Előfizetés

MLP: Tarlós megdöntötte "a naivitás világcsúcsát"

Szabadai Viktor, a Magyar Liberális Párt (MLP) budapesti választmányának elnöke szerint Tarlós István főpolgármester teljesen alkalmatlan a posztjára.     

A liberális politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: "bizonyos hangok szerint" Tarlós István már a ciklus közben távozhat. Ezzel mindenki jól járna - tette hozzá Szabadai Viktor -, mert így Budapestnek olyan főpolgármestere lehet, aki valóban a fővárosiak érdekeit képviseli.

Véleménye szerint a jelenlegi önkormányzati ciklus eddig kevés eredményt, viszont annál több kudarcot hozott a fővárosnak, és ennek elsődleges oka Tarlós "meghunyászkodó, behódoló, konfliktusokat fel nem vállaló politikája". Ezzel a főpolgármester megszegi az esküjét, hogy a budapestiek érdekeit képviseli, ehelyett inkább a Fidesz érdekeit képviseli - jelentette ki.

Szabadai Viktor emlékeztetett: a főpolgármester a Fidesz vasárnapi kongresszusán közölte, hogy sem elvi, sem stratégiai vitái nincsenek a kormánnyal a fővárost illetően. Tarlós ezzel "megdöntötte a naivitás világcsúcsát" tette hozzá. A politikus a fontos vitatémák között említette a BKV finanszírozását.

Ebben az ügyben a kormány nem tartja a korábban adott szavát - mondta -, nem hajlandó a kötelezően vállalt feladat társfinanszírozására, de elvárja Budapesttől, hogy erre használja az erőforrásait. Működési támogatást azért kell adni a BKV-nak, mert bevételkiesést okoz a fővárosnak, hogy ingyen, illetve támogatást élvezve utaznak emberek a BKV-n, ami helyénvaló, de nem várható el, hogy ezt egyedül Budapest finanszírozza, ahogy az agglomerációba közlekedő járatokat sem - magyarázta.     Hozzátette: Budapestet "magára hagyja az állam", Tarlós "pedig ezt tehetetlenül szemléli".

Szabadai Viktor arról is beszélt, hogy 580 milliárdról  320 milliárd forintra csökkent Budapest költségvetése a Fidesz kormányzása alatt, a kormány rengeteget költ a Várkert bazárra, miközben a 3-as metró utasbiztonsága nem garantált. Meglátása szerint továbbá fontos lenne "a Századvégnek nevezett politikai és gazdasági polip csápjait" teljesen felderíteni, és minél inkább visszaszorítani.

A politikus kijelentette: Tarlós szerette azt mondani magáról, hogy független jelölt, ha valóban így lenne, most nem a Fidesz érdekeit képviselné, hanem kiállna a budapestiekért összefogva azokkal, akik hajlandók szembeszállni a "fosztogató" kormányzati politikával.

Aki kétszer is győzött Strasbourgban

Veress Jenő
Publikálás dátuma
2015.12.17. 12:42
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi ítéletében elmarasztalta Magyarországot a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának folyósítására vonatkozó új szabályozás miatt, amely a bíróság szerint ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével és sérti a megkülönböztetés tilalmát. A pernyertes Fábián Gyula nem először kapott kártérítést a magyar államtól. Korábban a EJEB előtt peren kívüli megegyezéssel zárult egy ügye.

Megkülönböztető, tehát jogsértő az a magyar szabályozás, melynek alapján az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan közalkalmazottként munkát vállaló Fábián Gyulának a jogszabályok módosítása után 2013. július 2-tól felfüggesztették a nyugdíja folyósítását.

A 2013. január 1-jétől hatályos nyugdíjtörvény értelmében ugyanis a közalkalmazotti jogviszonyban nyugdíjasként továbbfoglalkoztatottaknak le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjuk, és illetményük párhuzamos folyósításáról, holott mindkettőért megdolgoztak. A rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgálatban állók között is különbséget tesz. Az öregségi nyugdíjban részesülő politikusokra, miniszterekre vagy polgármesterekre például nem vonatkozik.

Fábián Gyula panaszt tett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, ez azonban nem vezetett eredményre, ügyével ezért 2013. december 5-én a strasbourgi bírósághoz fordult.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) - bár legitim célként fogadta el a költségvetési kiadások csökkentését - azonban úgy látja, hogy a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt. Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület egyhangúlag elfogadott ítélete szerint a magyar államnak ezért összesen 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell kifizetnie a panaszosnak.

Fábián Gyulát immár tényleges nyugdíjasként érte a Nemzetközi Emberi Jogi Bíróság ítélete, mivel néhány hónapja – saját kezdeményezésére – visszavonult a közszolgálatból. A pernyertest a történtek előzményeiről, és az ítélettel kapcsolatos véleményéről kérdeztük.

- Nem ez az első eset, hogy a nemzetközi bíróság előtt sikerrel indított keresetet a magyar kormánnyal szemben.

- Valóban így van, bár az első esetben a kormány képviselője peren kívüli egyezséget ajánlott számomra, amit elfogadtam. Az előzmények: 2002 augusztus 21-re virradóra elveszítettem a feleségemet, gyermekeim édesanyját, Fábián Ágotát, aki korai és elfogadhatatlan haláláig a Független Rendőr Szakszervezet főtitkáraként dolgozott. Azért kellett idő előtt meghalnia, mert gyomorfekély-műtétjét követően a Belügyminisztérium Központi Kórházában orvosi mulasztások és gondatlanságok sorozatát követően lényegében a sorsára hagyták. Az ügyben kártérítési keresetet nyújtottam be a Fővárosi Bíróságon, ahol kilenc esztendőn át húzták az ügyet, indokolatlan fájdalmat okozva családomnak. Miután kézhez kaptam a független magyar bíróság igazságos ítéletét - ami semmi újat nem tartalmazott a keresetemben foglaltakhoz képest -, jogi képviselőmmel, dr. Grád András professzorral az EJEB-hez fordultam, hogy családommal elégtételt kapjunk az évtizedes időhúzással okozott keserű évekért. Keresetem benyújtását követően a kormány képviselője peren kívüli egyezséget ajánlott, amit elfogadtam, így az ügy formális ítélet nélkül zárult.

- Az öregségi nyugdíjának felfüggesztése miatt benyújtott keresete ügyében nem kapott peren kívüli rendezésre vonatkozó ajánlatot?

- Megjegyzendő, hogy én furcsa módon az MTI híréből tudtam meg a döntést, és hivatalosan azóta sem értesültem róla, így az ítéletet sem olvastam. Peren kívüli megegyezésre egyébként ebben az esetben nem volt lehetőség, hiszen a jogsértő helyzetet egy hatályban lévő törvény idézte elő, ami nem csak engem, hanem rajtam kívül még sok ezer embert érintett méltánytalanul és diszkriminatív módon. Fontos, hogy a jogszabállyal kapcsolatban az állampolgári jogok biztosa is megfogalmazta fenntartásait, beadványának megvitatására azonban a magyar Alkotmánybíróság mindeddig nem talált módot.

- Nem tudunk arról, hogy a jogsértő helyzet miatt más érintett is perelt volna.

- A velem egykorúak jól emlékezhetnek azokra az évtizedekre, amikor kényszerű jogfosztottságban éltünk. Nagyon sok embernek nagyon sokat kellett szenvednie, hogy ma magyarként teljes jogú európai polgárnak érezhessük magunkat, vagy legalábbis megpróbáljunk úgy élni, mintha azok volnánk. Azok, akik önként lemondanak a legalapvetőbb európai emberi jogaikról, nem csak magukkal, hanem elődeinkkel szemben is vétenek. Ezért a magyar kormány ellen benyújtott keresetemet egyfajta közszolgálatként fogtam fel, és így is gondolok rá.

- Mire fordítja a megítélt kártérítést?

- A hatályos európai jogszabályok és a magyar alaptörvény által is védett, szerzett vagyoni jogomat jelentő nyugellátásom mellett azért vállaltam el egy szakmai kihívást jelentő, kizárólag köztisztviselőként teljesíthető feladatot, hogy támogatni tudjam özvegy édesanyámat, gyermekeimet és unokáimat. A megítélt pénzt eredeti célomnak megfelelően, a családtagjaim támogatására szeretném fordítani, pontosan úgy, ahogy azt - lehetőségeikhez mérten - más nyugdíjas társaim is teszik.

Kínos listán végzett az első helyen Orbán

Publikálás dátuma
2015.12.17. 12:01
FOTÓ: Népszava
A Politico év embere választása után újabb listán lett első Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnökének kézfogását egy amerikai szórakoztató honlap az év legkínosabb pillanatának nevezte - szúrta ki az Origo.

A BuzzFeed 2015 legkínosabb pillanatait rangsorolta, az első helyre a magyar miniszterelnök emlékezetes kézfogása került Jean-Claude Junckerrel.

Emlékezetes, hogy amikor idén januárban Brüsszelben találkozott Orbán az Európai Bizottság elnökével, Juncker nem engedte el Orbán kezét, hanem szép lassan maga után húzta. A gesztuson a magyar miniszterelnök nem sértődött meg, egy háttérbeszélgetésen érdekes politikusnak nevezte Jean-Claude Junckert. "Van, akiket ütöget, másokat a kezüknél fogva húzgál. Ő ilyen ember, nem kell ezen megsértődni, ez teljesen normális nála" - mondta Orbán.

A listán nyolcadik lett Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter, aki egy NATO-eseményen mikrofonnak nézett egy asztali lámpát. A középmezőnybe került az amerikai republikánusok elnökjelöltségéért ringbe szálló Donald Trump is egy szintén érdekes kézfogással - írja az Origo.

Nem ez az emlékezetes kézfogás volt az egyetlen Juncker és Orbán találkozásaiban, amire sokan emlékezhetünk. A rigai EU-csúcson például az EB-elnök “Hello, diktátor!” felütéssel köszöntötte a magyar kormányfőtJuncker láthatóan rendkívül humoros kedvében volt, az egymás után érkező politikusokat is hasonlóan jókedvűen, barátságos gesztusokkal fogadta. A görög miniszterelnöknek, Alekszis Ciprasznak egyenesen felajánlotta, hogy kölcsönadja neki a nyakkendőjét, miután észrevette, hogy a kormányfő öltönyéhez nem vett fel nyakravalót.