Huszonnégy előterjesztést fogadhat el ma a Ház; egyebek mellett csökkenthetik a bankadót, módosíthatják a közbeszerzési, az önkormányzati és az egyházi törvényt. Szavaznak a kormány azon előterjesztéséről is, amely kiterjesztené az ingyenes gyermekétkeztetést, elfogadhatják a magyarországi nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót.
Miután a házszabálytól való eltérést tegnap a képviselők négyötöde, így az ellenzék java része is elfogadta, a karácsonyi szünet előtti utolsó ülésnapon voksolnak az új Quaestor-törvényről, amely már tartalmazza a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított pontok módosítását, így az igazságügyi miniszter szerint lehetővé teszi majd a károsultak gyorsabb és kiszámíthatóbb kárenyhítését. Az Országgyűlés elé kerül az építésügyi salátatörvény is, aminek kivételes tárgyalását tegnap a képviselők több mint fele támogatta. A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy az iparűzési adó helyben maradó hányadából az önkormányzatok csak a szociális ellátásokat, valamint a közösségi közlekedést támogathatják. Budapesten változna a fővárosi önkormányzat és a kerületek közötti forrásmegosztás is. Ha a Ház úgy dönt, jövőre az iparűzési adóból a főváros másfél százalékkal, 2017-ben pedig három százalékkal többet kap az eddiginél, amiből korlátozás nélkül finanszírozhatja a tömegközlekedést, a kerületi önkormányzatoknak viszont ennyivel kevesebb jut. A lakásépítés áfájának csökkentéséről is rendelkező tervezetet tegnap nyújtotta be a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
"A kormány nevében szeretném jelenteni az Országgyűlésnek a 2007 és 2013 közti fejlesztési ciklus lezárását" - közölte napirend előtt Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarország az elmúlt hét évben 2500 milliárd forintot fizetett be az Európai Unió kasszájába és 9041 milliárdot kapott, vagyis ennyit oszthatott szét. Úgy vélte, az ország a 2004-es társulási szerződéssel lemondott függetlensége egy jelentős szeletéről, azonban az uniós pénzeknek köszönhetően fejlődött. Az érintett időszakban 133 ezer pályázat érkezett be, ebből 73 ezer volt nyertes, ami 43 ezer pályázót jelent. Közülük 28 ezer cég, 25 ezer pedig önkormányzati, civil vagy állami program volt. 236 kilométer vasút épült vagy újult meg az országban, 1066 kilométer kerékpárút létesült, 537 kilométer új utat építettek és 2849 kilométert újítottak fel. A miniszter elmondta azt is, 2010 óta 500 ezer új munkahely jött létre, ezek közül 134 ezerhez vettek igénybe uniós támogatást. Összesen 28 ezer kis- és középvállalkozás kapott támogatást, 366 milliárd forint jutott kutatás-fejlesztésre, 314 milliárd forint a turizmusra, 197 milliárd a közigazgatás korszerűsítésére. A vállalkozások 1651 milliárd forint támogatást hívtak le, megújult 521 iskola, 20 egyetem és 163 kórház - sorolta. "A pénzek felhasználásának szabályossága megfelel az uniós átlagnak, mintegy 9 ezer milliárd forint elköltése után kevesebb mint 2 százaléknyi hibát talált az EU" - állította. A miniszter szerint csak azért van több vizsgálat, mert 2010 után meghonosodott a "feljelentés kultusza".
A kormány "idegen tollakkal ékeskedik" és nem tett mást, mint végrehajtotta azt, amit a szocialisták elterveztek - reagált a miniszter mondataira az MSZP-s Gőgös Zoltán. Arra figyelmeztetett, a fejlesztési pénzekből a barátok gazdagodtak, sok közbeszerzést ugyanaz nyert. Az LMP-s Schmuck Erzsébet úgy vélte: az még nem siker, ha a pénzeket lehívják, azt kellett volna elérni, hogy a társadalom jobban éljen. A pénzeket rosszul használták fel, Hadházy Ákos több tucat pályázatnál tárt fel visszásságokat.
Gőgös napirend előtt számon kérte azt is, miért nem csökkentik az élelmiszerek áfáját is. A lakóingatlanok áfájának csökkentése 11-12 ezer embert, az élelmiszerek áfájának csökkentése viszont sok millió embert érinthet, ezért az MSZP ezt kezdeményezi inkább. Rogán Antal szerint "a kétszínűség iskolapéldája", amit a szocialista politikus mond, hiszen az MSZP kormányon 15-ről 25 százalékra emelte az áfát.
Az LMP-s Szél Bernadett eközben a kormány rossz döntéseit sorolta, amiknek következtében a magyarok külföldre menekülnek. Ezek az emberek nem romantikus kalandvágyból távoztak az országból, többségük azért ment el, mert itthon nem tud megélni. Most már azért is lehet izgulni, hogy késik a fizetés, bár lehet, hogy ez "az államtitkár-hadseregnek nem gond" - fogalmazott. Hozzátette: "lehet, hogy önök a magyar embereket olcsónak tartják, de hülyének ne nézzék". Cseresnyés Péter államtitkár szerint Szél felszólalása túlzásoktól hemzsegett, hiszen 2010 óta 10 százalékkal nőttek a bérek és jóval több fiatalnak van munkája.
Ezután a KDNP-s Hollik István az európai balliberális elit egész pályás letámadásaként értékelte a Magyarország ellen a menekültügyi szabályok miatt indult kötelezettségszegési eljárást, a Európai Humanista Föderáció európai polgári kezdeményezését, vagy Gyurcsány Ferenc cégének uniós megbízásait. A képviselő napirend előtt is felmondta a kormánypárti leckét, miszerint a brüsszeli döntéshozók nem tudják elfogadni, hogy Magyarország kiáll az érdekei mellett. Rogán válaszában kijelentette, a kormány továbbra is eltökélt és nem fogadja el a kvótát.
Kövér László tegnap sem kímélte az ellenzéket. A szocialistáknak azt javasolta, nyújtsanak be Házszabálytól való eltérést Gőgös felszólalásaira, hogy ne 5, hanem 9 percesek lehessenek. Az LMP és a Jobbik frakcióvezetője pedig a házelnök szerint azért kérjen módosítást, hogy a két párt egyszerre, kórusban kiabálhasson be. Annyit még odaszúrt, valaki győzze meg Novák Elődöt, hogy nem a kocsmában van a jobbikos haverjaival, hanem a magyar Országgyűlésben.
