Forradalmi évfordulók Bukarestben

Egy éve lépett hivatalba Klaus Johannis román államfő, 26 éve bukott meg Romániában a Ceausescu-diktatúra. Johannis győzelme egy spontán facebook-forradalomnak köszönhető. Mandátuma első éve egyelőre nem igazolja a hozzá fűzött reményeket.

A normalitás helyreállításának éve volt Romániában az idei esztendő, 2016-ot pedig a demokratikus intézményekbe vetett bizalom visszaszerzésének kell szentelni – mondta Klaus Johannis államfő szerdán, mandátuma első évének mérlegéről tartott parlamenti beszédében. Nagyszeben korábbi polgármestere, Románia első német származású elnöke valójában 2014. december 21-én vette át a hivatalt Traian Basescutól, aki két mandátumot töltött a Cotroceni palotában. A rendszerváltás utáni Románia legnagyobb meglepetését hozó elnökválasztás első fordulóját november 2-án rendezték meg,

Johannis szinte biztos vesztesként, 10 százalékos hátrányból indult a november 16-i második fordulón, amelyen viszont 10 százalékot vert rá a minden közvélemény kutató szerint biztos befutónak tartott Victor Ponta szociáldemokrata kormányfőre. Váratlan győzelmét azóta is magyarázzák, vagy próbálják magyarázni, értelmezni az elemzők, ám mindmáig csak annyi biztos, hogy ez volt Románia első internetes, facebookos forradalma.

Az kezdettől nyilvánvaló volt, hogy az a közel 55 százalékos támogatottság, amelyet Johannis megszerzett nem személy szerint neki, a hallgatag, nehezen kommunikáló volt polgármesternek, korábbi fizikatanárnak, sem a mögötte álló liberálisból néppártivá vált formációnak, a Nemzeti Liberális pártnak köszönheti, hanem inkább annak, hogy az rendszerváltás után eltelt negyedszázad nagy kiábrándulásainak, a demokratikus intézményrendszerbe és a politikai osztályba vetett bizalom tragikus megrendülésének, gyakorlatilag teljes összeomlásának. Leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy a romániai lakosság tulajdonképpen a „német” elnöktől várta a csodát, azt, hogy majd „Németországot csinál Romániában”.

Johannis a legnépszerűbb politikus

Klaus Johannis beiktatása óta folyamatosan vezeti a román politikusok népszerűségi toplistáját. Hivatalba lépésnek évfordulójára közzétett INSCOP felmérés szerint bizalmi indexe 59,8 százalékos, ami több mint egy százalékos növekedést jelent szeptember óta. Johannist a nemzeti bank kormányzója, Mugur Isarescu követi, aki az elmúlt negyedszázadban mindvégig a népszerűségi lista valamely dobogós helyén foglalt helyet, elég gyakran annak legmagasabb fokán. Johannis azonban elhalványította, jelenlegi bizalmi indexe 40,4 százalék. Harmadik az új technokrata miniszterelnök, Dacian Ciolos 32,6 százalékkal. Victor Ponta a hetedik helyre csúszott vissza, benne a lakosság 20,2 százaléka bízik.

Hát, ez még várat magára. Johannis nem ígért sokat, főleg konkrétumot nem, és nem is tett sokat. Elnöki programjában "másfajta politikát" ígért, amelyben a botrányok helyét a tisztelet és komolyság veszi át. Beiktatása után azt jelezte, nem kíván változtatni a román külpolitikán, a román diplomácia irányvonalát az Egyesült Államokhoz fűződő stratégiai partnerség, illetve az ország európai uniós és NATO-tagsága határozza majd meg. Egyértelművé tette azonban az uniós tagság kiemelt fontosságát. Ezen a téren nem is változott semmi, de Romániában ez soha nem volt kérdés.

A román politikai erők között mindig konszenzus volt az uniós elkötelezettség kapcsán, máig nincs komolyabb euroszkeptikus politikai erő és a lakosság is EU-elkötelezett annak ellenére, hogy az ország schengeni csatlakozását 2010 óta halogatja Brüsszel annak ellenére, hogy Románia teljesítette mindazokat a feltételeket, amelyeket a korábban csatlakozott közép-kelet-európai államokon is számon kértek. Johannist a facebook és a külföldi szavazók tették elnökké, mandátumát annak a közösségi oldalon meghirdetett tiltakozó mozgalomnak köszönheti, amely a külföldön élő románok szavazásának nehézségei miatt indult, majd országos tüntetéssorozattá nőtt, olyan apolitikus rétegeket is az urnákhoz édesgetve, amelyek különben soha nem mentek volna a szavazófülkék közelébe sem.

Azóta él – és visszaél - a román társadalom ezzel a lehetőséggel, néhány hete, a bukaresti Colectiv-tragédia (október végén egy szórakozóhelyen bekövetkezett tűzvészben máig 62 személy vesztette életét és még többen vannak kórházi kezelés alatt) nyomán nemcsak a Ponta-kormány bukását érték el a közösségi hálókon szerveződő demonstrálók, hanem azt is, hogy nem politikai, hanem technokrata kabinet álljon az ország élére. (A tűzvész kapcsán az lett a jelszó, hogy a „korrupció öl”, s az évek óta dühöngő, időnként politikai tisztogatás szagú korrupcióellenes harc nyomán ma már az a közvélekedés Romániában, hogy a teljes politikai osztály korrupt, a teljes demokratikus intézményrendszer korrupt.)

Nem véletlen tehát, hogy az elnök és környezete, pártja elsősorban a választási törvény módosítására törekedtek. A parlament jóvá is hagyta a levélben való szavazás bevezetését, (mint ahogy a technokrata kormány felállítását is) mert egyelőre a pártok szemmel láthatóan nem tudnak mit kezdeni a kialakult helyzettel, senki sem vállalja, hogy szembemenjen a „népakarattal”, hiszen az a teljes politikai osztály cseréjét követeli. Johannis évértékelőjében úgy fogalmazott, lehet, hogy az elmúlt esztendőre a levélben való szavazás bevezetése, vagy egy technokrata kormány megalakulásának éveként fognak emlékezni, de ő azt szeretné, ha úgy emlegetnék, hogy ebben az évben kezdődött a politikai elit megújulása.

A változás kétségtelen, de hogy ez mennyire megújulás vagy mennyire öngyilkosság, rövidesen kiderül. Romániára teljesen rátelepedett az ügyészség a korrupcióellenes harc ürügyén, gyűlnek a politikusok a rácsok mögött, folyik az eljárás a frissen megbuktatott volt miniszterelnök, Victor Ponta ellen is. Ez a megújulás inkább a populizmus térnyerését, az ügyészállam bebetonozását sejteti, mintsem bármiféle nyugatias, vágyott normalizálódást, demokratizálódást, megtisztulást.

Johannis 2016 legnagyobb kihívásának a politikai osztályba vetett bizalom újjáépítését nevezte. "A változás 26 éve kezdődött Temesváron, ahol a lázadáshoz a szabadságvágy adott erőt az embereknek. A demokrácia véráldozatot követelt (...) Úgy tudunk méltóképpen tisztelegni a 26 évvel ezelőtti áldozat előtt, ha erősebbé tesszük a demokráciát. Ezért azt javaslom, hogy 2016 legyen a politikába, a demokratikus intézményekbe, a pártokba és képviselőikbe vetett bizalom megerősítésének éve", fogalmazott az elnök. Az események alakulása nyomán hozzáfűzhető – sürgető prioritás a bizalom újraépítése, ellenkező esetben negyedszázaddal a Ceausescu-diktatúra bukása után a lopakodó, lakossági támogatással épülő diktatúrában fog előbb-utóbb ébredni a korrupcióellenes harcnak mámorosan tapsoló romániai társadalom.

Az erdélyi magyarok csalódtak a szász elnökben

A romániai magyarság túlnyomó többsége szavazott tavaly Klaus Johannisra többek között azért, mert azt remélték, hogy kisebbségiként többet fog tenni a Romániában élő nemzeti kisebbségek érdekében, mint többségi elődei. Az elnök azonban következetesen távol tartja magát ettől a területtől, mandátuma első évében egyetlen alkalommal sem emelte fel a szavát a romániai magyarság és a romániai nemzeti kisebbségek érdekében. A romániai magyar sajtóban gyorsan megjelentek a kiábrándult hangok.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnapi évértékelő sajtótájékoztatóján ugyancsak úgy vélekedett, hogy 2015 visszalépést hozott a kisebbségi jogok területén. kelemen úgy fogalmazott, hogy a bukaresti Colectiv-tragédia után Románia már nem következmények nélküli ország, vannak azonban olyan területek, mint például a kisebbségi jogok érvényesítése, ahol nincsenek következményei a visszalépéseknek. „Ilyen értelemben kedvezőtlen év volt számunkra 2015” – szögezte le. Kelemen szerint csorbultak a megszerzett jogok, kollektíven megbélyegezték a magyar közösséget a kézdivásárhelyi „terrorista” ügyében, romlott a többség-kisebbség viszonya is.