáknál, hiszen ebben a régióban a két forduló között összefogott a baloldal, a szocialista jelölt mögött sorakoztak fel a Zöldek, valamint a Baloldali Front is, s e három tömörülés szavazatait összeadva hoznia is kellett volna a voksolást. Amikor bejelentették az itteni végeredményt, az egyik televízió stúdiójában ülő Bartolone asszony sokáig megkövülten meredt maga elé. A jobboldali jelölt 1,6 százalékkal nyert előtte. Ebben a körzetben egyébként labdába sem tudott rúgni a Nemzeti Front jelöltje, Wallerand De Saint Just mindössze 14 százalékot kapott, tehát elmaradt az országos átlagtól.