Karikaturisták a szólásszabadságért

Az emberi jogok a fő témája annak a ma kezdődő eseménysorozatnak, amelyet a karikaturisták nemzetközi szervezete rendez Strasbourgban. A nyitónapon arról tartanak vitát, hogyan járulhatnának hozzá a karikaturisták a demokratikus alapjogok jobb megismertetéséhez. Kiállítást is rendeznek, amelyen az Európai Unió 28 karikaturistájának rajzai láthatóak. Magyarországot lapunk karikaturistája Pápai Gábor képviseli.

Az Európai Bizottság az idei év decemberét az emberi jogok kérdéskörének szenteli. A karikaturisták nemzetközi szervezete, a Cartooning for Peace ezért december 15-től 17-ig Strasbourgban tartja eseménysorozatát, szintén az emberi jogok témáját középpontba helyezve. A karikaturisták célja az, hogy még jobban felhívja az emberek figyelmét erre a kérdésre. A rendezvényt az EP-elnök Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Plantu, a Le Monde világhíres karikaturistája nyitja meg.

A Cartooning for Peace szervezet 2006 októberében, New Yorkban, az ENSZ égisze alatt jött létre. A világ akkor legismertebb 12 karikaturistája hívta életre. Megállapodtak arról, hogy műveikkel a békét propagálják, illetve segítik azt, hogy a különböző nemzetek jobban megismerjék a másik kultúráját. Azóta rendszeresen szerveznek különféle konferenciákat, kiállításokat, illetve találkozókat a szerzőkkel. Mindemellett a szervezet jobban meg akarja ismertetni az emberekkel a karikaturisták munkáját. A Cartooning for Peace-t jelenleg 51 országból 125 karikaturista alkotja, Magyarországról a Népszava karikaturistája, Pápai Gábor tagja.

A kedden Strasbourgban kezdődő konferencia keretében több rendezvényt is tartanak, a nyitónapon arról tartanak nyílt vitát, a karikaturisták hogyan járulhatnának hozzá a demokratikus alapjogok jobb megismertetéséhez. Kiállítást is rendeznek, amelyen az Európai Unió 28 karikaturistájának rajzai – köztük Pápai Gáboré – láthatóak. A cél az, hogy 28 különféle szemszögből mutassák be az EU-t. A kiállítás december 31-ig látható az Európai Parlament épületében. Egy nappal a karikaturisták konferenciájának megnyitója után Strasbourgban adják át a Szaharov-díjat, amelyet idén a szaúdi bloggernek, Raif Badawinak ítéltek oda. A díjat az Európai Parlament 1988-ban alapította és évente ítéli oda az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért. A díj névadója Andrej Dmitrijevics Szaharov, az 1975. évi Nobel-békedíj kitüntetettje.

Éhségsztrájkol a Szaharov-díjas

Üres szék jelképezi majd a szerdai strasbourgi ceremónián, hogy nem tud jelen lenni a fő díjazott, a Szaúd-Arábiában tíz évre elítélt blogger, emberi jogi aktivista, Raif Badawi. A blogger nevében felesége vesz át az Európai Parlament által adományozott Szaharov-díjat. Ensaf Haidar, és a Badawi-házaspár három gyermeke Kanadában él, ott kaptak politikai menedékjogot. Haidar múlt kedden tette közzé, hogy férjét egy elszigetelt szaúdi börtönbe szállították át, s tiltakozásképpen éhségsztrájkot kezdett. Megalapozatlannak bizonyultak a korábban elterjedt hírek arról, hogy a szaúdi király esetleg megkegyelmez a bloggernek.

Tiltakozók a szaúdi nagykövetség előtt Berlinben. Világszerte tüntettek Raif Badawi szabadon bocsátásáértFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARSTEN KOALL

A most 31 éves Badawi még 2008-ban létrehozott egy internetes vitafórumot, Szabad Szaúdi Liberálisok címmel. A honlap rendkívül népszerű lett, az egész világon sokan olvasták Badawi blogját. A portált, amely az iszlámmal kapcsolatos kérdéseket is tárgyalt, 2012-ben lezárták, a bloggert egy dzseddai bíróság 7 évre és 600 botütésre ítélték. Fellebbezésére az ítéletet még súlyosbították is. 2014-ben 10 év börtönre és ezer botütésre emelték a büntetését, az indoklás szerint azért, mert a blogbejegyzésekben megsértette az iszlámot, a szaúdi technológiai törvényeket, s apjának sem engedelmeskedett (a sivatagi királyságban ez komoly bűnnek számít).

Ráadásképpen még egy millió reál (250 ezer euró) pénzbüntetést is kiszabtak az emberi jogi aktivistára. Badawi idén januárban kapta meg az első 50 botütést, 950 még hátravan. A korbácsütést követően, amit egy dzsiddai mecset előtt hajtottak végre, egy orvos arról tájékoztatta a börtön személyzetét, hogy a férfi sebei még nem gyógyultak be eléggé ahhoz, hogy a brutális büntetés újabb részletének alávethessék. A következő pénteken, bár egy orvosi bizottság azt javasolta, hogy magas vérnyomására való tekintettel Badawit nem lenne szabad megkorbácsolni, egy másik börtönorvos mindent rendben talált, és a korbácsolás mellett érvelt. Ezután öt egymást követő héten is elmaradt a büntetés végrehajtása, a külvilág számára ismeretlen okokból. Csak találgatni lehet, hogy ismét megkorbácsolják-e.

A szaúdi legfelsőbb bíróság is jóváhagyta az ítéletet, annak ellenére, hogy világszerte bírálták Szaúd-Arábiát az emberi jogok megsértése miatt. Az Európai Unió közölte, elfogadhatatlannak tartják a megbotozást, az Egyesült Államok is kérte Rijádot, hogy vonja vissza a büntetést. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a jordániai Zeid Ra’ad al Huszein is tiltakozott. Raif Badawi esete azonban csak egy kiemelt példa az Öböl-menti királyság borzalmas emberi jogi helyzetére.

E. É.