Jól bekavar az El Nino

Publikálás dátuma
2015.12.29. 06:40
Nagy-Britanniában a hét közepéig az időjárásban nem várható számottevő javulás FOTÓ: EUROPRESS/GETTYIMAGES/JEFF J. MITCHELL.
Jól bekavar az El Nino. Továbbra is súlyos az árvízhelyzet Anglia és Wales északi térségeiben. A brit kormány sok helyre a hadsereg alakulatait vezényelte ki az árvízvédelmi munkálatokra és a legsúlyosabban érintett térségekben elrendelt kiürítés logisztikai feladatainak ellátására. Nagy-Britannia az utóbbi évszázad egyik legmelegebb, egyben legcsapadékosabb decemberét éli. A rendkívül enyhe telet egymást követő atlanti viharok kísérik, csapadékrekordokkal. Anglia északnyugati területein néhány óra alatt egyhavi csapadékmennyiség hullott, és a meteorológia szerint a hét közepéig nem is várható javulás.

Tovább pusztítanak az erdőtüzek Spanyolország északi részén, ahol a tűzoltók tegnap mintegy 40 helyen igyekeztek megfékezni a lángokat. Cantabria tartományban a jelentések szerint 25 különböző helyszínen lángol az erdő. A térségben élőket nem fenyegeti veszély, mert az erdőtüzek magasan fekvő, a lakott területektől távol eső övezetet sújtanak. Az erdőtüzek oka a hatóságok szerint az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérséklet, az alacsony relatív páratartalom, a szeles időjárás és az, hogy hetek óta nem esett az eső ezeken a területeken.

Eközben Paraguayban, Argentínában, Uruguayban és Brazíliában összesen több mint 150 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát az áradások miatt, írja a BBC. A legsúlyosabb a helyzet Paraguayban, ott az elnök szükségállapotot hirdetett. A fővárosban, Asunciónban már csak 30 centi választja el a Paraguay folyót attól, hogy kilépjen a medréből. Az erős szelek kétszáz villanyoszlopot döntöttek ki vagy rongáltak meg. Négy ember halt meg kidőlő fák miatt. Argentína északi részén 20 ezer embert evakuáltak. Az ottani áradásnak legalább két halálos áldozata van. Paraguayban és Argentínában is az esőzés tovább folytatódik az előrejelzések szerint.

Újabb tornádó tombolt az Egyesült Államokban, házakat rongált meg és fákat csavart ki Alabamában a forgószél. Sorra dőlnek meg a meleg rekordok Európában és Észak-Amerikában. New Yorkban 20 fok van karácsonykor, de még Moszkvában is plusz 5 fokot mértek. Meteorológusok szerint a csendes-óceáni El Nino jelenség az oka az enyhe időnek, mert így meleg levegő áramlik a szárazföld fölé. Nagy-Britanniában ez árvizeket okozott. Anglia északi és Skócia déli részén több településen homokzsákokkal kell védekezni, miután az elmúlt hetekben rekordmennyiségű eső esett. Az El Nino felerősítheti a klímaváltozás hatásait és a globális felmelegedés hatására a jelenség sokkal rövidebb ciklusokban térhet vissza.

Szerző
Frissítve: 2015.12.28. 21:14

Túszokat ejtettek - Veszélyben a tűzszünet Ukrajnában

Publikálás dátuma
2015.12.29. 06:36
A Jobb Szektor fegyveres önkéntes alakulatát nem számolja fel Jaros FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Kelet-Ukrajnában az "újévi" béke sem hozott teljes fegyvernyugvást, haldoklik a minszki békefolyamat. A szakadár területen ismeretlen fegyveresek EBESZ megfigyelőket tartanak fogva.

Ismeretlen fegyveresek a kelet-ukrajnai Szlovjanszk és Kramatorszk között december 25-én feltartóztatták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőcsoportját szállító autóbuszt, és utasait máig fogva tartják. Tizenhárom emberről van szó, heten az EBESZ katonai megfigyelőcsoportjának a tagjai, hatan pedig az ukrán hadsereg katonái. Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint a csoportot „terroristák”, azaz kelet-ukrajnai oroszpárti szakadárok rabolták el. Kijev tárgyalna a túszejtőkkel, akik azonban elutasítják a lehetőséget, az ukrán külügy szerint azért, hogy először a “kompetens orosz szervekkel” konzultáljanak. Az Unian kijevi hírügynökség úgy tudja, hogy a megfigyelőcsoport tagjait az ukrán titkosrendőrség (SZBU) helyi kirendeltségében tartják fogva.

Az eset arra is rávilágított, hogy az ukrán hadsereg által felügyelt területre is sikerült beszivárogniuk a keleti fegyvereseknek, és úgy tűnik, az SZBU egyik irodáját is elfoglalták. A kérdés, hogy hogyan? Szlovjanszk ugyanis hosszú ideig a donbaszi felkelők egyik fellegvára volt, az ukrán hadseregnek kemény harcok és emberáldozatok árán tavaly júliusban sikerült visszafoglalnia. Az EBESZ megfigyelők azt szerették volna ellenőrizni Szlovjanszkban, hogy az ukrán hadsereg betartja-e a városban a civil lakosság védelmét szabályozó nemzetközi előírásokat.

Kijev tiltakozott az EBESZ-csoport fogva tartása ellen és felszólította Moszkvát, azonnal járjon közben a túszok szabadon bocsátása érdekében. Hasonló felszólítást intézett az orosz vezetéshez Frank Walter-Steinmeier német külügyminiszter is, de Oroszország egyelőre nem foglalt állást az ügyben. Berlin gyors reagálása nem véletlen, a német diplomácia ugyanis az ukrán válság kezdetétől aktívan próbál közvetíteni a felek között, a februárban aláírt, de az akadozó minszki tűzszüneti egyezmény is elsősorban a német és francia vezetésnek köszönhető.

A minszki békefolyamat haldoklik, annak ellenére, hogy a felek azóta már kétszer is különbékét is kötöttek – a szeptember 1-ei meghozta átmenetileg a fegyvernyugvást, s december 22-én „újévi” tűzszünetet, mivel az utóbbi időben újra szórványos harcok törtek ki. A hét végén ennek ellenére ismét voltak lövöldözések, amelyek áldozatokat követeltek. Legközelebb január közepén, a pravoszláv karácsony és újév után találkoznak Minszkben a felek, hiszen a békefolyamat nem pusztán tűzszünetet jelentene, hanem politikai rendezést is, e téren azonban nincs előrelépés. Tegnap megszólalt a kérdésben Vlagyimir Putyin szóvivője is, aki jelezte, nem zárható ki, hogy még az idén a normandiai négyek (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) képviselői telefonon egyeztetnek a minszki folyamatok erősítése érdekében. Bejelentette, a Kreml a minszki egyezmények megvalósítási szintjét „siralmasnak tartja”.

Ukrajnában Dmitrij Jaros, Ukrajna leghíresebb szélsőjobboldali szervezetének, a Jobb Szektornak a vezetője bombahírt jelentett be: kilép pártjából és új „hazafias” mozgalmat hoz létre. Az alapító ülést februárra tervezik, várnak minden olyan ukrán hazafit, akik osztják az új alakulat értékeit. Jaros szavaiból kiderült, hogy szeretne elmozdulni a mérsékeltebb jobboldal irányába. Úgy fogalmazott, hogy nem szeretne marginalizálódni a radikalizmus miatt, és bár nem ért egyet a Jacenyuk-kormány politikájával, de nem támogatja a zavargásokat, mert azok nagy valószínűséggel véres összecsapásokba torkollnának, ezért eleve kudarcra vannak ítélve. (Augusztusban is, amikor az alkotmánymódosítás ellen tüntettek a szélsőjobbos csoportok, vérontásba fulladt a demonstráció.) Hangsúlyozta azonban, hogy nem kívánnak letérni a „forradalmi útról”és a Jobb Szektor önkéntes fegyveres hadtestét sem akarják felszámolni.

Szerző

Túszokat ejtettek - Veszélyben a tűzszünet Ukrajnában

Publikálás dátuma
2015.12.29. 06:36
A Jobb Szektor fegyveres önkéntes alakulatát nem számolja fel Jaros FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Kelet-Ukrajnában az "újévi" béke sem hozott teljes fegyvernyugvást, haldoklik a minszki békefolyamat. A szakadár területen ismeretlen fegyveresek EBESZ megfigyelőket tartanak fogva.

Ismeretlen fegyveresek a kelet-ukrajnai Szlovjanszk és Kramatorszk között december 25-én feltartóztatták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőcsoportját szállító autóbuszt, és utasait máig fogva tartják. Tizenhárom emberről van szó, heten az EBESZ katonai megfigyelőcsoportjának a tagjai, hatan pedig az ukrán hadsereg katonái. Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint a csoportot „terroristák”, azaz kelet-ukrajnai oroszpárti szakadárok rabolták el. Kijev tárgyalna a túszejtőkkel, akik azonban elutasítják a lehetőséget, az ukrán külügy szerint azért, hogy először a “kompetens orosz szervekkel” konzultáljanak. Az Unian kijevi hírügynökség úgy tudja, hogy a megfigyelőcsoport tagjait az ukrán titkosrendőrség (SZBU) helyi kirendeltségében tartják fogva.

Az eset arra is rávilágított, hogy az ukrán hadsereg által felügyelt területre is sikerült beszivárogniuk a keleti fegyvereseknek, és úgy tűnik, az SZBU egyik irodáját is elfoglalták. A kérdés, hogy hogyan? Szlovjanszk ugyanis hosszú ideig a donbaszi felkelők egyik fellegvára volt, az ukrán hadseregnek kemény harcok és emberáldozatok árán tavaly júliusban sikerült visszafoglalnia. Az EBESZ megfigyelők azt szerették volna ellenőrizni Szlovjanszkban, hogy az ukrán hadsereg betartja-e a városban a civil lakosság védelmét szabályozó nemzetközi előírásokat.

Kijev tiltakozott az EBESZ-csoport fogva tartása ellen és felszólította Moszkvát, azonnal járjon közben a túszok szabadon bocsátása érdekében. Hasonló felszólítást intézett az orosz vezetéshez Frank Walter-Steinmeier német külügyminiszter is, de Oroszország egyelőre nem foglalt állást az ügyben. Berlin gyors reagálása nem véletlen, a német diplomácia ugyanis az ukrán válság kezdetétől aktívan próbál közvetíteni a felek között, a februárban aláírt, de az akadozó minszki tűzszüneti egyezmény is elsősorban a német és francia vezetésnek köszönhető.

A minszki békefolyamat haldoklik, annak ellenére, hogy a felek azóta már kétszer is különbékét is kötöttek – a szeptember 1-ei meghozta átmenetileg a fegyvernyugvást, s december 22-én „újévi” tűzszünetet, mivel az utóbbi időben újra szórványos harcok törtek ki. A hét végén ennek ellenére ismét voltak lövöldözések, amelyek áldozatokat követeltek. Legközelebb január közepén, a pravoszláv karácsony és újév után találkoznak Minszkben a felek, hiszen a békefolyamat nem pusztán tűzszünetet jelentene, hanem politikai rendezést is, e téren azonban nincs előrelépés. Tegnap megszólalt a kérdésben Vlagyimir Putyin szóvivője is, aki jelezte, nem zárható ki, hogy még az idén a normandiai négyek (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) képviselői telefonon egyeztetnek a minszki folyamatok erősítése érdekében. Bejelentette, a Kreml a minszki egyezmények megvalósítási szintjét „siralmasnak tartja”.

Ukrajnában Dmitrij Jaros, Ukrajna leghíresebb szélsőjobboldali szervezetének, a Jobb Szektornak a vezetője bombahírt jelentett be: kilép pártjából és új „hazafias” mozgalmat hoz létre. Az alapító ülést februárra tervezik, várnak minden olyan ukrán hazafit, akik osztják az új alakulat értékeit. Jaros szavaiból kiderült, hogy szeretne elmozdulni a mérsékeltebb jobboldal irányába. Úgy fogalmazott, hogy nem szeretne marginalizálódni a radikalizmus miatt, és bár nem ért egyet a Jacenyuk-kormány politikájával, de nem támogatja a zavargásokat, mert azok nagy valószínűséggel véres összecsapásokba torkollnának, ezért eleve kudarcra vannak ítélve. (Augusztusban is, amikor az alkotmánymódosítás ellen tüntettek a szélsőjobbos csoportok, vérontásba fulladt a demonstráció.) Hangsúlyozta azonban, hogy nem kívánnak letérni a „forradalmi útról”és a Jobb Szektor önkéntes fegyveres hadtestét sem akarják felszámolni.

Szerző