Minimálbér-emelés - Mégsem született megállapodás?

Részmegállapodás született a béremelésekről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A döntés értelmében jövőre 111 ezer forint lesz a bruttó minimálbér, és 129 ezer forintra emelkedik a garantált bérminimum. Forrásaink szerint a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást, éppen ezért nem született egyezség, a minimálbér így a kormány diktátuma.

A következő napokban kihirdethetik

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára elmondta, hogy a kabinet a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum 2016. évi összegét. Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér emelkedés valósulhat meg. Szerinte ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt.

Az MSZSZ nem fogadta el az ajánlatot

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) kivételével a többi tárgyaló fél elfogadhatónak tartotta a minimálbér bruttó 111 ezer, a garantált bérminimum bruttó 129 ezer forintra emelését. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke lapunknak elmondta, hogy három munkaadói szervezet, illetve a munkavállalói szervezetek közül a Liga és a Munkástanácsok is elfogadta a bruttó 111 ezres emelést, az MSZSZ viszont nem. A szövetség kifogásolta ugyanis, hogy kimaradt tervezetből a létminimum szintjére történő, 2018-ig megvalósítható bérfelzárkóztatás, valamint a jövő évi konkrét bérajánlás. Ők azt szerették volna, ha rögzítik a szövegben azt a régóta hangoztatott követelést, hogy 2018-ra a teljes munkaidős foglalkoztatásban a minimálbér nettója – ami most 105 ezer bruttó mellett 68 700 forint – érje el az egy főre számított létminimum értékét, vagyis a jelenlegi 87 510 forintot. Azt, hogy ezt milyen ütemezésben, milyen technikával valósítják meg, szerinte ráértek volna később rögzíteni, viszont ez végül nem került be a szövegbe. Enélkül viszont a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem tudta támogatni az egyezséget – mondta Kordás László.

Példa nélküli, hogy elmaradt a bérmegállapodás

A Magyar Szocialista Párt szerint példa nélküli, hogy elmaradt a bérmegállapodás. Magyarországon negyed évszázada nem volt példa arra, hogy ne szülessen megállapodás a munkavállalók, a munkáltatók, valamint a kormány képviselői között a következő évi minimálbérről - írják a közleményben, kiemelve: döbbenetes, hogy Orbán Viktor kormánya a 2015-ös bértárgyalásokon még arról sem volt hajlandó megállapodni, hogy a minimálbér 2018-ra érje el a létminimum összegét. Ezzel a döntéssel"végleg cserben hagyta azt a több millió embert, aki a családjukkal együtt nem tud kijönni a fizetéséből. Azt ugyanakkor örömmel tapasztalták, hogy van olyan szakszervezet Magyarországon, amely valóban a munkavállalók érdekében lép fel, ebből következően nem fogadta el az idei bérajánlatot. Szerintük bebizonyosodott, hogy a magyar munkavállalók érdekeit ma egyedül a Magyar Szakszervezeti Szövetség képviseli.

LMP: nem lesz bérfelzárkóztatás

Az LMP szerint a kormány nemet mondott arra a szakszervezeti kérésre, hogy kezdődjenek tárgyalások a minimálbér létminimumhoz való felzárkóztatásáról, ezért 2018-ban sem lesz elég 8 óra munka ahhoz, hogy legalább a megélhetéshez szükséges pénzt meg lehessen keresni. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke közleményében leszögezi: elfogadhatatlan, hogy a minimálbér a szegénységi küszöb alatt van, és nem biztosít a megélhetéshez elegendő jövedelmet. Amióta a kormány megadóztatta a minimálbért, az OECD-országok közt Magyarországon kell a legtöbbet adózni a legkisebb bér után. A vállalkozók terheinek növelése nélkül csak az adó-és járulékterhek csökkentésével lehetséges a minimálbér felzárkóztatása a létminimumhoz, amivel a minimálbér nettó értéke egy lépésben 90 ezer forint fölé nőhetne.