Iványi nem borotválkozna a kormány kedvéért

Publikálás dátuma
2015.12.15. 06:07
FOTÓ: Molnár Ádám
"Olyan gonosz törvény születik, amilyen még nem volt. Ennél már csak akkor lehetne személyre szabottabb az egyházügyi szabályozás, ha beleírnák, hogy az nem lehet egyház, amelynek vezetője szakállas" - nyilatkozta lapunknak Iványi Gábor. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője kérdésünkre azt is hozzátette, még ebben az esetben sem borotválkozna meg ennek a kormánynak a kedvéért, hiszen akkor valószínűleg újraírnák a törvényt úgy, hogy csak szakállas egyházfők lehetnek, ő pedig hónapokat várhatna, hogy a gyülekezete a jogos státuszában reménykedhessen.

Nem a szakáll-kérdés miatt, de a MET most újabb, évekig tartó pereskedés elé néz, mert bizony Iványiék ismét bírósághoz fordulnak, amint az egyházi törvény ma végszavazásra bocsátott (ötödik) módosítása hatályba lép. A jogi státuszától megfosztott kisegyház vezetője lapunknak elmondta: a módosítás ismét mindent elkövet azért, hogy a törvénysértő állapotot fenntartsa, és önkényesen korlátozza egyházuk és sorstársaik szabad közösségi vallásgyakorlását. A jogszabályváltozással ugyanis a parlament egyeseknek ismét automatikusan megadja az egyházi jogi státuszt, míg mások évek múltán kérelmezhetik majd csak azt újra, olyan feltételeket teremtettek. "Ez a törvény botrányosan aljas, alkotói pedig, már nem tudok mást mondani, gaz útonállók" - fogalmazott elkeseredettségében Iványi, felidézve, hogy ötödik éve küzdenek a nekik 1990 óta járó, alkotmányt és nemzetközi jogot sértően elvett egyházi státuszukért.

A MET eddig is, most is azt követeli, hogy "fejeződjék be egyházunk módszeres kivéreztetésének igyekezete, és felekezetünket helyezzék vissza az 1990. évi IV. törvény alapján fennállt egyházi jogállásába". Az eredeti állapot visszaállításának igényét jogilag már az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletei is alátámasztják, a magyar kormány részleges kárpótlást fizetve a jogsértést elismerte. Csakhogy Iványiék azóta sem nyertek "rehabilitációt", sőt, az adóhatóság - az idevágó határozatokat megszegve - továbbra sem adta vissza a gyülekezet úgynevezett technikai számát, amely a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásához szükséges.

"Az üldöztetés felőrli az embert, nem igaz, hogy megnemesíti a lelket" - fogalmazott megtörten Iványi, aki ugyanakkor felvetette azt is: ha a most "simán" megkapták volna a nekik járó státuszt, az talán még visszatetsző is lett volna számára, hiszen annyi gonoszságot követtek el velük szemben, ami már-már gátja bárminemű megállapodásnak. Nem így érzi a kormány, hiszen Balog Zoltán tegnap az Országgyűlés igazságügyi bizottságában arról beszélt, az egyházügyi törvény ötödszöri módosításának története "nem rázta meg a vallási közösségeket, azok ugyanúgy végzik munkájukat akkor is, ha ellenszél fúj és akkor is, ha hátszél". Az emberi erőforrás miniszter szerint a hagyományoknak és az emberi jogoknak egyaránt megfelelő lesz az új egyházügyi szabályozás.

Valójában azonban az új törvény a jövőben is fenn fogja tartani azt a helyzetet, amelyben az állam saját ízlése szerint tehet különbséget az egyházak között, hiszen míg a jogszabály egyes egyházaknak automatikusan megítéli a jogállást, más gyülekezeteknek szinte lehetetlen elvárásoknak kell megfelelni a bírósági kezdeményezéshez is. A tervezet alapján ugyan majd ismét a bíróság dönthet arról, hogy melyik szervezet számít egyháznak, de eközben az alaptörvényben továbbra is benne marad a bevett egyházak parlamenti elismerésére utaló passzus - amelyet azután tettek a szövegbe, hogy az Ab alkotmánysértőnek találta az eljárást -, ami alkotmányellenes helyzetet hoz létre. Ráadásul az új jogi kategóriákkal az állam az általa kiválasztott egyházaknak tetszés szerinti összegű hitéleti támogatást adhat, míg mások mindennemű gyülekezeti forrásuktól eleshetnek.

Szerző

Lehet népszavazás a Városligetről

Hitelesítette a Városligetre és az olimpiára vonatkozó helyi népszavazási kérdést a Fővárosi Választási Bizottság - tudatta Karácsony Gergely zuglói polgármester a Facebookon, így jövő év elején elindulhat az aláírásgyűjtés. Ha összegyűlik a szükséges 140 ezer aláírás, akkor a budapesti választópolgárok nyilváníthatnak véleményt mindkét témában.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke a múlt hét elején nyújtotta be a Városliget beépítése ellen tiltakozó népszavazási kezdeményezését, miután fővárosi civilek ugyanígy tettek a budapesti olimpia ügyében. Az ötkarikás játékok megrendezésével kapcsolatban azt a kérdést hitelesítette a bizottság, hogy "egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére". Karácsony korábban a Fővárosi Közgyűlésben is kezdeményezte, hogy írjanak ki helyi népszavazást Budapest olimpiai pályázatáról, a Városliget beépítéséről, valamint a Római-part árvízvédelmi megoldásáról, ám az előterjesztéseket a közgyűlés kormánypárti többsége nem támogatta.

Karácsony most hitelesített kezdeményezésében az a kérdés szerepel: "egyetért-e ön azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új épületek építését a Városligetben". A zuglói polgármester korábban kifejtette azt is, a kormány egyszer már kijátszotta a zuglóiakat, amikor bárminemű társadalmi egyeztetés nélkül elfogadta a Liget-törvényt. Hozzátette, mivel a Városliget fejlesztése alapvető fővárosi ügy, arról mindenképpen a polgároknak kell dönteniük, nem az Országgyűlésnek.

Szerző

Az EU-hoz fordul a DK Hóman-ügyben

Ma kiderülhet, eláll-e a vitatott Hóman Bálint szobor felállításának tervétől az ezzel előálló székesfehérvári alapítvány. Eközben a Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Bizottsághoz fordul Navracsics Tibor Hóman Bálint szoborra adott támogatása miatt. Közlésük szerint ugyanis Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal magyarázta, hogy a tárca 15 milliós támogatást adott a Székesfehérvárra tervezett emlékműhöz, hogy az arról szóló döntést még Navracsics hozta meg közigazgatási és igazságügyi miniszterként. 

A DK szerint az unió működésében semmilyen minőségben és feladatkörben nincs helye azoknak, akik a XX. század legsötétebb bűneit elkövetőknek állítanának szobrot. Az uniós biztos erre reagálva közölte: a szoborról semmilyen döntést nem hozott, a Hóman-szobornak sem a felállítását, sem a finanszírozását nem hagyta jóvá.

Az üggyel a The Financial Times is foglalkozott, a lap felidézte, hogy már jelenleg is zsidóellenes a magyar lakosság 25 százaléka, ami 6 év alatt 10 százalékos növekedést jelent. A The New York Times pedig arról írt, hogy az amerikai kormány antiszemitizmussal foglalkozó megbízottja budapesti útján tolmácsolta az Egyesült Államok kormányának véleményét is: "a kár, amit ez az ember okozott a zsidó magyar polgároknak, nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért a szoborállítás terve felfoghatatlan".

Az Eleven Emlékmű csoport nyílt levélben szedte darabokra Cser-Palkovics András mentegetőzését a Hóman-szobor ügyében. Lapunk is megírta: a fideszes székesfehérvári polgármester meghátrált, az eheti, pénteki képviselő-testületi ülésen visszavonatná a szobor önkormányzati támogatását, noha a "nemtelen támadásokat" tette felelőssé mindenért. Cser-Palkovics szavai szerint önkormányzati finanszírozás nélkül is megvalósulhat ugyanakkor a köztéri szoborállítás, ami az Eleven Emlékmű csoport szerint jogi nonszensz. A Hóman-szobor terve ellen tiltakoztak a szidó szervezetek is, amelyek civilekkel vasárnap demonstrációt is szerveztek.

Szerző