Három molesztálót azonosítottak

Publikálás dátuma
2016.01.07. 06:36
A fotó tanúsága szerint már szilveszter délutánján sem volt felhőtlen a hangulat Kölnben FOTÓ: WWW.ORIGIN.PI-NEWS.NET
Nem utal jel arra, hogy menekültek követtek volna el erőszakos cselekményeket Kölnben, közölte a város polgármestere, Henriette Reker. A német rendőrszakszervezet vezetője pedig óva intett attól, hogy a szilveszteri történések hatására általánosítsanak a menekültekkel kapcsolatban. Az eset kapcsán mindinkább a kölni rendőrség kerül célkeresztbe. Thomas de Maiziere német belügyminiszter is bírálta a rendőri fellépést.

Nem hazudott a megvert migráns

Korrekciót kér és érintettként kíván megszólalni a magyar külügy a New York Times napokban megjelent németországi riportjával kapcsolatban, amelyben egy menekült nő azt állítja, hogy még magyarországi tartózkodása alatt eszméletlenre verte őt egy börtönőr azért, mert visszautasította az őr közeledését. Az amerikai napilap cikkéből azonban nem derül ki, pontosan mikor és hol történhetett az eset. Nem sokkal később a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága cáfolta a híreket, szerintük ilyen eset már csak azért sem történhetett meg, mert a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben nőket nem tartanak idegenrendészeti őrizetben.

A nyilatkozó asszony azonban nem biztos, hogy beszámolójában valamely bv-intézetre gondolt; a nyelvünket nem beszélő migrásnok gyakran nincsenek tisztában azzal, pontosan milyen hatósággal is állnak szemben. A börtönökön kívül más fogvatartási helyszínen is megfordulhatnak migránsok: a menekültügyi őrzött befogadóközpontokba azok kerülnek, akiknek folyamatban van a menedékkérelmük, idegenrendészeti őrzött szállásra pedig azok, akik nem adtak be menedékkérelmet. Előző a Bevándorlási Hivatalhoz, utóbbi a rendőrség felügyelete alá tartozik, és mindkét helyen tarthatnak fogva nőket is.

Kerestük az érintett szerveket: a hivataltól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy telephelyeiken ilyen erőszakos cselekedet nem történt. "A New York Times által említett erőszakos cselekmény véleményünk szerint nem fordulhat elő. A telephelyeken a menekültügyi őrizetben lévő személyek őrzését a rendőrség látja el, fegyveres biztonsági őrök alkalmazásával. Az erőszakos cselekmények minden esetben rendkívüli eseménynek minősülnek, azokat ki kell vizsgálni. A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség havonta több alkalommal is tart ellenőrzést a menekültügyi őrzött központokban, illetve az elhelyezési körülményeket a Hivatal is folyamatosan ellenőrzi" - írták, hozzátéve: telephelyeiken jelenleg nem tartózkodnak nők, ám ha a hatóság nők menekültügyi őrizetbe vételéről rendelkezik, akkor "a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően elkülönítve kerülnek elhelyezésre". A rendőrségtől még nem kaptunk tájékoztatást.

A kormányközeli Magyar Idők Georg Spöttle német biztonságpolitikai szakértőre hivatkozva azt állítja: gyakran előfordul, hogy a migránsok valótlan állításokat fogalmaznak meg a belépésüket regisztráló uniós országokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy elkerüljék a visszatoloncolást. Azt a New York Times cikke is elismerte, hogy nincsenek megbízható adatok arról, hogy a menekült nőket mikor, hol és milyen zaklatás érte.

A magyarországi fogvatartó helyeket a Magyar Helsinki Bizottság is rendszeresen monitorozza, ám tájékoztatásuk szerint ilyen súlyos esettel az elmúlt években nem találkoztak. Ennek ellenére nem lehet azt állítani, hogy a menekült nő biztosan hazudik.

Börtönben nőket nem tartanak idegenrendészeti őrizetben FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Börtönben nőket nem tartanak idegenrendészeti őrizetben FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Gyulai Gábor, a jogvédő szervezet menekültügyi programvezetője lapunknak elmondta: valóban előfordul, hogy a menedékkérők olykor kiszínezik történeteiket, azok nem teljesen igazak, ennek ellenére nem lehet megkérdőjelezni minden menekült szavahihetőségét, ahogy azt sem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy egy ilyen súlyos erőszakról szóló beszámoló pusztán kitaláció. "Az utólagos bizonyítás nem könnyű, és a teljes bizonyosságot is nehéz elérni, ám egy bántalmazásnak maradnak a laikus számára láthatatlan, de a szakértő számára látható nyomai, külső és belső nyomok egyaránt" - mondta a szakember. Az ilyen ügyek kivizsgálásában segít például az Isztambul Protokoll, az abban foglalt irányelvek alapján járnak el a menekülteket vizsgáló orvosok, pszichiáterek is. Ugyanakkor Gyulai szerint fontos, hogy az amerikai lapnak nyilatkozó nőt valószínűleg semmi nem "kényszerítette" hazugságra, hiszen az egy hasonló profilú menedékkérő visszaküldése Németországból Magyarországra a jelenlegi helyzetben egyébként is valószínűtlen.

Kartávolság az idegenektől
FOTÓ: EP/SASCHA STEINBACH

FOTÓ: EP/SASCHA STEINBACH

Saját biztonságuk érdekében szabályozná a nők viselkedését Henriette Reker a szilveszter éjjel történtek miatt. A kölni főpolgármester asszony kijelentésén élcelődik az egész német sajtó, de a kommentelők sem kímélik. Szerinte a hölgyeknek kartávolságban kellene közlekedniük az idegen országokból érkezőktől és jobban tennék, ha inkább csoportosan közlekednének ahelyett, hogy egyedül indulnak el otthonról. A biztonsági intézkedéseket Reker azért is tartja fontosnak idejében elkezdeni, mert közeleg a karnevál időpontja, amikor a tömegben közlekedő, különböző kultúrkörökből származó férfiak félreérthetik a nők közelségét és ez erőszakos cselekedetekhez is vezethet - írja a Die Welt. A polgármester asszony szerint, aki nem tartja a kellő távolságot, annak a viselkedését az arab és észak-afrikai származású bevándorlók "szexuális temészetűnek és kihívónak" is értelmezhetik.
Emlékezetes, a baranyai rendőrség nagy port kavart oktatóvideói nyomán kezdtek civilek online aláírásgyűjtésbe. A hatóság a nemi erőszakok számát szerette volna csökkenteni, a potenciális áldozatokat megszólítva. A videó spotok szerint a nők is tehetnek arról, ha megerőszakolják őket. Az ügy előzménye, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 3 rövid videót mutatott be prevenciós célból Pécset. A spotok azt sugallják, hogy a kihívóan viselkedő és öltözködő lányok maguknak is köszönheti, hogy nemi erőszak áldozataivá válnak. Mindhárom videó úgy zárul: "Tehetsz róla, tehetsz ellene".

Szerző

Ára van a jó számoknak

Publikálás dátuma
2016.01.07. 06:22
Varga Mihály büszke a számokra, de az uniós pénzek visszatartása még okozhat fejfájást FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A GDP arányos államháztartási hiány mértéke 2015-ben - az előzetes becslések szerint -, két százalék körül alakult. Ebben nagy szerepet játszott, hogy mindezt az állam ellátási felelősségének mérséklésével sikerült elérni, az adósságrátát pedig feltehetően a már évek óta megszokott trükköknek köszönhetően tudták csökkenteni.

Fordulópontként értékelte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy a GDP arányos államháztartási hiány mértéke az előzetesen kitűzött 2,4 százalékos mérték helyett tavaly a 2 százalék közelébe csökkent. Ebből a tárcavezető azt a következtetést vonta le, hogy "a reformok működnek." A nemzetgazdasági miniszter öröme azonban csak akkor válhat teljessé, ha az Európai Unió átutalja azt az 560 milliárd forintot, ami elvileg még jár Magyarországnak. A legfontosabb makrogazdasági számok teljesülése ugyanis ettől függ. A brüsszeli pénzek nagy részének beérkezésére az előírt határidőig, vagyis március 31-ig jó esély van, így az eredményszemléletű hiány 2,0-2,2 százalék között teljesülhet - mondta Katona Tamás a Népszavának.

A közgazdász egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy a jó számoknak komoly ára van: az egészségügyből, a köz- és felsőoktatásból és a szociális ellátásból hiányzik mintegy 200-300 milliárd forint, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a közalkalmazottak egy része a kormánynak hitelez, mivel a túlóra és a helyettesítési díjak kifizetése akár hónapokig is várat magára, nem kis összegről, 150-200 milliárd forintról van szó - sorolta Katona Tamás.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az uniós átutalások csúszása a pénzforgalmi hiányt jelentősen, az EU által preferált módszertannal számolt eredményszemléletű deficitet viszont csak részben befolyásolja. A szakértő szerint tavaly már év közben is látszott, hogy kedvezőek a költségvetési folyamatok, erőteljesen nőttek a bevételek, jelentősen csökkentek viszont a kamatkiadások. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy látja, a lakossági fogyasztás növekedése és az ehhez kapcsolódó adókból származó többletbevételek, illetve a foglalkoztatás bővülése és a munkabérek emelkedése miatt a személyi jövedelemadóból származó többletbevételek megalapozták a tervezettnél kedvezőbb adatokat.

Az államháztartás központi alrendszerének tavaly decemberi hiánya 247,8 milliárd forintot tett ki, az éves deficit 1218,6 milliárd forint lett - közölte az előzetes számokat tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Varga Mihály arról is szólt a szerdai tájékoztatóján, hogy teljesülhetett 2015-ben a GDP arányos adósság. Tavalyelőtt 76,2 százalékkal zártuk az évet, a tavalyinak az uniós előírások szerint ez alá kellett lemenni. Brüsszel azt várja el Magyarországtól, hogy három év átlagában 1 százalékponttal csökkenjen az adósság, tulajdonképpen a 60 százalék feletti adósság egyhuszadával. Rontotta a helyzetet az Eximbank kényszerű tőkeemelése, amely ahhoz kellett, hogy hitelezni tudja Andrew Vajna médiavásárlását és Garancsi István Duna-parti területszerzését. Mindez - Katona Tamás álláspontja szerint - ellenkezik a pénzintézet alapfeladataival, ami ellen az MNB-nek, mint felügyeleti hatóságnak tiltakoznia kellett volna.

Az egyetemi tanár biztos benne, hogy - akárcsak az elmúlt esztendők végén - most is trükkök által sikerült elérni az adósságcsökkentést. Jellemző amit az euró árfolyamával tettek: Varga Mihály néhány nappal az év végi zárás előtt 309 forintos árfolyamot tartott kívánatosnak. Nagy lehetett az izgalom december 31-én - hívta fel a figyelmet Katona Tamás -, mert 11 órakor az európai közös pénz egy egységéért még 313 forintot kellett adni, amely délutánra 316 forintra ugrott. Vagyis a "fontos időpontban", délben volt a legkedvezőbb a kurzus. A szakértő szerint februárig kell várni, hogy megtudjuk: milyen trükköket vetettek ezúttal be az adósság "kreatív karbantartása érdekében." Az már tudott, hogy a december végén lejárt PEMÁK-sorozat helyett nem bocsátott ki újat az ÁKK, és az adósságkezelő valószínűleg visszavásárolta az MNB által a piacon megvett devizakötvényeket.

Szerző

Ára van a jó számoknak

Publikálás dátuma
2016.01.07. 06:22
Varga Mihály büszke a számokra, de az uniós pénzek visszatartása még okozhat fejfájást FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A GDP arányos államháztartási hiány mértéke 2015-ben - az előzetes becslések szerint -, két százalék körül alakult. Ebben nagy szerepet játszott, hogy mindezt az állam ellátási felelősségének mérséklésével sikerült elérni, az adósságrátát pedig feltehetően a már évek óta megszokott trükköknek köszönhetően tudták csökkenteni.

Fordulópontként értékelte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy a GDP arányos államháztartási hiány mértéke az előzetesen kitűzött 2,4 százalékos mérték helyett tavaly a 2 százalék közelébe csökkent. Ebből a tárcavezető azt a következtetést vonta le, hogy "a reformok működnek." A nemzetgazdasági miniszter öröme azonban csak akkor válhat teljessé, ha az Európai Unió átutalja azt az 560 milliárd forintot, ami elvileg még jár Magyarországnak. A legfontosabb makrogazdasági számok teljesülése ugyanis ettől függ. A brüsszeli pénzek nagy részének beérkezésére az előírt határidőig, vagyis március 31-ig jó esély van, így az eredményszemléletű hiány 2,0-2,2 százalék között teljesülhet - mondta Katona Tamás a Népszavának.

A közgazdász egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy a jó számoknak komoly ára van: az egészségügyből, a köz- és felsőoktatásból és a szociális ellátásból hiányzik mintegy 200-300 milliárd forint, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a közalkalmazottak egy része a kormánynak hitelez, mivel a túlóra és a helyettesítési díjak kifizetése akár hónapokig is várat magára, nem kis összegről, 150-200 milliárd forintról van szó - sorolta Katona Tamás.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az uniós átutalások csúszása a pénzforgalmi hiányt jelentősen, az EU által preferált módszertannal számolt eredményszemléletű deficitet viszont csak részben befolyásolja. A szakértő szerint tavaly már év közben is látszott, hogy kedvezőek a költségvetési folyamatok, erőteljesen nőttek a bevételek, jelentősen csökkentek viszont a kamatkiadások. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy látja, a lakossági fogyasztás növekedése és az ehhez kapcsolódó adókból származó többletbevételek, illetve a foglalkoztatás bővülése és a munkabérek emelkedése miatt a személyi jövedelemadóból származó többletbevételek megalapozták a tervezettnél kedvezőbb adatokat.

Az államháztartás központi alrendszerének tavaly decemberi hiánya 247,8 milliárd forintot tett ki, az éves deficit 1218,6 milliárd forint lett - közölte az előzetes számokat tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Varga Mihály arról is szólt a szerdai tájékoztatóján, hogy teljesülhetett 2015-ben a GDP arányos adósság. Tavalyelőtt 76,2 százalékkal zártuk az évet, a tavalyinak az uniós előírások szerint ez alá kellett lemenni. Brüsszel azt várja el Magyarországtól, hogy három év átlagában 1 százalékponttal csökkenjen az adósság, tulajdonképpen a 60 százalék feletti adósság egyhuszadával. Rontotta a helyzetet az Eximbank kényszerű tőkeemelése, amely ahhoz kellett, hogy hitelezni tudja Andrew Vajna médiavásárlását és Garancsi István Duna-parti területszerzését. Mindez - Katona Tamás álláspontja szerint - ellenkezik a pénzintézet alapfeladataival, ami ellen az MNB-nek, mint felügyeleti hatóságnak tiltakoznia kellett volna.

Az egyetemi tanár biztos benne, hogy - akárcsak az elmúlt esztendők végén - most is trükkök által sikerült elérni az adósságcsökkentést. Jellemző amit az euró árfolyamával tettek: Varga Mihály néhány nappal az év végi zárás előtt 309 forintos árfolyamot tartott kívánatosnak. Nagy lehetett az izgalom december 31-én - hívta fel a figyelmet Katona Tamás -, mert 11 órakor az európai közös pénz egy egységéért még 313 forintot kellett adni, amely délutánra 316 forintra ugrott. Vagyis a "fontos időpontban", délben volt a legkedvezőbb a kurzus. A szakértő szerint februárig kell várni, hogy megtudjuk: milyen trükköket vetettek ezúttal be az adósság "kreatív karbantartása érdekében." Az már tudott, hogy a december végén lejárt PEMÁK-sorozat helyett nem bocsátott ki újat az ÁKK, és az adósságkezelő valószínűleg visszavásárolta az MNB által a piacon megvett devizakötvényeket.

Szerző