Durvul a szigor - Könnyebb lesz rács mögé kerülni

Publikálás dátuma
2015.12.30. 06:12
Illusztráció: Thinkstock
Fogházba kerülhet jövőre akár az is, akinek rosszkor, rossz helyen fogy ki a benzin az autójából vagy tolatás közben véletlenül csőtörést okoz. Az új szabálysértési törvény afféle kis-BTK-vá alakult – mindenféle előzetes konzultáció, hatástanulmány nélkül. Magyar Gábor ügyvéd szerint agresszív társadalomátalakítási törekvéseknek vagyunk tanúi.

Több ponton módosul január 1-jétől a szabálysértési törvény. Néhány nap múlva a szabálysértések felderítésének, bizonyításának elősegítése érdekében bevezetik a büntetőeljárásban már ismert megkeresés jogintézményét. A gépjárművel elkövetett szabálysértések ismeretlen elkövetője kilétének megállapítására lehetővé válik állami és helyi önkormányzati szerv, hatóság, köztestület, gazdálkodó és civil szervezet tulajdonos, üzemben tartó megkeresése. A megkeresés teljesítésére nyolc napos határidőt állapítanak meg. Ilyenkor bekérhetik a térfigyelő kamerák felvételeit, de akár személyes adatokat is. Amennyiben a teljesítés elmarad a megkeresett – akár az önkormányzat is - rendbírsággal sújtható.

A szabálysértési eljárásban alkalmazható körözések köre is kiszélesedik. A törvény szerint mostantól szabálysértés a 10 grammnál kevesebb új pszichoaktív anyag megszerzése és tartása. A büntető törvénykönyv jelenleg csekély mennyiségnek, tehát nem büntethetőnek minősíti a 10 gramm alatti drogot. Átveszi ezt a szerepet viszont a szabálysértési törvény.

Új, akár 90 napos elzárással is büntethető szabálysértésként vezeti be a törvény a közérdekű üzem működésének megzavarását. Ezt az követi el, „aki szándékosan vagy gondatlanságból a közérdekű üzem működését úgy zavarja meg, hogy azzal nem okoz jelentős mértékű üzemzavart, és - szándékos elkövetés esetén - ötvenezer forintnál kisebb kár keletkezik”. A törvény betűje szerint tehát rács mögé kerülhet az is, akinek autójából kifogy a benzin, és emiatt egy híd közepén ragad.

De az is, aki úgy parkol le, hogy például nem fér el tőle a villamos vagy áramszünetet okoz, mert nekitolatott egy oszlopnak. Persze az ítéletet a bíró hozza, és kétséges, hogy valóban szabadságvesztést szabna ki egy mazsolára, aki kidönt egy gázcsonkot. Ámbár jogászi vélekedések szerint, ha erre lehetőség adódik, azzal élnek is majd. Akinek kalapácsa van, előbb-utóbb hajlamos mindent szögnek nézni – tartja a bírósági folyosók szlengje.

Magyar Gábor ügyvéd a Népszavának elmondta, véleménye szerint több aránytalan, ésszerűtlen szigorítást vezettek be mindenféle előzetes konzultáció nélkül. Az ügyvéd úgy látja, hogy a közlekedési szabálysértők felkutatásának kiterjesztését az a szándék – is – vezethette, hogy az objektív felelősségen túl lehetőleg a büntetőpontokat is kioszthassák a vétkeseknek. Erre a feladatra azonban még sem az önkormányzatok, gazdálkodók nincsenek felkészülve, de maguk a rendőrök sem.

A jogalkotó sem tudhat mindent – vélte – éppen ezért lett volna szükség szakemberek, jogászok bevonására, illetve társadalmi egyeztetésre. Ez azonban, mint már annyiszor, elmaradt. Pedig – szögezte le Magyar Gábor – a jogkövetés normáját kellene kialakítani előbb, és arra lenne szükség, hogy az állampolgárok meg legyenek győződve arról, hogy a módosítások nekik jók. Ahogyan senki nem vitatja, hogy a piroson nem szabad átmenni, úgy meg lehetne értetni a közlekedőkkel sok más fontos szabályt is.

Ráadásul a módosított törvény afféle abszurd, szigorú „kis-BTK” lett. Nem a szabálysértési vagy a büntetőjog folytonos, és kapkodó, zavaros szigorításával lehet jobbá tenni a társadalmat. (A szabálysértési törvényt 2012. óta 25-ször módosították - szerk.) Ugyanakkor agresszív társadalomátalakítási törekvéseket lát az ügyvéd. Pedig az állam, a kormány attól még lehetne határozott és „férfias”, ha konzultálna a legfőbb érintettekkel, és megfogadná észrevételeiket. Enélkül viszont a jövőben is csak utólagos módosítások sorát látja előre, amit már senki nem tud követni. Sem a jogalkalmazók, sem a jog alanyai. És ez működési zavarokhoz vezet. Ezt manapság próbaüzemnek, meg a gépház zajának szokás nevezni – valójában nagyon veszélyes kísérlet.

Szerző

Bejelentette salgótarjáni jelöltjét az MSZP - Fotók

Publikálás dátuma
2015.12.30. 06:05
MTI Fotó: Komka Péter
Fekete Zsoltot, Salgótarján szocialista alpolgármesterét indítja pártja a február 28-i időközi polgármester-választáson. Ezt az MSZP egyik vezető politikusa erősítette meg lapunknak, szerdán pedig sajtótájékoztatón jelentették be Fekete Zsolt indulását. A helyi szocialisták egyhangú döntést hoztak erről, mert az alpolgármestert jó jelöltnek tartják.

Olyan politikusnak, akit kedvelnek, elfogadnak a városban, ezért győzhet a februárban. Salgótarjánban január 9-én kezdődik a kampány. Az MSZP meg akarja tartani a baloldali bástyaként ismert megyeszékhelyet, amit viszont a Fidesz meg akar szerezni. A nógrádi megyeszékhelyen azért kell voksolást tartani, mert az előző polgármester, az MSZP-s Dóra Ottó november 29-én elhunyt. Miután Dóra tavaly mindössze 50 szavazattal nyert, így éles lesz a verseny. A képviselő-testületben viszont baloldali többség van.

MTI Fotó: Komka Péter

MTI Fotó: Komka Péter

A szocialisták hivatalosan szerdán jelentették be polgármesterjelöltjüket. Az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Munkáspárt 2006, valamint a Tarjáni Városlakó Egyesület nevű civil szervezet közös jelöltje kiemelte: megválasztása esetén stabil baloldali többség segíti munkáját a közgyűlésben, ezért bízik abban, hogy széles körű összefogással újra tudják építeni a nehéz helyzetben lévő megyei jogú várost. A legfontosabb tervek között említette a munkahelyteremtést, a felsőfokú oktatás újraindítását, Salgótarján lakosságmegtartó képességének növelését.

A Fidesz már korábban bejelentette, hogy Simon Tibort, a Klik köznevelési főosztályvezetőjét indítják. Simon korábban a Gagarin Általános Iskola igazgatója volt, két cikluson keresztül egyéni képviselőként tagja volt az önkormányzatnak is.

Szerző
Frissítve: 2015.12.30. 12:12

V. kerület - Juhász: szívesen elmegyek Polthoz

Publikálás dátuma
2015.12.30. 06:02

Egy éve tette meg a feljelentését Juhász Péter a belvárosi ingatlan-eladásokkal kapcsolatban. Az Együtt politikusa szerint bizonyíthatóan áron alul adják el a kerület ingatlanjait. A Fővárosi Főügyészség már négyszer hosszabbította meg a nyomozást, de Juhász szerint mindez csak időhúzás és a „fideszes haverok” védelmében történik. Az Együtt alelnöke akár személyesen is felkeresné Polt Pétert, hogy bemutathassa neki a mindenki által hozzáférhető, egyértelmű bizonyítékokat.

Követeljük, hogy Polt Péter számoljon be arról, hogyan áll a nyomozás a belvárosi ingatlanügyekben - jelentette ki tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján Juhász Péter. Az Együtt alelnöke emlékeztetett: egy éve tette meg a feljelentését az áron alul értékesített belvárosi ingatlanok kapcsán. Vajon miért nem áll a nyilvánosság elé a főügyész? – tette fel a kérdést az Együtt helyi képviselője, majd hozzátette: „szívesen elmegyek hozzá, és megmutatom azokat a mindenki számára hozzáférhető, egyértelmű bizonyítékokat, amelyek miatt körülbelül egy óra alatt vádemelésig vihető az ügy. Ha valamit nem ért Polt, elmagyarázom neki, bár az óvódás korú gyermekem mindenféle jogi végzettség nélkül is felfogja már. Az Együtt követeli, hogy kerüljenek börtönbe a tettesek – tette hozzá Juhász, kiemelve: már 220 olyan ingatlanról tudnak, amelyek biztosan áron alul keltek el. Tolvajok, akik lopnak, csalnak és hazudnak: erről szól az egész – konstatálta az ellenzéki politikus.

Megírtuk: az Együtt alelnöke még október végén a budapesti Alkotmány utca 21. szám alatti ház bejárata előtt tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, az önkormányzat az épületben 150 millió forintért, vagyis 178 ezer forintos négyzetméteráron adott el egy 840 négyzetméteres ingatlant. Hangsúlyozta, hogy az utcában átlagosan négyzetméterenként, 800 ezer és 1,1 millió forint közötti összegért árulják a lakásokat. Az önkormányzati képviselő kiemelte, hogy az ingatlanról készült értékbecslés eredetileg 215 millió forintos árat állapított meg, de miután a vásárló fél éve már bérelte az ingatlant, ezért 30 százalékkal olcsóbban vehette meg a lakást. Kitért arra is, hogy az eladásról szóló döntést az önkormányzati testületi ülésen részt vevő ellenzéki képviselők nem szavazták meg.

Nem ez volt az első „érdekes” belvárosi ügy, hiszen korábban Juhász Péter a belvárosi ingatlanbotrányokkal kapcsolatban üzletszerűen, bűnszervezetben való hivatali visszaéléssel vádolt meg politikusokat, így a kerület korábbi polgármesterét, Rogán Antalt is. Feljelentése szerint az önkormányzat vagyongazdálkodása nem volt kiszámítható, saját szabályait sem tartotta be, és a vagyonvesztés mértéke túlmegy a hanyagság, a gondatlanság, a hozzá nem értés körén, szándékos bűncselekményt valósít meg. Juhász szerint a kerület vezetése több milliárd forinttal károsította meg a helyi költségvetést.

A kétszázötven milliárdos belvárosi ingatlanvagyonból nyolc év alatt eltűnt 50 milliárd – jelezte tegnap a politikus. Polt nem eredményeket akar, hanem időt húz, miközben súlyos összegekkel károsítják meg a belváros lakóit a fideszes politikusok és haverjaik. A Fővárosi Főügyészség eddig négyszer hosszabbította meg a Juhász által indított ingatlanügyek nyomozási határidejét, most éppen december 31-ig, de a politikus szerint sejthető, mi lesz a mostani „eredmény” is.

Szerző