Előfizetés

A vagyonkezelő szembemegy Orbánnal?

Sajátos helyzetet produkált az FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeemelése. Ugyanis szabálytalanságokra hivatkozva az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) beperelte a részben állami tulajdonú FHB-t. Azt sérelmezte az MNV, hogy a tavaly december 28-án tartott rendkívüli közgyűlésen leszavazták indítványát, hogy a részvényeseknek tulajdoni arányuknak megfelelően legyen előjegyzési joga a tőkeemelésnél. Ezt a vagyonkezelő úgy értékelte, hogy az FHB igazgatósága csökkenteni akarja az 7,32 százalékos állami tulajdoni arányt. Igaza lett, a tőkeemelést követően az állam már csak 4,5 százalék FHB részvényt birtokol.

Az FHB igazgatósága - élve a közgyűlés zártkörű, legfeljebb 4,45 milliárdos tőkeemelésre adott felhatalmazásával - két nap alatt lezavarta a tranzakciót. A meghívásos ajánlatételre 30 takarékszövetkezet és a Takarékbank tett ajánlatot és részvényenként a névérték tízszeresét fizetve összesen 30,5 milliárd forintot "áldozott" a már korábban a takarékszövetkezeti integrációhoz csatlakozott FHB nyugodt jövőjéért.

A Portfolión tegnap megjelent cikk szerint az FHB-nak igencsak sürgős volt a tőkeemelés, vélhetően ezért is intézte még a múlt évben. Egyrészt január 1-jével a bankok számára általában szigorodtak a tőkeelvárások, másrészt a jegybank úgy ítélte meg, hogy a az FHB-nak egyedileg is meg kell felelnie a tőkekövetelményeknek, nem bújhat a takarékszövetkezeti integráció ernyője alá. A bank emellett növekedési tervekkel is magyarázta az alaptőkéjét 10,8 milliárd forintra növelő pénz bevonását.

A mondhatni családon belül megoldott tőkeemelést még megzavarhatja a vagyonkezelő perindítása, illetve ha a bíróság az MNV igényének megfelelően felfüggeszti/megsemmisíti a közgyűlés tőkeemelésre vonatkozó határozatát. Az FHB azzal utasította el az MNV vádjait, hogy már egy 2014-es közgyűlési határozat megszüntette a részvényesek előjegyzési jogát, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt az alaptőke felemeléséről. Emellett a Spéder Zoltán FHB-elnök érdekeltségébe tartozó Portfolio mintegy szembeállítja az MNV lépését Orbán Viktor miniszterelnök korábbi kijelentéseivel, amelyekkel a kormánysegédlettel megalkotott takarékszövetkezeti integrációt dicsérte. Az MNV "tettét" súlyosbítja, hogy a tőkeemelés résztvevői a a kormány szövetségesének számító takarékszövetkezetek.

Új vezetést kapott a NAV – a gondok maradtak

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2016.01.05. 06:24
Tállai András (középen), a NAV új vezetője adta át a kinevezési okmányokat FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Lózungokban nem volt hiány hétfőn, amikor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kinevezte és bemutatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új vezetőit. Az adóhatóságot - mint megtudtuk - azért olvasztották be az NGM-be, mert "az ország versenyképességének további növekedését veszélyezteti, ha nem alakítják át." A szakmai közvélemény azonban korántsem osztja Varga Mihály optimizmusát.

Aligha vitathatta volna bárki is, hogy a Vida Ildikó második elnöki ciklusának zűrös, Amerikából való kitiltással vegyes ügyeit követően rendet kellett teremteni a Széchenyi utcában. A Horváth András egykori adóhatósági dolgozó által feltárt szabálytalanságok keltette botrányhullámoknak is elejét kellett venni. A kormány a már számára is kínos helyzet feloldására a központosítást tekintette követendő útnak, feltehetően ezért döntöttek úgy, hogy feladják a NAV önállóságát, és Tállai András államtitkár vezetésével egy olyan szervezetet hoznak létre, amelyet úgy irányítanak majd, mintha a NAV a nemzetgazdasági tárca egyik kiemelt főigazgatósága, és nem ellenőrző hatóság lenne. Sokan a tárcavezető szemére vetették, hogy elkapkodott és végiggondolatlan volt a NAV átalakítása.

A sietséget hétfőn Varga Mihály azzal magyarázta, hogy "a költségvetés bevételeinek csaknem 95 százalékáért felelős szervezetnél nincs helye a bizonytalanságnak, az átalakítás lehető leggyorsabb befejezése mindenkinek az érdeke volt." A miniszter úgy vélte "hogy fordulópont jött el a magyar adórendszerben, olyan adóhatóságot alakítanak ki, amely tevőlegesen fogja segíteni a magyar gazdaság fejlődését." Kiemelte: folyamatosan javul az adózói morál, a legfrissebb adatok szerint tavaly 531 milliárd forinttal haladták meg a bevételek az előirányzatot. Ezen belül minden fontos adónem - személyi jövedelemadó, társasági adó és általános forgalmi adó (áfa) - bevétele több lett a korábban tervezettnél - tette hozzá.

A szakmai érdekvédelmi szervezetekkel sem történtek előzetes egyeztetések - mondta lapunk érdeklődésére Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke azonban ezt már megszokta, a NAV szervezeti átalakításáról csak az állami szervvé avanzsált Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményét kérték ki. Ruszin Zsolt ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az előzetes egyeztetések elmaradásának már a jogalapját is megteremtette a kormány azáltal, hogy ezt a lehetőséget beemelték a jogalkotási törvénybe is. A szakember tapasztalata szerint az adóhivatalban most éppen a tanácstalanság az úr, még a régi reflexek működnek, s pillanatnyilag senki nem tudja, hogy ki miért felelős.

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

Az MKOE alelnöke felidézte, hogy egyesületük már 2011-ben javasolta: az adóhatósági munka szigorú zárt informatikai rendszerben működjön, a beérkező adatok kézi manipulálására ne nyíljon lehetőség. A mostani átszervezés, és az az elképzelés, hogy az online pénztárgépek üzembeállításához és a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzését követően idén hozzáfognak a gazdaság szereplői számlázási rendszerének bekötéséhez az adóhivatalhoz, kétségtelenül hasznos kezdeményezés, ám alkalmatlan arra, hogy a hivatal a tényleges folyamatok mögé nézzen, mert a beérkező tengernyi adat célszerű feldolgozása nem történik meg. A számlázási rendszer beleillik majd abba a sorba, ahol bizonyos szempontból fontos adóalanyok működését "kimazsolázzák", míg mások szabadon végezhetik tevékenységüket, nemegyszer a kormányzat egyes szereplőihez közelállóként. Vagyis a gazdaság "kifehéredését" valóban jól szolgálhatnák a különböző informatikai forgalomkövető rendszerek, de emiatt ezt a szerepüket nem töltik be - mondta Ruszin Zsolt.

A NAV eddigi működésének néhány feltűnő hiányosságát is megemlítette a szakember. Például előfordul, hogy a dolgozó be van jelentve, de nem készít adóbevallást, ennek ellenkezője is, érkezik az adóalanytól bevallás, de nincs bejelentve, vagy nincs pénztárgépe - holott köteles lenne alkalmazni -, viszont tesz áfás forgalomról bevallást. Mindezeket és hasonlókat a NAV gyakran nem szűri ki.

A szervezeti átalakítást - vagyis azt, hogy a NAV a jövőben nem kormányhivatali, hanem központi hivatali státusban működik tovább, közvetlen miniszteri felügyelet és irányítás alatt - csupán technikai lépésnek tekinti Pitti Zoltán. Az Apeh egykori elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a Népszavának arról beszélt, hogy az adórendszer egészét kellene átalakítani. Mindenek előtt nyilvántartási és átláthatósági problémákkal küszködik a hivatal. Ez adódik abból is, hogy az adózás struktúrája három elemből tevődik össze, a jövedelem, a fogyasztás és a vagyon megadóztatásából. A jelenlegi kormányzat filozófiája az, hogy a jövedelem oldalról a fogyasztásra terelte át terheket. Azonban ahogy nő a fogyasztás a magas fogyasztási adókon keresztül az adózott jövedelmeket is nagy mértékben újraadóztatja a kormány. Ezért - kormányzat állításával szemben - Magyarországon az átlagos adóteher korántsem mérséklődött. Az útdíjat is inkább a közteherviselés részeként, és nem a szolgáltatás igénybevételének költségeként kellene felfogni, azonban mégis az autósokkal, részben a menetrend szerinti autóbuszok utasaival fizettetik meg.

Arról kevés szó esik, hogy az adóalanyok ma már nem társadalombiztosítási járulékot fizetnek, hanem szociális adót. Itt nem az elnevezés a döntő, hanem az, hogy az előbbit csak célzottan lehet felhasználni társadalombiztosítási célokra, míg az utóbbi belekerül az állam újraelosztási rendszerébe. Ez az átláthatatlanság egyik jó példája. Vagyis - vonta le a következtetést Pitti Zoltán -, az átszervezés helyett a rendszeren kellene változtatni. Azt meg elhibázott döntésnek tartja az Apeh volt elnöke is, hogy a jövőben a jogszabályalkotó műhely és a jogalkalmazás hivatala egy szervezetben működik majd, ennek a jogi előkészítés látja majd a kárát.

Megszenvedi az olajárzuhanást Oroszország

Londoni pénzügyi elemzők szerint a hétfőn ismertetett decemberi gyáripari beszerzésimenedzser-indexekben (BMI) már mutatkoznak az első jelei annak a kárnak, amelyet az olajárak zuhanása okoz az orosz gazdaság aktivitásában.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai közölték, hogy a cég által a magyar, a cseh, a lengyel, az orosz és a török gyáriparra kiszámított, súlyozott BMI-átlag a múlt hónapban 51,1 volt, ugyanannyi, mint egy hónappal korábban, vagyis a decemberi BMI térségi átlagban számolva változatlanul az országcsoport feldolgozószektorainak teljesítménybővülését jelzi.

Az orosz BMI-mutató azonban 48,7-re zuhant decemberben a novemberi 50,1-ről, vagyis immár az orosz feldolgozóipar kibocsátásának visszaesésére utal. A Capital Economics londoni elemzőinek hétfői értékelése szerint ez az egyik korai jele annak, hogy az alacsony olajárakat már kezdi megszenvedni az orosz ipar.

A ház közgazdászai egy másik, az olajárak zuhanásának az orosz gazdaságra gyakorolt várható hatásairól nemrég összeállított külön elemzésükben kidolgoztak egy szélsőséges szimulációt, amelyben az átlagos olajár 2016 egészében 25 dollár lenne hordónként. A cég modellszámításai szerint ez 80 milliárd dolláros exportbevétel-kiesést és 3 százalékos GDP-csökkenést okozna az idén az orosz gazdaságban, a hazai össztermék 8 százalékára duzzadó államháztartási hiány mellett.
A Capital Economics elemzői szerint az orosz gazdaság akkor sem jár jól, ha az olaj világpiaci árfolyama a 35 dollár körüli legutóbbi mélypont közelében marad.

A ház számításai szerint az orosz exportbevételek ebben az esetben is 55 milliárd dollárral zuhannának a cég 50 dolláros idei olajárfolyam-átlaggal számoló alapeseti előrejelzéséhez képest, az orosz GDP-érték pedig 1,5 százalékkal visszaesne, vagyis az orosz gazdaság a tavalyi recesszió után 2016 egészét is recesszióban töltené. Ezt más nagy londoni házak alapeseti prognózisként jósolják.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői felülvizsgált előrejelzésükben közölték, hogy várakozásuk szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti átlagára 2016 első negyedében mindössze 35 dollár lesz, újabb cserearányromlási sokkot okozva az orosz gazdaságban. A JP Morgan új prognózisa ennek alapján az, hogy az orosz hazai össztermék a cég által 2015-re becsült 3,8 százalékos mínusz után az idén további 0,2 százalékkal visszaesik.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legutóbbi térségi előrejelzésében ennél is meredekebb, 2015 egészére 4,2 százalékos, 2016-ra 1,2 százalékos visszaesést jósolt az orosz gazdaságban.