Előfizetés

Az emlékek jól jöhetnek

Mészáros Márton
Publikálás dátuma
2015.12.21. 06:48
Forrás: Murakami Haruki /Facebook
A 66 éves japán sztárszerző, Murakami Haruki legújabb kötetében férfi és női kapcsolatát vizsgálja a tőle megszokott csinos stílusban. A könyv novellái a vágyakozás mellett a magányról, az intimitásról szólnak józan hangon, néha humort és gúnyt is megütve.

Murakami Haruki a lélekre figyelve ír. A magyarul a közelmúltban - a Geopen szokásosan igényes, kemény fedeles kiadásában - megjelent Férfiak nő nélkül című kötet hét novellája csak megerősítése ennek a kiváló írói tulajdonágnak. Az itt fellapozható írások többségét a japán szerző a rangos amerikai magazinban, a The New Yorkerben publikálta az elmúlt két évben. Murakami harminc-negyven oldalas fikcióiban arról ír, mi történik a férfiak és a nők között különböző felállásokban. Izgalmas variációk sora követi egymást: férfi nő nélkül, férfi nővel, férfi párhuzamos viszonya több nővel, majdnem nő majdnem férfival, felvillanó találkozások, veszekedések, megcsalások, elválások, barátságok. Alapvetően a csendes magány és az elemésztő vágyakozás dominál az elbeszélésekben, a sóvárgás különöse gyönyörűen megrajzolva jelenik meg az Önműködő szerv című írás plasztikai sebészének, Tokai úrnak a történetében. A doktor egyszerre több férjes asszonnyal is kapcsolatot folytat, maximálisan felkészülve a végleges elválásokra, azonban amikor belép a képbe a valódi szerelem, belebetegszik és képtelenné válik tovább élni megszokott életét. A férfit ténylegesen felemészti a szerelmi bánat, minden nappal egyre jobban sorvad, míg a végén a szíve fel nem mondja a szolgálatot. A leheletnyi gúnyt sem nélkülöző novella főhőse egy író emlékezéseként tárul elénk, s olyannak láttatja a férfit, mint akit még az sem zavar, hogy hajdani szeretői mellbimbóiból, amelyeket annak idején gyengéden becézgetett, mostanra anyatej folyik. Az elbeszélőnek vannak az Anna Karenina indítására emlékeztető keresetlen szava a családok felé, tisztában van a családi balhékkal, a házasok közötti civakodásokkal, a kicsinek aranyos, kamaszként utálatossá vált gyerekekkel. "Széles e világban léteznek - nagyjából olyan sűrűn, mint fociban a mesterhármas - szép és boldog családok, melyekben a szülők és a gyerekek mindvégig jó kapcsolatot ápolnak" - kontráz előző soraira.

A kötet legelején és legvégén szereplő írások elfakulnak az általuk közre fogott elbeszélések között. A Seherezádé című ütemesen felépített írásban érezni leginkább Murakami elképesztő történetmesélő erejét, a két különböző idősíkon játszódó cselekményt mindkét szálon elvarratlanul hagyja, de jól van ez így. Kevés író kiváltsága az, hogy biztos kézzel, alig észrevehetően pakoljon a legprofánabb napi történésekre elemelt misztikus réteget, amely nem hagyja nyugodni olvasóját. Kifejezetten szép vonulata a kötetnek az emlékezés, az egyik szereplő fogalmazza meg: "Az emlékek akármikor jól jöhetnek."

Még a Seherezádénál is jobb és titokzatosabb írás a Kino, amelyben egy Kino nevű futócipőügynök nyit poharazót nagynénje cukrászdája helyén, egy elhagyatott városrészben. Itt már minden megtalálható, ami jellemző Murakami stílusára. A szerző leás a főhősi lélek legmélyére, s egyúttal egy merőben más, a miénkkel párhuzamos világba is bepillantást enged. S ott lüktet a háttérben a remek dzsessz, Kino jószerivel üres bárjában rendre régi dzsessz-lemezeit hallgatja, elidőzik Coleman Hawkins muzsikája, egy páratlan bőgőszóló, vagy éppen a Georgia On My Mind klasszikus dallamai felett. A legtöbb történetet átszövő zene meghatározó a fiatalon dzsesszklubbot vezető Murakaminál, szinte minden írásában fellelhető komoly- vagy popzenei utalás, sőt egyik leghíresebb regényének címét éppen a Beatles Norvég erdő című dalából kölcsönözte. A bejáratott Murakami-olvasók a Kinót olvasva cinkosan összekacsinthatnak, ugyanis sem a futás, sem az a bizonyos macska nem pusztán a véletlen műve. Akárcsak Murakami más műveiben, úgy a macska ezúttal is összefüggésben van valami szokatlan dolog feltűnésével, csakhogy itt a balszerencsét hozónak vélt kígyók is összekapcsolódnak a mitológiával. A futás pedig egy önálló könyvet is megért néhány éve.

Az utóbbi időszakban az irodalmi Nobel-díj esélyesei között emlegetett Murakami Haruki kétségkívül nem csak jó regényeket, jó novellákat is ír. Mégis bosszantó a dolog, hiszen a magukat olvastató történetek hívogatóan kiáltanak folytatás után.

Valódi kalózok a Karib-tengeren

Fiatal korunkban még az is nagy fegyverténynek számított, ha egy Zsiguli hátsó ülésén eljutottunk Siófokig. Az idők változnak. Wynne-Hughes Veronika hajóstoppal akarja körbeutazni a Földet.

Most Belize környékén jár, és február végén kelnek át a Panama-csatornán. Egyelőre az El Nino-t figyelik a hajósok. Veronika nemrég a Világszám műsorában mesélt kalandjairól. Venezuela híres gyönyörű homokos tengerpartjairól, kis szigeteiről és természeti látványosságairól. A térségben nagy a meleg és könnyen leéghet az ember. Ám arról is meggyőződhettek, a közbiztonság nem mindig megfelelő. Hajóstársaival épp Venezuela partjai mentén volt, amikor arra lettek figyelmesek, hogy egy kalózhajónak tűnő jármű közelítette meg hajójukat.

„Ez picit gyanús volt nekünk. Épp halat fogtunk és arra figyeltünk, mert azt hiszem kettő is akadt a két horgászbotra. Egyszer csak nagyon közel hozzánk megjelent egy hajó, ami egy kalózhajóra emlékeztetett. Kisméretű volt és olyan, amilyenekről a hírekben olvastunk. Gyorsan rendeztük a sorainkat és mindenki a szerepének megfelelő pozíciót vette föl. Szerencsére nem jött közelebb, hogy megkörnyékezzen bennünket.”– mesélte kalandját Veronika.

Nem mindenkit kerülnek el azonban a kalózok. Veronika több kalóztámadásról is értesült a különböző honlapokról. Ezeken tanácsok is találhatók, miként készüljenek fel a hajósok az esetleges támadásokra. Egy belga nő számolt be félelmetes élményéről. Haiti környékén támadták meg a fegyveres kalózok. Jótékonykodás céljából utazott a Karib-térségbe, hogy gyerekeken segítsenek. Már az elutazásra készült, amikor idegenek törtek a hajójára. Megverték, kikötözték, majd elvitték az értékeit. Megpróbált ellenállni, de hiába. Végül életben hagyták, de sok időbe telik még, amíg túllép a traumán.

A műsorvezetőnek, Kiss Róbert Richardnak is voltak személyes élményei. Venezuela fővárosában, Caracasban éppen ott tartózkodásuk idején tört ki fegyveres bandaháború. A városában akkor fegyveres őrök vigyáztak az emberekre a hotelekben.

Félmillió magyar vendég Stájerországban

Magyarországról minden harmadik utazás német nyelvterületre (Németországba, Ausztriába vagy Svájcba) irányul. A legnépszerűbb célpont Ausztria, azon belül is Stájerország. A magyar vendégéjszakák 25,8 százalékát, a vendégérkezések 21,9 százalékát ott regisztrálják.

A térség kivette részét a jó magyar-osztrák kapcsolatok ápolásából is. Több mint 30 éve a Murau régióban volt a magyar síoktatók első hivatalos továbbképzése. A magyar utazók többsége télen az aktív kikapcsolódást választja, így elsősorban kirándulni, túrázni, síelni és snowboardozni, várost nézni mennek Ausztriába, amire Stájerország négy tartománya is, Magas-Stájerország, Murtal, Ausseerland-Salzkammergut és Schladming-Dachstein kiválóan alkalmas.

Átlagosan naponta 145 eurót, vagyis körülbelül 45 000 forintot költ el egy magyar látogató a térségben, s ebben az étkezés, a szállás és a síbérlet is benne van. (Az évi átlagosan félmillió magyar vendég általában öt napot tölt Stájerországban.) A legnépszerűbb időszak egyértelműen a december vége, a két ünnep között többségében 40 év körüli családosok töltődnek fel Stájerországban. A januártól márciusig tartó időszakban főleg a téli sportokért rajongó fiatalabbak utaznak oda, ekkor számos versenyt is szerveznek. Az üdülők mintegy 77 százaléka szezonról szezonra visszatér Stájerországba.

A térségben csak az idén 135 millió euró értékben hajtottak végre fejlesztéseket. Felújítottak több sípályát, modernizáltak éttermeket, beszereztek hóágyúkat. Jövőre két rangos esemény helyszínéül is szolgál a tartomány. Január 10 és 15 között Schladmingban tartják az értelmi fogyatékkal élők 2017-es Speciális Olimpiai Játékainak főpróbáját, január 15 és 17 között Ausseerland-Salzkamergut-ban rendezik meg a FIS Síugró Világbajnokságot. Ott található különben a világ negyedik legmeredekebb síugró sánca.