Fittyet hány a szabályokra Mészáros

Az állami termőföldek árverezésének félidejében már eddig is több földet vett Mészáros Lőrinc, mint amennyit a törvény bárkinek megenged birtokolni. A 300 hektárt jóval túllépve, 400 hektáros területet tudhat magáénak a miniszterelnök barátja - értesült az RTL Klub. A kereskedelmi adó megkérdezte a Kormányzati Tájékoztatási Központot arról, hogy hogyan lehetséges ez, de a hivatal csak általánosságban válaszolta, mondván: magánszemély valóban legfeljebb 300 hektárt vehet, és akiről kiderül, hogy nem felel meg a feltételeknek, annak a tulajdonjogát nem jegyzik be. A szkeptikusabbak máris szabálymódosításokat vizionálnak: egy új törvénnyel felemelhetik a határt.

A Puskás Akadémia elnöke családjával együtt összesen kétmilliárd forint értékben vásárolt eddig földeket. A jegyzőkönyvek alapján Mészáros Lőrinc a 400 hektár földre 506 millió forintot költött, felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix 296 hektárt szerzett 406 millióért. Egyik lánya, Ágnes 209 hektárt vett 443 millióért, míg a másik lánya Beatrix 276 hektárért 340 milliót fizet, ugyanakkor testvére, Mészáros János 207 hektárt vásárolt 246 millió forintért. Eszerint Mészáros és családja összesen 1391 hektár földet vásárolt majd' 2 milliárd forintért a Felcsút környéki településeken.

Rohamléptekben gyarapítja földvagyonát L. Simon László államtitkár fitneszedzőként dolgozó felesége is; eddig 281 millió forintért vett földet. Korábbi, 34 hektáros földvásárlása a parlamentben is szóba került, akkor Orbán Viktor megvédte: "gratulálok neki, jól tette". A dicséreten felbuzdulva további csaknem 250 hektárnyi területet vásárolt Vass Eszter a Velencei-tó környékén: Gárdonyban 198, Seregélyesen 36, Nadapon pedig további 10 hektárnyi földet. Többen firtatják miből tellett a majd' 60 millió forintos önrészre, és miből telik az igencsak magas törlesztőre. Úgy tűnik, mégis érdemes lenne az államtitkárnak megfogadni főnöke - Lázár János - tanácsát, aki korábbi zűrös ügyek kapcsán azt mondta: „L. Simon László képviselőtársamnak, barátomnak is ezt fogom javasolni, hogy tegyen rendet maga körül.” Mások is kíváncsiak e rendbetételre, mert sem a vagyonnyilatkozatokban, sem a család tulajdonában levő cégek eredményei között nem találják a hiányzó pénzek forrását. Egy magánszemély már meg is tette bejelentését a NAV-nál és az ügyészségen az államtitkári család vagyonszerzési hátterének kivizsgálását kérve.

A vagyonosodási vizsgálatok múlt év végi korlátozása is csak azt a célt szolgálja, hogy a vagyonukkal elszámolni képtelen fideszes főemberek szabadon használhassák vagyonuk továbbgyarapítására a korábban összelopott pénzüket - írta az ügy kapcsán közleményében Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese tiltakozott amiatt is, hogy a Kúria elutasította az MSZP népszavazási kezdeményezésének soron kívüli tárgyalását, amelyet a földárverések megakadályozására szerveztek volna a szocialisták, ám a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a kérdésüket.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a fenti oligarchákhoz képest kisbefektető: a VS.hu értesülése szerint a közelmúltban egy négyhektáros parcellát vett meg az államtól 8,2 millió forintért. Lázár korábban is fektetett termőföldbe, tavaly ősszel pedig amellett érvelt, hogy magánkézben van jó helyen a föld, hiszen az állami vagyont úgyis csak szétlopják.

Szerző

Nocsak, trafikmutyi halakkal?

A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) valamennyi, 2015 végén lejáró haszonbérlettel rendelkező állami tulajdonú és nyilvántartott vízterület halgazdálkodási jogát megszerezte egy tavaly decemberi tenderen – derül ki a szervezet közleményéből. 

Ez annak köszönhető, hogy október végén Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke, fideszes képviselő önálló indítványt nyújtott be a halgazdálkodási törvényhez, amely lehetővé tette, hogy a szövetség is pályázzon a vizek hasznosítási jogára. A pályázatok kiírását a 2013-ban elfogadott új halgazdálkodási törvény ugyan a tavalyi év elejére ígérte, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) viszont csak decemberben tendereztetett, és az év utolsó napján döntött. A MOHOSZ így megnyerte a pályázatot, s vele 2016. január 1-jétől a 15 éves hasznosítási jogot. Így a szövetség, annak tagszervezetei és azok egyesületei lesznek a vizek további felelős halgazdálkodási jogosultjai alhaszonbérleti szerződéses rendszerben.

Kérdés, hogy a bérleteket milyen feltételekhez kötik majd. A tagszervezetek tartanak tőle, hogy a MOHOSZ olyan magas díjakat kér majd el, hogy jelentősen lecsökkennek eddigi bevételeik. „Trafik-mutyi halakkal” – közölte az index.hu megkeresésére egy eddigi tótulajdonos, aki kizártnak tartja, hogy egyesülete bármilyen formában visszakapná az eddig használt területüket.

A későn kiírt és elbírált pályázat miatt mindenesetre e hónap végéig érvényes okmányokkal bárhol lehet halat fogni, de a horgászok csak idegenhonos halat vihetnek haza – közölte a szövetség. Ez azt jelenti, ragadozószezon közepén csak gébet tarthatnak meg, mert az idegenhonos amúr, busa vagy törpeharcsa ilyenkor telel.

A szövetség január elsejétől forgalomba hozza az egységes állami horgászati okmányt, amely az eddigi magyar-, angol- és német nyelvű állami horgászjegyeket, az érvényesítő bélyegeket, az állami és számos helyen a speciális vízterületi fogási naplókat váltja ki. Ezt csak ők adhatják majd ki, s terveik között szerepel, hogy áttérnek a kártyaalapú horgászengedélyekre. Ezt egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével lehet majd megvásárolni, s a fogási eredménynaplót is ki lehet tölteni vele.

Fontos, hogy 2014 májusától turista állami horgászjeggyel (tuhir) is lehet horgászni, de ez önmagában még nem jogosít fel horgászatra. Ahhoz az adott vízterületen napi-, hetijegy vagy éves területi engedély váltása, valamint helyi horgászegyesületi tagság is szükséges. Az okmány a kiváltás időpontjától számítva 90 napig érvényes, és egy bottal történő horgászatra jogosít, mind a magyar, mind a tagállami és külföldi állampolgárok részére.

Évente Magyarországon több ezer mázsában mérhető a sporthorgászok által kifogott halak mennyisége, az éves halfogyasztás 35-40 százaléka horgászatból kerül a családi asztalra.

Szerző
Témák
MOHOSZ

Romagyilkosságok: kedden ítélet várható

Kedden harmadfokon folytatódik a romagyilkosságok büntetőpere három, tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt ügyében - közölte az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád védője. Bérdi Zsolt szerint ítélet várható jövő kedden.

Az ügyvéd elmondta, a Kúriának két nagy feladata lesz: egyrészt meg kell állapítania, helytálló-e, hogy másodfokon bűnösnek mondták ki az érintett vádlottakat a besenyszögi rablással kapcsolatban egy olyan bűncselekményben, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket. A másik nagy feladata, hogy megnézze, az első- és a másodfokú perben történt-e olyan eljárási szabálysértés, amely miatt az egész eljárást hatályon kívül kell helyezni - tette hozzá Bérdi Zsolt. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. május 8-án kihirdetett másodfokú döntése nyomán csak az ügy negyedrendű vádlottja, Csontos István ügyében emelkedett jogerőre a korábban első fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés. Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott vonatkozásában megnyílt a lehetőség a fellebbezésre az említettek - azaz a személyi szabadság megsértésben is megállapított bűnösség - miatt. A három vádlott és a védőik rögtön fellebbeztek, így az ő vonatkozásukban nem vált jogerőssé az ítélőtábla másodfokú döntése.

Az eljárás adatai szerint a 2000-es évek elején Kiss Árpád döntött úgy, hogy fellép a cigányok ellen. Testvérével, Istvánnal és Pető Zsolttal közösen 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsérültek, a tettesek összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István - aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként - a cselekmények előtt nem sokkal még a katonai elhárítás ügynöke volt.

A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, testvérét és Pető Zsoltot, Csontos István 13 év fegyházat kapott. Az elsőfokú bíróság szerint ötszörösen minősülő emberölés tettese három vádlott: cselekményüket aljas, rasszista indítékból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.

Szerző