Több ponton módosul január 1-jétől a szabálysértési törvény. Néhány nap múlva a szabálysértések felderítésének, bizonyításának elősegítése érdekében bevezetik a büntetőeljárásban már ismert megkeresés jogintézményét. A gépjárművel elkövetett szabálysértések ismeretlen elkövetője kilétének megállapítására lehetővé válik állami és helyi önkormányzati szerv, hatóság, köztestület, gazdálkodó és civil szervezet tulajdonos, üzemben tartó megkeresése. A megkeresés teljesítésére nyolc napos határidőt állapítanak meg. Ilyenkor bekérhetik a térfigyelő kamerák felvételeit, de akár személyes adatokat is. Amennyiben a teljesítés elmarad a megkeresett – akár az önkormányzat is - rendbírsággal sújtható.
A szabálysértési eljárásban alkalmazható körözések köre is kiszélesedik. A törvény szerint mostantól szabálysértés a 10 grammnál kevesebb új pszichoaktív anyag megszerzése és tartása. A büntető törvénykönyv jelenleg csekély mennyiségnek, tehát nem büntethetőnek minősíti a 10 gramm alatti drogot. Átveszi ezt a szerepet viszont a szabálysértési törvény.
Új, akár 90 napos elzárással is büntethető szabálysértésként vezeti be a törvény a közérdekű üzem működésének megzavarását. Ezt az követi el, „aki szándékosan vagy gondatlanságból a közérdekű üzem működését úgy zavarja meg, hogy azzal nem okoz jelentős mértékű üzemzavart, és - szándékos elkövetés esetén - ötvenezer forintnál kisebb kár keletkezik”. A törvény betűje szerint tehát rács mögé kerülhet az is, akinek autójából kifogy a benzin, és emiatt egy híd közepén ragad.
De az is, aki úgy parkol le, hogy például nem fér el tőle a villamos vagy áramszünetet okoz, mert nekitolatott egy oszlopnak. Persze az ítéletet a bíró hozza, és kétséges, hogy valóban szabadságvesztést szabna ki egy mazsolára, aki kidönt egy gázcsonkot. Ámbár jogászi vélekedések szerint, ha erre lehetőség adódik, azzal élnek is majd. Akinek kalapácsa van, előbb-utóbb hajlamos mindent szögnek nézni – tartja a bírósági folyosók szlengje.
Magyar Gábor ügyvéd a Népszavának elmondta, véleménye szerint több aránytalan, ésszerűtlen szigorítást vezettek be mindenféle előzetes konzultáció nélkül. Az ügyvéd úgy látja, hogy a közlekedési szabálysértők felkutatásának kiterjesztését az a szándék – is – vezethette, hogy az objektív felelősségen túl lehetőleg a büntetőpontokat is kioszthassák a vétkeseknek. Erre a feladatra azonban még sem az önkormányzatok, gazdálkodók nincsenek felkészülve, de maguk a rendőrök sem.
A jogalkotó sem tudhat mindent – vélte – éppen ezért lett volna szükség szakemberek, jogászok bevonására, illetve társadalmi egyeztetésre. Ez azonban, mint már annyiszor, elmaradt. Pedig – szögezte le Magyar Gábor – a jogkövetés normáját kellene kialakítani előbb, és arra lenne szükség, hogy az állampolgárok meg legyenek győződve arról, hogy a módosítások nekik jók. Ahogyan senki nem vitatja, hogy a piroson nem szabad átmenni, úgy meg lehetne értetni a közlekedőkkel sok más fontos szabályt is.
Ráadásul a módosított törvény afféle abszurd, szigorú „kis-BTK” lett. Nem a szabálysértési vagy a büntetőjog folytonos, és kapkodó, zavaros szigorításával lehet jobbá tenni a társadalmat. (A szabálysértési törvényt 2012. óta 25-ször módosították - szerk.) Ugyanakkor agresszív társadalomátalakítási törekvéseket lát az ügyvéd. Pedig az állam, a kormány attól még lehetne határozott és „férfias”, ha konzultálna a legfőbb érintettekkel, és megfogadná észrevételeiket. Enélkül viszont a jövőben is csak utólagos módosítások sorát látja előre, amit már senki nem tud követni. Sem a jogalkalmazók, sem a jog alanyai. És ez működési zavarokhoz vezet. Ezt manapság próbaüzemnek, meg a gépház zajának szokás nevezni – valójában nagyon veszélyes kísérlet.
