Orbán is beszállt az Ákos-ügybe, már Brüsszelben elmondta a véleményét

Igaz, újságírói kérdésre válaszolva, de azzal, hogy Orbán Viktor brüsszeli, az EU-csúcs döntéseit ismertető sajtótájékoztatóján egyáltalán szót ejtett az un. Ákos-ügyről, gyakorlatilag új dimenzióba helyezte a történteket. Annál is inkább, mert nem pusztán arról van szó, hogy tartotta olyan fontosnak az ügyet, hogy reagáljon az érdeklődésre, de egyenesen alkotmányos kérdések felvetéséről beszélt. Ami a tájékoztatás érdemi részét illeti, a kormányfő kihangsúlyozta: a csúcson egyetértés volt abban, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskör.

Az Ákos-ügy kapcsán Orbán ugyan azt is mondta, hogy érdektelen az alkotó személye, illetve a szerződő fél. A kormánynak kötelessége lehetővé tenni, hogy akkor is elmondhassa a véleményét, ha azzal valaki nem ért egyet, ez szólásszabadság kérdése - tette hozzá. A miniszterelnök szavai szerint a fő kérdés az, hogy egy Magyarországon működő nagy nemzetközi cég megbüntethet-e valakit azért, mert nem tetszik neki a véleménye. Szerinte ugyanakkor érzékeny kérdésről van szó, mert a Magyar Telekom stratégiai partnere a kormánynak.

Az ellenzéki pártok szerint a "fő kérdés" egészen más

Az MSZP például közérdekű adatigényléssel fordul valamennyi minisztériumhoz és állami céghez annak kiderítésére, hogy Kovács Ákos énekes és cégei mennyi közpénzre tettek szert 2010 óta. A Párbeszéd Magyarország felszólította a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a magáncégek döntéseit, és közfelháborodást okozó kedvencük megvédése helyett inkább a becsülettel dolgozó emberekkel és az ország valós problémáival foglalkozzon. A Demokratikus Koalíció az Európai Bizottsághoz fordul, miután kormány arra utasította a minisztériumokat és azok háttérintézményeit, hogy mondják fel a Magyar Telekommal fennálló mobilinternet-szerződéseiket. Az Együtt valami más is gyanít a háttérben, ezért azt szorgalmazza, hogy az MNB indítson piacfelügyeleti eljárást és vizsgálja ki, történt-e bennfentes kereskedés a Magyar Telekom részvényeivel. Az LMP azt emelte ki, hogy a kormány megint összekeverte a magánérdeket a közérdekkel.

A miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcs pénteki zárónapján tartott tájékoztatója érdemi részében azt mondta, hogy egyetértés volt az uniós állam-, illetve kormányfők között azzal kapcsolatban, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskör, de ha egy tagállam nem tud vagy nem akar eleget tenni ezen kötelességének, akkor a többieknek legyen joga arra, hogy közösen biztosítsák a schengeni határt. Orbán Viktor hozzátette: álláspontja továbbra is az, hogy az unió külső határainak védelme nélkül nem működhet a schengeni rendszer. Szerinte ez nem sikerült Görögország déli határainál, s ez húzódik meg az európai uniós állandó part- és határőrizeti szerv felállítását célzó bizottsági javaslat mögött is. Orbán úgy véli: az Európai Uniónak el kellene ismernie és támogatnia kellene a regionális együttműködéseket, például a visegrádi országcsoport együttműködését vagy Magyarország közös erőfeszítéseit Szerbiával, Macedóniában vagy Szlovéniával.

lásd még: Előreléptek Brüsszelben - Orbán elégedettnek tűnt