Kósa: jó éve lesz Magyarországnak

A Fidesz frakcióvezetője szerint nem lesz rossz, inkább jó éve lesz Magyarországnak 2016. Kósa Lajos szerda reggel a TV2 Mokka című műsorában úgy fogalmazott, minden okunk megvan arra, hogy optimisták legyünk.

A politikus kiemelte: a kormány és a kormányzópárt kötelessége mindent megtenni, hogy jó éve legyen az országnak. A Fidesz képviselőjének közlése szerint Magyarország a térségben, és az Európai Unión belül is jól teljesít. Az EU Magyarországhoz hasonló sorsközösségű országai között pedig, Lengyelországtól Bulgáriáig, kifejezetten jól teljesít az ország - hangsúlyozta Kósa Lajos.

A frakcióvezető azt mondta: 2016 gazdasági szempontból fejlődést hoz, a növekedés az Európai Unió átlagához képest továbbra is jelentős lesz, és történelmi rekordokat dönt a foglalkoztatottság. Kiemelte: 11 évvel ezelőtt volt utoljára ilyen jó a foglakoztatási adat, jelenleg több mint 4 millió 200 ezren dolgoznak, és jelenleg is folyamatosan nő a munkaerőpiacon a munkaerő iránti igény - fejtette ki Kósa Lajos.

Szerző

Orbán-Cameron - Erre számítanak az elemzők

Több ponton is egyezséget várnak David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki budapesti találkozóján a Magyar Idők által megszólaltatott elemzők.

A lap szerdai számában Kiszelly Zoltán emlékeztetett arra, hogy mindkét kormányfő elveti az Európai Egyesült Államok koncepciót, és helyette egy nemzetállami Európát szorgalmaz. A két fél között ezért egyetértés lehet többek között abban, hogy nincs szükség további kompetenciák átadására az EU-nak.

A tárgyaláson szintén napirendre kerülhet az a korábban már megfogalmazott cél, hogy az eurózónában zajló folyamatokba azok a tagállamok is jobban beleszólhassanak, amelyek ezen a körön kívül esnek. Ugyanakkor a politológus szerint eltérő lehet a felek álláspontja a kelet-európai vendégmunkásokat érintő kérdésben.

Kiszelly Zoltán úgy véli, vita tárgya lehet a 2020 utáni EU-s költségvetés, és a két kormányfő kitérhet Nagy-Britannia jövőbeli EU-tagságára, a migránsválság azonban csak érintőlegesen jöhet szóba, mivel Nagy-Britannia mentességet élvez a közös menekültügyi szabályok alól.

Lánczi Tamás politológus szerint Magyarország érdekelt abban, hogy szövetségese legyen az Egyesült Királyságnak, és ez a találkozó inkább konszenzusosnak ígérkezik. A tárgyaláson szerinte is szóba kerül az a brit javaslat, amely a kelet-európai vendégmunkások beáramlását állítaná meg. Ugyanakkor emlékeztetett: Orbán Viktornak volt néhány olyan nyilatkozata, amely arra utal, hogy megértő a brit állásponttal, így ebben a kérdésben kompromisszumra juthatnak a felek.

Szerző

Kilakoltatás - Megbüntették az élőlánccal tiltakozó aktivistákat

Publikálás dátuma
2016.01.06. 09:44
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Tegnap délután döntött a Pesti Központi Kerületi Bíróság annak a kilenc aktivistának az ügyében, akik tavaly október 15-én polgári engedetlenséggel akadályozták, hogy a józsefvárosi önkormányzat elhelyezés nélküli kilakoltasson egy rászoruló családot. Az élőlánc résztvevőit - köztük A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistáit - durva rendőri közbenjárással előállították és szabálysértési eljárást indítottak ellenük, a családot pedig kilakoltatták. A bíróság a mai döntésében kimondta az élőlánc résztvevőinek a szabálysértési felelősségét, és figyelmeztetéssel vagy pénzbírsággal sújtotta őket.

Andrea és családja 1977 óta élt Józsefvárosban, és 1984 óta lakott abban a lakásban, ahonnan októberben erőszakosan kilakoltatták. Annak ellenére, hogy súlyos beteg, Andreának van munkája, így tudta volna vállalni az évek során kamatozó tartozásának részletfizetését, amelyhez a Hálózat Alapítvány is támogatást nyújtott volna, ha az önkormányzat engedélyezte volna a részletfizetést és újra szerződést kötött volna a családdal. Az önkormányzat döntéshozói megtehették volna, hogy érdemi segítséget nyújtanak a családnak a lakhatási válsághelyzetük megoldására, de ezt - utólagos nyilatkozatukkal ellentétben - nem tették meg, és a kilakoltatás mellett döntöttek, noha - ismét csak az utólagos magyarázkodásukkal szemben - ezt az utolsó pillanatig lehetőségükben állt volna elkerülni - írja A Város Mindenkié (AVM) közleményében.

A polgári engedetlenséggel ezúttal nem sikerült megakadályozni a család kilakoltatását, azonban minden bizonnyal jelentős szerepe volt abban, hogy egy héttel később Kocsis Máté polgármester a józsefvárosi képviselő-testület ülésén bejelentette a kilakoltatások felfüggesztését, és a kilakoltatásokhoz vezető folyamat felülvizsgálására utasította az önkormányzat munkatársait. Egy későbbi közmeghallgatáson pedig - utalva a szóban forgó kilakoltatásra és az ellene szervezett polgári engedetlenségre - megerősítette, hogy az önkormányzat a jövőben alaposabban kívánja vizsgálni az egyes kilakoltatási eseteket.

A kilakoltatott családnak – jelentős részben a polgári engedetlenséggel járó nyilvánosság, és az azt követő állampolgári támogatások hatására – végül egy átmeneti időszakot követően sikerült megoldani a lakhatását, jelenleg albérletben laknak. A külső kerületben talált olcsó albérletbe költözés azonban egy másik rendszerszintű problémára is rávilágít: érdemi lakáspolitika és megfizethető bérlakások hiányában a belső kerületekből fokozatosan kiszorulnak a kevésbé fizetőképes budapesti lakosok.

Az AVM álláspontja szerint az elhelyezés nélküli kilakoltatás alapvető jogokat sértő, embertelen gyakorlat, ami nem helyi, hanem rendszerszintű probléma, noha az önkormányzat saját adatszolgáltatása szerint a budapesti kerületek közül Józsefvárosban lakoltatják ki a legtöbb embert önkormányzati bérlakásból, és továbbra is sokakat fenyeget kilakoltatás a kerületben. Meggyőződésünk, hogy az elhelyezés nélküli kilakoltatások ellen erkölcsileg helyes akár törvénysértő (ugyanakkor erőszakmentes) módon is fellépni, a kilakoltatás akadályozása, és annak érdekében, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét a lakhatási válságra, valamint az állam és az önkormányzatok ezzel kapcsolatos felelősségére.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az aktivisták elismerték a rendőrök utasításainak való ellenszegülést, ugyanakkor amellett érveltek, hogy a kilakoltatások elleni erőszakmentes ellenállás - szemben az elhelyezés nélküli kilakoltatások gyakorlatával - nem veszélyes a társadalomra, ezért nem ismerték el, hogy szabálysértést követtek volna el. Az élőlánc társadalmi hasznát - és így a társadalomra való veszélyesség hiányát - a legegyértelműbben egyébként maga Kocsis Máté kerületi polgármester ismerte el azáltal, hogy részben éppen annak hatására rendelte el a kerületi kilakoltatások gyakorlatának felülvizsgálatát. A bíróság azonban figyelmen kívül hagyta az elhangzott jogi, jogfilozófiai és társadalompolitikai érveket, és a szabálysértési törvény mechanikus alkalmazásával megállapította a résztvevők szabálysértési felelősségét (noha csökkentette vagy mellőzte a korábban kirótt pénzbírságokat).

Az AVM álláspontja szerint a rászoruló háztartások hajléktalanná válásának megelőzése érdekében az elhelyezés nélküli kilakoltatások törvényi tilalmára és a kikényszeríthető lakhatáshoz való jog intézményesítésére van szükség, valamint a március elsejével megszüntetett országos lakásfenntartási támogatás újraindítására (a korábbinál jóval magasabb szinten), illetve az adósságkezelési szolgáltatás minden elérhetővé tételére minden arra rászoruló háztartás számára. A lakásgazdálkodás tekintetében rövidtávon a már meglévő állomány kizárólag szociális célú hasznosítására, hosszabb távon pedig egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítására van szükség, részben az üresen álló ingatlanok hasznosításán keresztül. A lakhatási válság érdemi kezeléséhez nem a pénz, hanem a politikai akarat hiányzik - írta az AVM közleményében.

Szerző
Frissítve: 2016.01.06. 12:23