GDP;Varga Mihály;államháztartás;

2016-01-06 13:47:00

Varga elárulta, mekkora a magyar államadósság

Az államháztartás központi alrendszerének 2015. évi hiánya 1218 milliárd forint volt, a GDP-arányos hiány 2 százalék lehet a tervezett 2,4 százalékkal szemben, az adósságszint pedig várhatóan 76 százalék alá csökken - közölte  szerdai sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az előzetes számok alapján.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Brüsszel jelentős késedelemben van, mintegy 600 milliárd forintnyi uniós forrás még nem érkezett meg. Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ha a hiányt korrigálják az Európai Bizottsággal fennálló viták miatt késlekedő kifizetésekkel, a központi alrendszer hiánya mintegy 400 milliárd forint, a tervezett fele.         Varga Mihály ismertette: a magyar gazdaság tavaly a tervezett 2,5 százaléknál jóval gyorsabban, 2,8-2,9 százalék körül bővült, az infláció pedig 0 százalék körül alakult.     Hangsúlyozta: az államháztartás helyzete a várakozásoknál is kedvezőbben alakult, a magasabb gazdasági növekedés magasabb adóbevételeket eredményezett. Az adóbevételek várhatóan 550 milliárd forinttal haladják meg a tervezettet - mondta. A bruttó bér- és keresettömeg 6,7 százalékkal nőtt tavaly, a fogyasztási kiadások 3,1 százalékkal emelkedtek. Ezen felül a foglalkoztatottsági adatok kedvező alakulása is hozzájárult az államháztartás teljesítményéhez az adóbevételek növekedése révén.       Míg korábban az ipar, feldolgozóipar és az erre épülő export volt meghatározó, 2015-ben már sokkal kiegyensúlyozottabb a gazdasági növekedés szerkezete - hangsúlyozta a miniszter. Most már a jó teljesítmény mögött a bérek, a foglalkoztatás, a fogyasztás növekedése is meghúzódik - mutatott rá.

Varga Mihály kitért arra, hogy a külkereskedelmi mérlegtöbblet várhatóan 8 milliárd euró körül alakul 2015-ben és megemlítette azt is, hogy az olajárak tartósan alacsony szintje is segítette a gazdasági növekedést. Banai Péter Benő, államháztartásért felelős államtitkár elmondta: sikeres volt az a kormányzati törekvés, hogy minél több uniós forrás hívjanak le. Összességében mintegy 2800 milliárd forint kifizetése teljesült tavaly, ami 286 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet.

A költségvetés kamategyenlege annak ellenére is 56 milliárd forinttal kedvezőbb lett, hogy a BKV-tól 52,3 milliárd forint, MÁV-tól 20 milliárd, az MTVA-tól 47 milliárd forint összegű adósságát  vállalt át az állam.     A migránsválság miatti kiadások - biztonsági határzár kiépítése, fokozott rendőri jelenlét - 2015-ben 83,9 milliárd forintot tettek ki. A kormány és az országgyűlés úgy biztosított többletforrásokat a migránsválság kezelésére, hogy mellette sikerült megőriznie az államháztartás stabilitását - hangsúlyozta az államtitkár.     Banai Péter Benő elmondta azt is, hogy az év végén a kormány a központi előirányzat megtakarításaiból úgy tudott 70 milliárd forintot meghaladó többletkiadásokat vállalni, hogy jelentős tételekkel már az idei költségvetés egyes kiadásait hozta előre. Példaként említette az Eximbank 30 milliárd forintot meghaladó feltőkésítését, amivel a kormány a kedvező exportmutatók további javulását, fenntartását szeretné elérni.     A kedvező 2015-ös adatok a 2016-os évre is biztos alapot jelentenek - mutatott rá az államtitkár.     Banai Péter Benő kitért arra is, hogy az államadósság és az államháztartási hiány végleges számait tavasszal lehet majd megtudni, a 2015-ös GDP adatok publikálásakor. ( A KSH március 8-án publikálja a 2015-ös GDP részletes adatait.) 

Varga Mihály a csokkal kapcsolatban feltett  kérdésre válaszolva elmondta: sok család még tájékozódik a programról, a lakástámogatási kifizetéseknek legfeljebb az év második felében lehet érdemi költségvetési hatása. Hozzátette: a 2016-os büdzsének 200 milliárd forintos tartaléka van, ami még nagyobb is lehet, ha kedvezően alakulnak a gazdasági folyamatok.

Varga Mihály megerősítette: idén is tavasszal fog elkészülni a 2017-es költségvetési törvény tervezete, az adótörvénnyel együtt. Hozzátette: szeretnék, ha gyakorlattá válna a korai benyújtás, ami biztonságosabb tervezést tesz lehetővé a gazdasági szereplők számára.