Orbán emberei nem az év emberei

Publikálás dátuma
2015.12.31. 06:05
Fotók: Népszava
Semmiképpen sem minőségi listával készültünk a 2015-ös év médiaszereplőinek névsorát válogatva. Sokkal inkább a magyar belpolitika idei botrányhősei közül mazsoláztunk - nem volt könnyű feladat. Hasonlóképpen nehéz megtalálni a jó példákat is a magyar közéletben.

Orbán Viktor

Orbán Viktort az idén nem emeljük ki, maradjon csak az övéi között. Az ugyanis, hogy a kormányfő sikeres évet tudhat maga mögött, egyáltalán nem meglepő az elmúlt évek működése - úgy mint a független intézményrendszer leigázása, a médiatér, s a gazdasági hatalom bekebelezése - nyomán. Mindez az őt mindenben kiszolgáló kliensrendszere nélkül persze nem is sikerülhetett volna.

Tavaly azért "jutalmaztuk" a kormányfőt az év embere címmel, mert három választást nyert pártja élén, ám kicsit meg is dorgáltuk, hiszen nyilatkozatai azt sugallták: elvesztette a realitásérzékét. Ami azt illeti, a kormányfő hátborzongató megnyilvánulásaiból 2015-ben sem volt hiány, kezdve azzal, hogy a párizsi Charlie Hebdo szerkesztősége elleni januári támadás után máris a bevándorlás veszélyeiről beszélt, és bedobta a "gazdasági bevándorlás" - azóta unalomig ismételt - fogalmát. Noha a miniszterelnök elsőre talán nem is tűnt sikeresnek a gyűlölet szításában, mégis muszáj volt találnia valamit, hogy az egyre kínosabbá váló kitiltási ügyről és a talán még kompromittálóbb Quaestor-botrányról elterelje a figyelmet. Mivel sem a drogteszt, sem a halálbüntetés ötlete nem jött be, Orbán kényszerűen ráállt arra, amiről a magyar társadalom "piréz hagyományai" óta ismert volt: az idegenellenességre.

Arra azonban talán a kormányfő sem számított, hogy ezzel nemzetközi szereplővé válik. Segítette őt ebben az is, hogy Európába a balkáni háborúk óta nem látott menekülthullám zúdult, ami ellen Orbán az összes európai vezetőnél keményebben lépett fel. A kerítést építő, muszlimellenes kijelentésekkel provokáló és terrorfenyegetésekkel riogató kormányfő tehát a menedékkérőket tárt karokkal fogadó Angela Merkel német kancellár ellenpólusa lett az EU-ban. Sőt, nem túlértékelve Orbánt, az év végére már-már olyan kép alakult ki, hogy a populista, az emberek félelemérzetére játszó álláspontjában politikai-népszerűségi szempontból mégiscsak sikeres - Európa-szerte.

Más szempontból azonban Orbán semmiképpen sem lehetne az év embere, már csak azért sem, mert éppen ő volt az, aki az alábbi botrányhősöket "helyzetbe hozta".

Rogán Antal

Az idén nem nőtt tovább az újdonsült miniszter lakóingatlana, ami már önmagában is ok lehet arra, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője előlépjen az év embereinek listáján. Már ha figyelembe vesszük, hogy Rogán vagyonnyilatkozatai, azokon belül is Pasa parki lakása máig tele van talányokkal. Tavaly a parlamenti választási kampányban derült ki, hogy valami nem stimmel az akkori Fidesz-frakcióvezető elszámolásával, amire Rogán márciusban kétszer is kijavította 2013-as vagyonnyilatkozatát, felelősségre vonás azonban nem történt. De nemcsak a saját lakása és vagyonosodási ügyei miatt kompromittálhatja Orbánt a kabinetfőnök, hiszen jól ismert, mialatt Rogán a Belváros polgármestere volt, több gyanús ingatlanértékesítésre is fény derült - ezek miatt nyomozás is indult. Csakhogy a kabinetfőnöki pozíció a magyar média egyik legbefolyásosabb szereplőjévé tette - a Habony Árpáddal és Andy Vajnával híresen jó kapcsolatot ápoló - Rogánt, tárcája alá került a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH), amely az állami cégek reklámköltéseit intézi, 25 milliárdos éves állami kerettel. Ezzel jól járhat a miniszter szomszédja is: Csetényi Csaba nevét már hallhattuk a hírekben, az érdekeltségébe tartozó HG360 Reklámügynökség Kft. például az utóbbi hónapokban számos állami hirdetési kampány közbeszerzését is elnyerte.

Lázár János

Bár a Miniszterelnökséget vezető miniszter sem veti meg a családi összefogással vásárolt ingatlanokat, Lázár inkább a milliós vadászatokat, a titkolható külföldi luxusutakat, a milliós karórákat, meg a lézerblokkolókat szereti. A Fidesz-frakcióvezetőből előbb államtitkárrá, majd miniszterré avanzsált hódmezővásárhelyi ex-polgármester nem a Népszavának adott karácsonyi interjúja, vagy a kiváló állóképességgel levezényelt 35 Kormányinfó, sokkal inkább konfrontatív természete miatt kerülhetett az év - legbotrányosabb - emberei közé, hiszen Lázár nemcsak Brüsszelnek, a norvég kormány pénzét osztó civileknek, hanem néha bizony még magának Orbánnak és körének is képes "beszólni". Gyakorlatilag a nyilvánosság előtt zsarolta meg például Orbánt, amikor a Fideszen belüli riválisával, Rogán Antallal folytatott küzdelmében a lemondását is belengette, ha a miniszterelnök nem hoz a számára kedvező döntést.

Andy Vajna

"Andy Vajna az állam szempontjából irreleváns. Nem támogatta senki" - mondta lapunk kérdésére néhány hete Lázár épp a Kormányinfón, hozzátéve: a filmügyi kormánybiztos piaci hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól a TV2 megvásárlására, nem pedig közpénzen támogatott kölcsönt. Nem úgy tűnik azonban, hogy Vajna valóban irreleváns volna a kormány számára, hiszen az idén ismét megtámogatta a kabinet kaszinói fenntartásában és nyereségessé tételében: öt szerencsebarlangja mostanra nagyjából 15 milliárd forintos bevételt termel, adót pedig csupán önbevallásos módszerrel kell fizetnie, hiszen az ő kasszái nincsenek online bekötve az adóhivatalhoz. Eközben nemcsak a teljes magyar filmipar került a kezébe, hanem a médiában is mind nagyobb teret nyer. Legalábbis igyekszik, hiszen október 14-én jelentették be hivatalosan, hogy Vajna cége vásárolta meg a TV2-t, másnap bemutatták az új vezérigazgatót, az ex-RTL-es Dirk Gerkenst, de az ünnepélyes bejelentés után néhány órával Fonyó Károly, illetve az általa tulajdonolt Megapolis Media Zrt. közölte, már két napja megvette a céget egy 2014-ben kelt opciós szerződésnek köszönhetően. Vajna állítja: a TV2 ügyének semmi köze a Simicska-Orbán háborúskodáshoz, ám önmagában az, hogy a kormánybiztos tévévásárlását több állami bank is hitelnyújtással segíti, jelentős piaci előnyt hozhat számára.

Mészáros Lőrinc

A kormányfő gázszerelője az idén több mint 50 helyet "javított" a leggazdagabb magyarok listáján - derült ki a Forbes magazin összeállításából. Orbán kedvenc falujának első embere jelenleg a 30. legvagyonosabb ember az országban, a maga 24,4 milliárd forintjával. Tavaly még a 86. volt, 8,4 milliárddal. A miniszterelnök régi barátja 2011-ben időközi önkormányzati választáson lett Felcsút polgármestere, miután elődjét köztartozásai miatt eltávolították a posztjáról. Azóta építési vállalkozásai virágzásnak indultak: részben birodalmának zászlóshajója, a Mészáros & Mészáros Kft. építhette meg a mintegy négymilliárd forint értékű felcsúti stadiont, emellett többek közt a fővárosban is több százmilliós csatornázási tendereket nyert el. A vállalat növekedése szinte a csodával határos: a 2010-es 853 millióshoz képest 2014-ben már 9,8 milliárdos bevételt realizálhatott. Az újdonsült milliárdos mezőgazdasági érdekeltségei hasonlóan remekül teljesítenek: a polgármester Búzakalász 66 Kft.-je 2014-ben építette fel első nagyobb sertéstelepét, az átadón "természetesen" Orbán Viktor is jelen volt. Nem véletlenül mondta: a sikerhez a kormányfő barátsága is kellett.

Habony Árpád

A nem közszereplő, nyilvános fizetési listákon fellelhetetlen miniszterelnöki főtanácsadó sokaknak szerzett kellemes perceket az idén, a listára mégis azért kerülhetett fel, mert ha valakinek, akkor Orbán Viktornak megkeserítette a napjait. Noha a kormányfő a nyáron letagadta bizalmasát, Habony tett róla, hogy mégse maradjon észrevétlen. Így kerülhetett napvilágra, hogy nemcsak az Egyesült Államokból, hanem Ibiza legmenőbb luxusklubjából sincs kitiltva, s noha tavaly még épp az ő nevéhez kötődött a kormány által végül lefújt - újságírókat és politikusokat érintő - drogteszt ötlete, ez utóbbi kacsának tűnik. Az egyébként nyugdíjasok hasba rúgásáról is ismert "szakember" már tavaly is megengedhette magának, hogy a fényképes parlamenti belépőjéhez színben is jól illő Gucci-táskáját nyilvánosan, a szociális ellátások megvágása ellen tüntetők között lóbálja meg, a sokaknak tanácsokat adó nem-tanácsadó listára kerülését egy valami mindenképp indokolja: a menekülteket érintő kommunikációs gyűlölethadjáratot (is) állítólag ő találta ki.

Simicska Lajos

Aligha emlékeznek többen az év eseményei közül másra, mint február 6-ára, a G-napra, amikor is Simicska Lajos, Orbán egykori cimborája és "harcostársa" robbantott, s épp lapunkon keresztül szó szerint hadat üzent barátjának a reklámadó miatt. Addigra persze Orbán addigi oligarchája már benyelt bizonyos pofonokat, sőt ő maga nyilatkozott arról, hogy már tavaly áprilisban megromlott a viszonya a miniszterelnökkel. Azóta a Simicska érdekeltségébe tartozó médiumok kritikusak a kormánnyal szemben. A február óta nyílttá vált jobboldali médiaháborún túl, a Fidesz egykori gazdasági háttérembere más frontokon is kénytelen volt súlyos csapásokat elszenvedni. Mindennek ellenére Simicska információink szerint inkább 2017-ig kivár a válaszcsapásokkal, csakhogy a kormányoldal nem tétlenkedik: Andy Vajna és Habony Árpád serényen építi az új kormánypárti magán-médiabirodalmat, a Közgép Zrt. pedig a jogi viták ellenére sorra esik el a korábban csont nélkül vitt közbeszerzésektől. Ráadásul a "simicskátlanításra" szolgáló kormányzati intézkedések - a korábbi földbérbeadási rendszer felülvizsgálata, majd az árverések beindítása, vagy épp a kormánypárti többségű fővárosi közgyűlés köztéri reklámfelületeket érintő döntése - mind komoly érvágást jelentenek az év leginkább szalonképtelen nyilvános káromkodásait jegyző emberének.

A példás szembenállók
Sándor Mária
A "fekete ruhás nővér" néven elhíresült ápolónő először egy televíziós riportban beszélt a kórházi ápolónők sorsáról, a munkáról, a megalázó fizetésekről és a munkakörülményekről, majd mozgalmat indított azzal, hogy fehér ruhája helyett fekete pólóban jelent meg a munkahelyén, amit le akartak vele vetetni, de ő inkább felmondott. Végül nemcsak munkahelyétől, a korábban mögötte álló szakszervezeti tömörüléstől is el kellett búcsúznia, de ezt nem bánja, hiszen sok száz kolléganője húzott fekete pólót az példája nyomán, s az egészségügyben dolgozók példaképévé válva saját mozgalmat hozott létre. Most az országot járja, s az egységes ágazati tiltakozásért mozgósítja kollégáit.
Juhász Péter
Az egyik legaktívabb ellenzéki politikus díját zsebelheti be a belvárosi önkormányzati képviselő, akinek munkája révén ma már 220 olyan ingatlanról tud a nyilvánosság, amely biztosan áron alul keltó el az V. kerületben. Juhász Péter immáron egy éve tette meg a feljelentését a belvárosi ingatlan-eladásokkal kapcsolatban, a politikus szerint ráadásul bizonyíthatóan áron alul adják el a kerület ingatlanjait. A Fővárosi Főügyészség már négyszer hosszabbította meg a nyomozást, de Juhász szerint mindez csak időhúzás és a "fideszes haverok" védelmében történik. Az Együtt alelnöke akár személyesen is felkeresné Polt Pétert, hogy bemutathassa neki a mindenki által hozzáférhető, egyértelmű bizonyítékokat, de aligha tévedünk, ez nem fog megtörténni.
Jávor Benedek
Példamutató szorgalommal vette ki a részét a hazai közéletből a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP-) képviselője is, aki nemcsak az uniós kapcsolatépítésnek, hanem a magyarországi zöldpolitikának is figyelmet szentelt. Nem mellékesen Jávor számos lényegi dokumentummal és információval állt a nyilvánosság elé, eljárást és vizsgálatot kezdeményezett olyan nagy jelentőségű, a társadalom számára szinte elérhetetlen ügyekben is, mint a Paks 2 titokzatos beruházás.


Szerző

TV2 - Vajna Fonyónak is fizethet?

Publikálás dátuma
2015.12.31. 06:03
Fotó: Tóth Gergő
Korábbi értesüléseinkkel szemben Andy Vajna mégsem tartott tegnap sajtótájékoztatót TV2-ügyben. Forrásunk szerint az eseményen vélhetően arról lett volna szó, hogy a kormánybiztos megkapta banki partnereitől a kölcsönöket, és kifizeti a csatorna vételárát. 

Vajna hitelezői közt ott van az állami tulajdonú Eximbank és MKB Bank is, bár a közlések szerint a kaszinómogul filmügyi kormánybiztosnak „piaci alapú kölcsönt” folyósítanak, amelyek nem érintenek közpénzeket. Amennyiben Vajna valóban fizetni készül, Simicska Lajos üzleti köre is jól járhat, hiszen a TV2 Média Csoport Kft.-t (ezt venné meg az egykori producer) tulajdonló TV2 Media Group Holdings Kft. tulajdonosa a cégjegyzék szerint – egy korábbi kölcsönszerződés alapján - a csatornára szintén igényt tartó Fonyó Károly. Tehát a vételárból neki is részesülnie kellene.

Ugyanakkor az egy dolog, hogy Vajna kifizeti a nagyjából 20 milliárd forintos vételárat, ám kérdés, hogy a továbbiakban hogyan fogja fenntartani az évi 6-8 milliárdos veszteséget termelő TV2-t. Szakértők szerint a kormányzati megrendelések, illetve a régóta esedékes terjesztési díj bevezetése biztosan nem elég ahhoz, hogy a csatorna nyereséges, vagy akár csak nullszaldós legyen.

Szerző

Budapestnek csak a helyi közlekedés kell

Publikálás dátuma
2015.12.31. 06:01
Fotó: Népszava
Miután a decemberben elfogadott salátatörvény kimondja, hogy az iparűzési adóbevételt a főváros csak a helyi közösségi közlekedési feladatok ellátására fordíthatja, a főpolgármester jogosan jelentette be, hogy az agglomerációs tömegközlekedést nem finanszírozza tovább Budapest. A törvénymódosítást a parlament karácsony előtti utolsó ülésén a kormánypárti többség és a Jobbik szavazta meg.

Tarlós István december 21-én jelentette be, hogy a főváros kiszáll az elővárosi közösségi közlekedés finanszírozásából, és arról a településeknek a jövőben az állammal kell egyeztetniük. A főpolgármester azóta több alkalommal elmondta, ez nem azt jelenti, hogy az agglomerációba ezentúl nem megy BKV busz, illetve HÉV.

Az elővárosi járatok működtetése állami feladat, a fővárosi önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013-as megállapodása alapján a buszvonalakon 2022-ig mindenképpen az állami tulajdonú Volán látja el, de a főváros megrendelése alapján. Mindez a HÉV-közlekedéssel együtt csaknem 16 milliárd forintba kerül, amiből viszont Budapest eddig keveset kapott vissza. A főpolgármester évek óta kéri, hogy rendezzék a BKV hosszú távú finanszírozását, amit korábban Orbán Viktor vállalt is.

Ennek ellenére nem kapott több állami pénzt a BKV, sőt korábban bejelentették, hogy a jelenlegi 24 milliárdról 2016-ban 18 milliárdra, 2017-ben 15 milliárdra, majd 12 milliárdra csökken az állami támogatás. A decemberi "gazdaságélénkítő" salátatörvényben változott a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás, így jövőre 1,5, majd 3 százalékkal többet kap Budapest, a kerületek rovására. Ám a BKV finanszírozásához ennél jóval több pénz kell, ráadásul ha az iparűzési adóbevételt a cég működtetésére kell költeni, nem tudni, miből jut pénz jövőre színházfenntartásra, közvilágításra, köztisztaságra, parkgondozásra .

Szerző