A legutóbbi jégkorszakot is túlélhette egy "emberféle"

Publikálás dátuma
2015.12.18 19:39
Illusztráció/Thinkstock
Fotó: /
A legutóbbi jégkorszakot is túlélhette az az emberféle, amelynek maradványait egy kínai barlangban fedezték fel kutatók. A 14 ezer éves combcsonttöredéket 1989-ben találták a kínai Jünnan tartománybeli Malutung-barlangban. A csontot tartalmazó leletegyüttest azonban csak 2012-ben kezdték tanulmányozni.

A PLOS ONE című folyóiratban közölt eredmények szerint az apró csontdarab a több mint 1,5 millió évvel ezelőtt élt Homo habilis és a korai Homo erectus fajok csontjaihoz hasonlít. "A combcsonttöredék fiatal kora azt sugallja, hogy a primitív külsejű emberfélék nagyon sokáig fennmaradhattak az evolúciónk során, ugyanakkor óvatosan kell fogalmaznunk, lévén, hogy csak egyetlen leletről van szó" - mondta Csi Hszüeping, a jünnani Kulturális Örökségvédelmi és Régészeti Intézet professzora, a tanulmány társszerzője.

A kutatók mostanáig úgy vélték, hogy az egyedüli premodern emberek, amelyek fennmaradtak a mai Európa és Ázsia területén, a mintegy 40 ezer évvel ezelőtt kihalt neandervölgyi és gyenyiszovai emberek voltak. Róluk úgy tartják, hogy nem sokkal a modern ember megjelenése után eltűntek a régióból, ám az új csontlelet azt sugallja, hogy egy másik primitív emberféle jóval tovább fennmaradhatott, egészen akár a legutóbbi jégkorszak végéig.

A combcsonttöredék gazdája mindössze 50 kilogrammot nyomhatott, ami igen kevés volt a premodern és a jégkorszaki átlaghoz képest - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap online kiadása. Amikor a kutatók 2012-ben először beszámoltak a gímszarvasok népének elnevezett emberfélékről, amelyek az archaikus és a modern ember jellemzőit vegyítve kiugró szemöldökcsonttal és állkapoccsal, valamint széles orral rendelkeztek, a szakemberek egy része szkeptikusan fogadta a felfedezést.

Az eredményekkel kapcsolatban vita robbant ki arról, hogy új evolúciós vonalat fedeztek-e fel, vagy sem. "A mostani felfedezés megint azt sugallja, hogy a malutungi csontok legalább egy része egy rejtélyes premodern fajtól származik" - húzták alá közleményükben a kutatók, hangsúlyozva, hogy további vizsgálatokra van szükség ennek megerősítéséhez.

A videó itt megnézhető 

Szerző
2015.12.18 19:39

Az elhízás már a dohányzásnál is veszélyesebb

Publikálás dátuma
2018.09.24 16:16
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Huszonöt éven belül több brit nő lesz rákos az elhízás miatt, mint a dohányzás miatt - írta az MTI a brit rákkutató közhasznú szervezet, a Cancer Research UK állítása alapján.
Nagy-Britanniában jelenleg a nőket érintő, megelőzhető rákos esetek 12 százaléka függ össze a dohányzással, és 7 százaléka azzal, hogy a páciens túlsúlyos vagy elhízott. Azonban mivel a dohányzók száma visszaszorulóban van, az elhízottaké pedig emelkedik, a szervezet szerint 25 év alatt eltűnik a két kiváltó ok közötti különbség - számolt be a jelentésről hétfőn a BBC News.
A rákkutató szervezet számításai szerint 2035-re a daganatos betegségek kialakulásának 10 százaléka kapcsolható majd a dohányzáshoz - 25 ezer megbetegedés -, mintegy 9 százalékot, 23 ezer megbetegedést pedig a túlsúly okoz. A trend folytatódása esetén 2043-ra már több megelőzhető rákos megbetegedést okoz majd a nőknél a túlsúly, mint a dohányzás.
A brit férfiaknál hosszabb időbe telik majd, hogy az elhízás okozta rákos esetek száma meghaladja a dohányzással összefüggő megbetegedésekét, mivel Nagy-Britanniában több férfi dohányzik, mint nő. A brit férfiak között nagyobb arányú az elhízottak száma, mint a nők körében, ugyanakkor a nők esetében az elhízottság erősebb motívuma a rák kialakulásának, mint a férfiaknál. 
A jelentés szerint a dohányzás egyebek mellett akut mieloid leukémiát, tüdő-, hólyag-, bél-, nyaki, hasnyálmirigy- és gyomorrákot okozhat. A túlsúlyhoz vagy elhízottsághoz köthető daganatos betegségek közé tartozik a bél-, epehólyag-, vese-, máj-, mell-, petefészek- és pajzsmirigyrák is.
Linda Bauld, a szervezet rákmegelőzési szakembere hangsúlyozta, hogy a brit kormánynak a dohányzás visszaszorításának tapasztalataira építve kellene fellépnie a túlsúlyproblémák okozta rákos megbetegedések megelőzése érdekében. A túlsúlyos gyermekekből ötször nagyobb eséllyel válik túlsúlyos felnőtt. 
A szakember olyan megelőző intézkedések bevezetését javasolta a gyermekek védelmében, mint a gyorsételek este 9 óra előtti reklámozásának tiltása, valamint az ártámogatások korlátozása a kevésbé egészséges élelmiszerek esetében. Bauld ugyanakkor megjegyezte, hogy a dohányzás visszaesése viszont ünneplésre ad okot.
"Azt jelzi, hogy évtizedek figyelemfelkeltő munkája, amely a dohányzás egészségügyi kockázataira világított rá, továbbá az erős politikai fellépés, beleértve az adóemelést és a dohánymarketing eltávolítását, valamint a nyilvános zárt helyeken való dohányzás betiltását, megtérült"
- emlékeztetett.
2018.09.24 16:16
Frissítve: 2018.09.24 16:20

Jól működött az egészségügy Ötzi korában

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/
A betegellátás magasan fejlett kultúrája jellemezte Ötzi, az ötezer éves alpesi gleccsermúmia egykori társadalmát – állapították meg kutatók az International Journal of Paleopathology című tudományos lapban megjelent tanulmányukban. Erről az 1991-ben felfedezett múmia magával hordott orvosságai és a testét borító, terápiás célú tetoválások árulkodnak.
A halálakor 40-50 éves férfi több krónikus egészségügyi problémával küzdött: fogai szuvasak voltak, mikrobák gyomorfekélyt okoztak nála, ízületei elhasználódtak, erei elmeszesedtek. Felszerelésében nyírfataplógombát találtak, amelynek gyulladáscsökkentő és antibiotikus hatása van, valamint saspáfrányt, amely kiűzi a bélparazitákat.
“Egyértelmű, hogy kezelés alatt állt”
– állapította meg az Albert Zink, a Bolzanói Múmiakutató Intézet munkatársa vezette kutatócsoport.
Az Ötzi testét borító 61 tetoválásról a kutatók megállapították, hogy csuklóin és a bokáin lévő, pont- és vonalalakú díszek pontosan azokon a helyeken vannak, ahol degeneratív betegség kínozta, de sok tetoválás látható a hagyományos akupunktúrás pontokon is. A szakértők szerint a kékesfekete tetoválások elkészítéséhez szénport dörzsöltek kis, pontszerű sebekbe. Ez egy időigényes és magasan fejlett módszer volt. A magával hordott növényekkel és orvosságokkal együtt ez azt jelzi, hogy Ötzi társadalmában “magasan fejlett volt az orvosi ellátás” - írta az Érdekes Világ.
2018.09.24 14:14
Frissítve: 2018.09.24 14:14