Előfizetés

Év végi hajrában a törvénygyár

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.12.15. 06:09
Hiába segítette a parlamenti munka gyorsítását az ellenzék, a házelnöktől és Rogán Antaltól is csak minősítéseket kaptak FOTÓ: M
Már ma elfogadhatja az Országgyűlés az építőipari salátatörvényt, illetve a második Quaestor-törvényt, ehhez ugyanis az ellenzék hozzájárult. Előbbi jogszabály egyebek mellett lehetővé teszi, hogy az iparűzési adóból a fővárosi önkormányzat másfél százalékkal többet kapjon, amiből korlátozás nélkül finanszírozhatja a tömegközlekedést. A Ház összesen huszonnégy előterjesztésről szavaz a karácsonyi szünet előtti utolsó napon, és az interpellációkra is ma kerül sor. Tegnap Kövér László ismét kiosztotta az ellenzéket, két frakcióvezetőnek azt ajánlotta, nyújtsanak be módosítást, hogy pártjaik egyszerre, kórusban kiabálhassanak be.

Huszonnégy előterjesztést fogadhat el ma a Ház; egyebek mellett csökkenthetik a bankadót, módosíthatják a közbeszerzési, az önkormányzati és az egyházi törvényt. Szavaznak a kormány azon előterjesztéséről is, amely kiterjesztené az ingyenes gyermekétkeztetést, elfogadhatják a magyarországi nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót.

Miután a házszabálytól való eltérést tegnap a képviselők négyötöde, így az ellenzék java része is elfogadta, a karácsonyi szünet előtti utolsó ülésnapon voksolnak az új Quaestor-törvényről, amely már tartalmazza a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított pontok módosítását, így az igazságügyi miniszter szerint lehetővé teszi majd a károsultak gyorsabb és kiszámíthatóbb kárenyhítését. Az Országgyűlés elé kerül az építésügyi salátatörvény is, aminek kivételes tárgyalását tegnap a képviselők több mint fele támogatta. A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy az iparűzési adó helyben maradó hányadából az önkormányzatok csak a szociális ellátásokat, valamint a közösségi közlekedést támogathatják. Budapesten változna a fővárosi önkormányzat és a kerületek közötti forrásmegosztás is. Ha a Ház úgy dönt, jövőre az iparűzési adóból a főváros másfél százalékkal, 2017-ben pedig három százalékkal többet kap az eddiginél, amiből korlátozás nélkül finanszírozhatja a tömegközlekedést, a kerületi önkormányzatoknak viszont ennyivel kevesebb jut. A lakásépítés áfájának csökkentéséről is rendelkező tervezetet tegnap nyújtotta be a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

"A kormány nevében szeretném jelenteni az Országgyűlésnek a 2007 és 2013 közti fejlesztési ciklus lezárását" - közölte napirend előtt Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarország az elmúlt hét évben 2500 milliárd forintot fizetett be az Európai Unió kasszájába és 9041 milliárdot kapott, vagyis ennyit oszthatott szét. Úgy vélte, az ország a 2004-es társulási szerződéssel lemondott függetlensége egy jelentős szeletéről, azonban az uniós pénzeknek köszönhetően fejlődött. Az érintett időszakban 133 ezer pályázat érkezett be, ebből 73 ezer volt nyertes, ami 43 ezer pályázót jelent. Közülük 28 ezer cég, 25 ezer pedig önkormányzati, civil vagy állami program volt. 236 kilométer vasút épült vagy újult meg az országban, 1066 kilométer kerékpárút létesült, 537 kilométer új utat építettek és 2849 kilométert újítottak fel. A miniszter elmondta azt is, 2010 óta 500 ezer új munkahely jött létre, ezek közül 134 ezerhez vettek igénybe uniós támogatást. Összesen 28 ezer kis- és középvállalkozás kapott támogatást, 366 milliárd forint jutott kutatás-fejlesztésre, 314 milliárd forint a turizmusra, 197 milliárd a közigazgatás korszerűsítésére. A vállalkozások 1651 milliárd forint támogatást hívtak le, megújult 521 iskola, 20 egyetem és 163 kórház - sorolta. "A pénzek felhasználásának szabályossága megfelel az uniós átlagnak, mintegy 9 ezer milliárd forint elköltése után kevesebb mint 2 százaléknyi hibát talált az EU" - állította. A miniszter szerint csak azért van több vizsgálat, mert 2010 után meghonosodott a "feljelentés kultusza".

Sokba vannak a képviselői lakások
Idén 140 millió forintot fizet ki az Országgyűlés Hivatala a képviselők fővárosi albérletére. A Bors szerint ezt az összeget csupán 66 politikus lakhatására fordították, többségük havi 180 ezernél is többért bérelnek lakást, az albérletek harmadát az V. kerületben bérlik. A fideszes Lezsák Sándor lakása került a legtöbbe, belvárosi Garibaldi utcai lakása után összesen 2,7 millió forint támogatást kapott, ugyanis a bérleti díj havonta 230 ezer forintba kerül. Érdekes, ugyanennyiért a szintén fideszes Jakab István egy XII. kerületi, Mátyás király úti 169 négyzetméteres lakást bérel. A legdrágább képviselő idén a jobbikos Apáti István lett: 2,4 milliót vehetett fel bérleti támogatásra, 510 ezer forintnyi hotelköltséget is elszámolt, illetve 1,6 millióért tankolt - összesen 4,5 milliónyi támogatást kapott.

A kormány "idegen tollakkal ékeskedik" és nem tett mást, mint végrehajtotta azt, amit a szocialisták elterveztek - reagált a miniszter mondataira az MSZP-s Gőgös Zoltán. Arra figyelmeztetett, a fejlesztési pénzekből a barátok gazdagodtak, sok közbeszerzést ugyanaz nyert. Az LMP-s Schmuck Erzsébet úgy vélte: az még nem siker, ha a pénzeket lehívják, azt kellett volna elérni, hogy a társadalom jobban éljen. A pénzeket rosszul használták fel, Hadházy Ákos több tucat pályázatnál tárt fel visszásságokat.

Gőgös napirend előtt számon kérte azt is, miért nem csökkentik az élelmiszerek áfáját is. A lakóingatlanok áfájának csökkentése 11-12 ezer embert, az élelmiszerek áfájának csökkentése viszont sok millió embert érinthet, ezért az MSZP ezt kezdeményezi inkább. Rogán Antal szerint "a kétszínűség iskolapéldája", amit a szocialista politikus mond, hiszen az MSZP kormányon 15-ről 25 százalékra emelte az áfát.

Ismét bejuthat az RTL
Ha nem oldotta volna fel az RTL-t kitiltó döntését, akkor a politikai ellenfelei szerint "ő lenne a legnagyobb despota, aki az európai földrészen született" - nyilatkozta Kövér László a Népszabadságnak, miután kiderült: egy hónap kényszerszünet után 2015. december 21-től ismét közvetítheti az Országgyűlés munkáját és az Országház nyilvános eseményeit az RTL Klub stábja. Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke a Mandinerrel azt is közölte, a határozatról már egy hete tájékoztatták Kotroczó Róbertet. A csatorna hírigazgatója korábban levélben kérte Kövért, hogy oldja fel a Híradó minden munkatársát érintő szankciót, amelyet a házelnök azt követően rendelt el, hogy a csatorna felvételeket közölt arról, hogy a stábot nem engedték be Orbán Viktor és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtónyilatkozatára november végén. Az ellenzéket felháborította Kövér büntetése, a PM-es Szabó Tímea ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett hivatali visszaélés gyanújával a Fővárosi Főügyészségen. Az ugyanakkor nem derült ki, mi értelme december 21-től visszaengedni a stábot, ha ma van a parlament őszi ülésszakának utolsó vitanapja.

Az LMP-s Szél Bernadett eközben a kormány rossz döntéseit sorolta, amiknek következtében a magyarok külföldre menekülnek. Ezek az emberek nem romantikus kalandvágyból távoztak az országból, többségük azért ment el, mert itthon nem tud megélni. Most már azért is lehet izgulni, hogy késik a fizetés, bár lehet, hogy ez "az államtitkár-hadseregnek nem gond" - fogalmazott. Hozzátette: "lehet, hogy önök a magyar embereket olcsónak tartják, de hülyének ne nézzék". Cseresnyés Péter államtitkár szerint Szél felszólalása túlzásoktól hemzsegett, hiszen 2010 óta 10 százalékkal nőttek a bérek és jóval több fiatalnak van munkája.

Ezután a KDNP-s Hollik István az európai balliberális elit egész pályás letámadásaként értékelte a Magyarország ellen a menekültügyi szabályok miatt indult kötelezettségszegési eljárást, a Európai Humanista Föderáció európai polgári kezdeményezését, vagy Gyurcsány Ferenc cégének uniós megbízásait. A képviselő napirend előtt is felmondta a kormánypárti leckét, miszerint a brüsszeli döntéshozók nem tudják elfogadni, hogy Magyarország kiáll az érdekei mellett. Rogán válaszában kijelentette, a kormány továbbra is eltökélt és nem fogadja el a kvótát.

Kövér László tegnap sem kímélte az ellenzéket. A szocialistáknak azt javasolta, nyújtsanak be Házszabálytól való eltérést Gőgös felszólalásaira, hogy ne 5, hanem 9 percesek lehessenek. Az LMP és a Jobbik frakcióvezetője pedig a házelnök szerint azért kérjen módosítást, hogy a két párt egyszerre, kórusban kiabálhasson be. Annyit még odaszúrt, valaki győzze meg Novák Elődöt, hogy nem a kocsmában van a jobbikos haverjaival, hanem a magyar Országgyűlésben.

Másfajta terror
Miközben a Házban más típusú terror uralkodott, a Népszabadság arról írt, hogy a Magyar Nemzeti Hadsereg november 22-én elfogott két aktivistája valóban merényletet tervezett Orbán Viktor ellen. A lap szerint az állítólagos merénylet tervezett időpontjában a terrorelhárítók jó előre "kimenekítették" a miniszterelnököt onnan, ahol az előzetes információk alapján lecsaptak volna rá a támadói. A párost ezután kapták el, távol attól a helytől, ahol a merényletet elkövették volna. A gyanú, hogy aznap a kormányfő elleni merénylet szándékával ültek autóba, akkor is fennáll, ha egyelőre még csak lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel gyanúsítják őket - mondta a lapnak egy belügyi forrás.

Iványi nem borotválkozna a kormány kedvéért

B.I.M.
Publikálás dátuma
2015.12.15. 06:07
FOTÓ: Molnár Ádám
"Olyan gonosz törvény születik, amilyen még nem volt. Ennél már csak akkor lehetne személyre szabottabb az egyházügyi szabályozás, ha beleírnák, hogy az nem lehet egyház, amelynek vezetője szakállas" - nyilatkozta lapunknak Iványi Gábor. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője kérdésünkre azt is hozzátette, még ebben az esetben sem borotválkozna meg ennek a kormánynak a kedvéért, hiszen akkor valószínűleg újraírnák a törvényt úgy, hogy csak szakállas egyházfők lehetnek, ő pedig hónapokat várhatna, hogy a gyülekezete a jogos státuszában reménykedhessen.

Nem a szakáll-kérdés miatt, de a MET most újabb, évekig tartó pereskedés elé néz, mert bizony Iványiék ismét bírósághoz fordulnak, amint az egyházi törvény ma végszavazásra bocsátott (ötödik) módosítása hatályba lép. A jogi státuszától megfosztott kisegyház vezetője lapunknak elmondta: a módosítás ismét mindent elkövet azért, hogy a törvénysértő állapotot fenntartsa, és önkényesen korlátozza egyházuk és sorstársaik szabad közösségi vallásgyakorlását. A jogszabályváltozással ugyanis a parlament egyeseknek ismét automatikusan megadja az egyházi jogi státuszt, míg mások évek múltán kérelmezhetik majd csak azt újra, olyan feltételeket teremtettek. "Ez a törvény botrányosan aljas, alkotói pedig, már nem tudok mást mondani, gaz útonállók" - fogalmazott elkeseredettségében Iványi, felidézve, hogy ötödik éve küzdenek a nekik 1990 óta járó, alkotmányt és nemzetközi jogot sértően elvett egyházi státuszukért.

A MET eddig is, most is azt követeli, hogy "fejeződjék be egyházunk módszeres kivéreztetésének igyekezete, és felekezetünket helyezzék vissza az 1990. évi IV. törvény alapján fennállt egyházi jogállásába". Az eredeti állapot visszaállításának igényét jogilag már az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletei is alátámasztják, a magyar kormány részleges kárpótlást fizetve a jogsértést elismerte. Csakhogy Iványiék azóta sem nyertek "rehabilitációt", sőt, az adóhatóság - az idevágó határozatokat megszegve - továbbra sem adta vissza a gyülekezet úgynevezett technikai számát, amely a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásához szükséges.

"Az üldöztetés felőrli az embert, nem igaz, hogy megnemesíti a lelket" - fogalmazott megtörten Iványi, aki ugyanakkor felvetette azt is: ha a most "simán" megkapták volna a nekik járó státuszt, az talán még visszatetsző is lett volna számára, hiszen annyi gonoszságot követtek el velük szemben, ami már-már gátja bárminemű megállapodásnak. Nem így érzi a kormány, hiszen Balog Zoltán tegnap az Országgyűlés igazságügyi bizottságában arról beszélt, az egyházügyi törvény ötödszöri módosításának története "nem rázta meg a vallási közösségeket, azok ugyanúgy végzik munkájukat akkor is, ha ellenszél fúj és akkor is, ha hátszél". Az emberi erőforrás miniszter szerint a hagyományoknak és az emberi jogoknak egyaránt megfelelő lesz az új egyházügyi szabályozás.

Valójában azonban az új törvény a jövőben is fenn fogja tartani azt a helyzetet, amelyben az állam saját ízlése szerint tehet különbséget az egyházak között, hiszen míg a jogszabály egyes egyházaknak automatikusan megítéli a jogállást, más gyülekezeteknek szinte lehetetlen elvárásoknak kell megfelelni a bírósági kezdeményezéshez is. A tervezet alapján ugyan majd ismét a bíróság dönthet arról, hogy melyik szervezet számít egyháznak, de eközben az alaptörvényben továbbra is benne marad a bevett egyházak parlamenti elismerésére utaló passzus - amelyet azután tettek a szövegbe, hogy az Ab alkotmánysértőnek találta az eljárást -, ami alkotmányellenes helyzetet hoz létre. Ráadásul az új jogi kategóriákkal az állam az általa kiválasztott egyházaknak tetszés szerinti összegű hitéleti támogatást adhat, míg mások mindennemű gyülekezeti forrásuktól eleshetnek.

Iványi nem borotválkozna a kormány kedvéért

B.I.M.
Publikálás dátuma
2015.12.15. 06:07
FOTÓ: Molnár Ádám
"Olyan gonosz törvény születik, amilyen még nem volt. Ennél már csak akkor lehetne személyre szabottabb az egyházügyi szabályozás, ha beleírnák, hogy az nem lehet egyház, amelynek vezetője szakállas" - nyilatkozta lapunknak Iványi Gábor. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője kérdésünkre azt is hozzátette, még ebben az esetben sem borotválkozna meg ennek a kormánynak a kedvéért, hiszen akkor valószínűleg újraírnák a törvényt úgy, hogy csak szakállas egyházfők lehetnek, ő pedig hónapokat várhatna, hogy a gyülekezete a jogos státuszában reménykedhessen.

Nem a szakáll-kérdés miatt, de a MET most újabb, évekig tartó pereskedés elé néz, mert bizony Iványiék ismét bírósághoz fordulnak, amint az egyházi törvény ma végszavazásra bocsátott (ötödik) módosítása hatályba lép. A jogi státuszától megfosztott kisegyház vezetője lapunknak elmondta: a módosítás ismét mindent elkövet azért, hogy a törvénysértő állapotot fenntartsa, és önkényesen korlátozza egyházuk és sorstársaik szabad közösségi vallásgyakorlását. A jogszabályváltozással ugyanis a parlament egyeseknek ismét automatikusan megadja az egyházi jogi státuszt, míg mások évek múltán kérelmezhetik majd csak azt újra, olyan feltételeket teremtettek. "Ez a törvény botrányosan aljas, alkotói pedig, már nem tudok mást mondani, gaz útonállók" - fogalmazott elkeseredettségében Iványi, felidézve, hogy ötödik éve küzdenek a nekik 1990 óta járó, alkotmányt és nemzetközi jogot sértően elvett egyházi státuszukért.

A MET eddig is, most is azt követeli, hogy "fejeződjék be egyházunk módszeres kivéreztetésének igyekezete, és felekezetünket helyezzék vissza az 1990. évi IV. törvény alapján fennállt egyházi jogállásába". Az eredeti állapot visszaállításának igényét jogilag már az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletei is alátámasztják, a magyar kormány részleges kárpótlást fizetve a jogsértést elismerte. Csakhogy Iványiék azóta sem nyertek "rehabilitációt", sőt, az adóhatóság - az idevágó határozatokat megszegve - továbbra sem adta vissza a gyülekezet úgynevezett technikai számát, amely a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásához szükséges.

"Az üldöztetés felőrli az embert, nem igaz, hogy megnemesíti a lelket" - fogalmazott megtörten Iványi, aki ugyanakkor felvetette azt is: ha a most "simán" megkapták volna a nekik járó státuszt, az talán még visszatetsző is lett volna számára, hiszen annyi gonoszságot követtek el velük szemben, ami már-már gátja bárminemű megállapodásnak. Nem így érzi a kormány, hiszen Balog Zoltán tegnap az Országgyűlés igazságügyi bizottságában arról beszélt, az egyházügyi törvény ötödszöri módosításának története "nem rázta meg a vallási közösségeket, azok ugyanúgy végzik munkájukat akkor is, ha ellenszél fúj és akkor is, ha hátszél". Az emberi erőforrás miniszter szerint a hagyományoknak és az emberi jogoknak egyaránt megfelelő lesz az új egyházügyi szabályozás.

Valójában azonban az új törvény a jövőben is fenn fogja tartani azt a helyzetet, amelyben az állam saját ízlése szerint tehet különbséget az egyházak között, hiszen míg a jogszabály egyes egyházaknak automatikusan megítéli a jogállást, más gyülekezeteknek szinte lehetetlen elvárásoknak kell megfelelni a bírósági kezdeményezéshez is. A tervezet alapján ugyan majd ismét a bíróság dönthet arról, hogy melyik szervezet számít egyháznak, de eközben az alaptörvényben továbbra is benne marad a bevett egyházak parlamenti elismerésére utaló passzus - amelyet azután tettek a szövegbe, hogy az Ab alkotmánysértőnek találta az eljárást -, ami alkotmányellenes helyzetet hoz létre. Ráadásul az új jogi kategóriákkal az állam az általa kiválasztott egyházaknak tetszés szerinti összegű hitéleti támogatást adhat, míg mások mindennemű gyülekezeti forrásuktól eleshetnek.