gyűjtés;családbarát kormány;

2015-12-21 15:22:00

Végignézzük egy gyermek halálát?

Ez most itt nagyon indulatos lesz. Ha szavakban talán nem is kellőképpen... És igen, legyen ez demagóg, politikailag is motivált, vállalom.

„Nevem Danku Zsolt, születtem Debrecenben, 2006. június 16-án. Én születésem óta vagyok beteg, háromhetesen már újra kellett az orvosoknak éleszteniük, és ez hat hetes koromban is megismétlődött. Bécsbe kellett 15 hónapos koromban utazni. Megállapították, hogy hiányzik a hasfalhártyám, amely a belső szerveimet tartaná. Amikor állapotom engedi, rendszeresen járok a helyi általános iskolába. Tanulmányi eredményem nagyon jó. Németországba kellene mennem gyógykezelésre. Szüleim mindent megtesznek a felépülésemért. Már egy műtét utáni hazajövetelhez készen áll a steril szobám. Nagyon szeretnék meggyógyulni, játszani testvéremmel, társaimmal!!!” - írja egy lassan tízéves kisfiú a neten.

7 millió forintra lenne szükség a beavatkozáshoz, amit a családbarát magyar állam nem akar, a civilek meg még nem tudták összeadni. Alig kétmillió gyűlt össze, pedig Zsoltit a média is felkarolta.

A fenébe! Miért kell a csak külföldön elvégezhető operációra gyűjteni?! Hol a TB, a szolidaritás? És igen, ahol stadionokra telik, miért nem adathat meg egy beteg gyermeknek, hogy abban majd játszhasson.

Hol a társadalmi szerepvállalás a multiktól? A Telekomnak például éppen most szabadult fel egy rakás pénze Ákostól. Vajnának ez egy adózatlan haveri vacsora ára. Habonynak egy fél ibizai dőzs.

A kormány tényleg arra épít, hogy a szegények majd a sorstársaik pénzéből oldanak meg mindent?

Zsoltinak gyorsan fogynak a napjai, történjék hát valami, azt a nyomorult keservit!