Három molesztálót azonosítottak

Nem utal jel arra, hogy menekültek követtek volna el erőszakos cselekményeket Kölnben, közölte a város polgármestere, Henriette Reker. A német rendőrszakszervezet vezetője pedig óva intett attól, hogy a szilveszteri történések hatására általánosítsanak a menekültekkel kapcsolatban. Az eset kapcsán mindinkább a kölni rendőrség kerül célkeresztbe. Thomas de Maiziere német belügyminiszter is bírálta a rendőri fellépést.

Nem hazudott a megvert migráns

Korrekciót kér és érintettként kíván megszólalni a magyar külügy a New York Times napokban megjelent németországi riportjával kapcsolatban, amelyben egy menekült nő azt állítja, hogy még magyarországi tartózkodása alatt eszméletlenre verte őt egy börtönőr azért, mert visszautasította az őr közeledését. Az amerikai napilap cikkéből azonban nem derül ki, pontosan mikor és hol történhetett az eset. Nem sokkal később a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága cáfolta a híreket, szerintük ilyen eset már csak azért sem történhetett meg, mert a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben nőket nem tartanak idegenrendészeti őrizetben.

A nyilatkozó asszony azonban nem biztos, hogy beszámolójában valamely bv-intézetre gondolt; a nyelvünket nem beszélő migrásnok gyakran nincsenek tisztában azzal, pontosan milyen hatósággal is állnak szemben. A börtönökön kívül más fogvatartási helyszínen is megfordulhatnak migránsok: a menekültügyi őrzött befogadóközpontokba azok kerülnek, akiknek folyamatban van a menedékkérelmük, idegenrendészeti őrzött szállásra pedig azok, akik nem adtak be menedékkérelmet. Előző a Bevándorlási Hivatalhoz, utóbbi a rendőrség felügyelete alá tartozik, és mindkét helyen tarthatnak fogva nőket is.

Kerestük az érintett szerveket: a hivataltól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy telephelyeiken ilyen erőszakos cselekedet nem történt. "A New York Times által említett erőszakos cselekmény véleményünk szerint nem fordulhat elő. A telephelyeken a menekültügyi őrizetben lévő személyek őrzését a rendőrség látja el, fegyveres biztonsági őrök alkalmazásával. Az erőszakos cselekmények minden esetben rendkívüli eseménynek minősülnek, azokat ki kell vizsgálni. A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség havonta több alkalommal is tart ellenőrzést a menekültügyi őrzött központokban, illetve az elhelyezési körülményeket a Hivatal is folyamatosan ellenőrzi" - írták, hozzátéve: telephelyeiken jelenleg nem tartózkodnak nők, ám ha a hatóság nők menekültügyi őrizetbe vételéről rendelkezik, akkor "a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően elkülönítve kerülnek elhelyezésre". A rendőrségtől még nem kaptunk tájékoztatást.

A kormányközeli Magyar Idők Georg Spöttle német biztonságpolitikai szakértőre hivatkozva azt állítja: gyakran előfordul, hogy a migránsok valótlan állításokat fogalmaznak meg a belépésüket regisztráló uniós országokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy elkerüljék a visszatoloncolást. Azt a New York Times cikke is elismerte, hogy nincsenek megbízható adatok arról, hogy a menekült nőket mikor, hol és milyen zaklatás érte.

A magyarországi fogvatartó helyeket a Magyar Helsinki Bizottság is rendszeresen monitorozza, ám tájékoztatásuk szerint ilyen súlyos esettel az elmúlt években nem találkoztak. Ennek ellenére nem lehet azt állítani, hogy a menekült nő biztosan hazudik.

Börtönben nőket nem tartanak idegenrendészeti őrizetben FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Gyulai Gábor, a jogvédő szervezet menekültügyi programvezetője lapunknak elmondta: valóban előfordul, hogy a menedékkérők olykor kiszínezik történeteiket, azok nem teljesen igazak, ennek ellenére nem lehet megkérdőjelezni minden menekült szavahihetőségét, ahogy azt sem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy egy ilyen súlyos erőszakról szóló beszámoló pusztán kitaláció. "Az utólagos bizonyítás nem könnyű, és a teljes bizonyosságot is nehéz elérni, ám egy bántalmazásnak maradnak a laikus számára láthatatlan, de a szakértő számára látható nyomai, külső és belső nyomok egyaránt" - mondta a szakember. Az ilyen ügyek kivizsgálásában segít például az Isztambul Protokoll, az abban foglalt irányelvek alapján járnak el a menekülteket vizsgáló orvosok, pszichiáterek is. Ugyanakkor Gyulai szerint fontos, hogy az amerikai lapnak nyilatkozó nőt valószínűleg semmi nem "kényszerítette" hazugságra, hiszen az egy hasonló profilú menedékkérő visszaküldése Németországból Magyarországra a jelenlegi helyzetben egyébként is valószínűtlen.

Kartávolság az idegenektől

FOTÓ: EP/SASCHA STEINBACH

Saját biztonságuk érdekében szabályozná a nők viselkedését Henriette Reker a szilveszter éjjel történtek miatt. A kölni főpolgármester asszony kijelentésén élcelődik az egész német sajtó, de a kommentelők sem kímélik. Szerinte a hölgyeknek kartávolságban kellene közlekedniük az idegen országokból érkezőktől és jobban tennék, ha inkább csoportosan közlekednének ahelyett, hogy egyedül indulnak el otthonról. A biztonsági intézkedéseket Reker azért is tartja fontosnak idejében elkezdeni, mert közeleg a karnevál időpontja, amikor a tömegben közlekedő, különböző kultúrkörökből származó férfiak félreérthetik a nők közelségét és ez erőszakos cselekedetekhez is vezethet - írja a Die Welt. A polgármester asszony szerint, aki nem tartja a kellő távolságot, annak a viselkedését az arab és észak-afrikai származású bevándorlók "szexuális temészetűnek és kihívónak" is értelmezhetik.

Emlékezetes, a baranyai rendőrség nagy port kavart oktatóvideói nyomán kezdtek civilek online aláírásgyűjtésbe. A hatóság a nemi erőszakok számát szerette volna csökkenteni, a potenciális áldozatokat megszólítva. A videó spotok szerint a nők is tehetnek arról, ha megerőszakolják őket. Az ügy előzménye, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 3 rövid videót mutatott be prevenciós célból Pécset. A spotok azt sugallják, hogy a kihívóan viselkedő és öltözködő lányok maguknak is köszönheti, hogy nemi erőszak áldozataivá válnak. Mindhárom videó úgy zárul: "Tehetsz róla, tehetsz ellene".