Kezdet vagy keserű vég?

Publikálás dátuma
2016.01.11. 06:00
Szabadtéri plakátkiállítás a tavalyi fesztiválon FOTÓ: POSZT.HU/KÁLMÁNDY FERENC
Új ügyvezetése lesz a Pécsi Országos Színházi Találkozónak. A győztes team – Magyar Attila, Szűcs Gábor és Kővári Zsuzsa – elsősorban a város és a Magyar Teátrumi Társaság vezetésének a bizalmát élvezi. De mindent megtesz egy egyelőre nehezen elhihető, szakmai konszenzus kialakítására is. Lesz bőven feladata, hiszen a POSZT körül sok botrányos esemény történt az utóbbi időben. A holnapi tulajdonosi taggyűlésre a győztesek állítólag egy egyeztetett tanácsadói listával érkeznek, a grémium elnöke Hegedűs D. Géza lehet.

Sokan temetik a tizenöt éves Pécsi Országos Színházi Találkozót. Az egyre többet bírált fesztiválnak a tavalyi botrányok sem tettek jót. Emlékezetes, hogy nagy vihar kerekedett a zsűri összetétele és végül a díjazás körül is. Több társulat nem volt hajlandó részt venni a versenyben, az Örkény Színház ki is lépett a Magyar Színházi Társaságból. A találkozót, mint ahogy a hazai színházi életet is teljesen átszőtte, durvábban fogalmazva, megmérgezte a politika. A POSZT esetében Pécs és a Magyar Színházi Társaság mellé néhány éve belépett egy harmadik tulajdonos, a jobb oldalhoz közel álló Magyar Teátrumi Társaság, azóta állandó térnyerési tereppé vált a jobb napokat megért seregszemle. Ilyen előzmények után írtak ki tavaly december elején pályázatot a fesztivált működtető nonprofit kft. ügyvezetői posztjára. A törvények szerint nem lett volna kötelező a pályázat kiírása, de a tulajdonosok képviselői, beleértve Páva Zsolt pécsi polgármestert, mégis úgy látták jónak, hogy legyen pályázat, hiszen így a döntés kevésbé támadható. Más kérdés, hogy most is úgy látszik, hogy a pályázat igazából csupán formalitásnak tekinthető. Történt ugyanis, hogy a pályázatra hárman aspiráltak.

Magyar Attila, aki nem azonos az ismert színésszel, hanem jelenleg a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Kft. gazdasági igazgatója, korábban pedig szintén a baranyai városban dolgozott, méghozzá a Pécsi Janus Pannonius Múzeum gazdasági és műszaki vezetőjeként. Állítólag őt a városvezetés kapacitálta, hogy induljon. Arról nem tudni, hogy lenne bármilyen színházi kötődése. Magyar Attila pályázatában helyet kapott Szűcs Gábor rendező, a Mozaik Művészegyesület elnöke, az NKA Színház és Táncművészeti Kollégiuma, valamint a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) tagja. Előtte az Echo TV kreatív igazgatójaként is dolgozott és egy ideig a székesfehérvári Vörösmarty Színház művészeti igazgatójaként is tevékenykedett. Harmadikként Kővári Zsuzsa, a Zöld Pardon Kft. ügyvezetője jegyzi Magyar Attila pályázatát. A POSZF Kft. korábban rendelt egy, a POSZT történetéről és lehetséges jövőjéről szóló tanulmányt a Mozaik Művészegyesülettől, amelynek elkészülését a Nemzeti Kulturális Alap a miniszteri keretéből 5 millió forinttal támogatta. A tanulmány szerzője, micsoda véletlen, éppen Szűcs Gábor volt, a tanulmány elkészítésében pedig mások mellett Kővári Zsuzsa is közreműködött.

A POSZT megreformálására vonatkozó tanulmányt, miközben közpénzt használtak fel az elkészítésére, eddig hivatalosan sehol nem publikálták. Tavaly volt a dokumentumnak egy nyilvános reprezentációja a fesztivál ideje alatt. Annyit láthattunk, hogy sok ábrából, táblázatból áll, az ottani benyomás szerint nélkülözi a konkrét megoldásokat, inkább az üzleti szakzsargon szellemét igyekszik követni, divatos kifejezésekkel tarkítva. A reprezentáción, amelyen nem derült ki miért éppen a Mozaik Művészegyesület kérték fel a tanulmány elkészítésére, többen vitába szálltak a bemutatót moderáló Gáspár Andrással, aki projektvezetőként Szűcs Gábor egyik jobb keze volt a tanulmánykészítésben. Többeknek nem tetszett a színész túlzott magabiztossága sem.

Magyar Attilával mit sem törődve pályázott egy másik csapat is, méghozzá egy szakmában ismert nevekből álló gárda. Az ügyvezetői posztot a csapatból Komáromi György, a Radnóti Színház gazdasági igazgatója töltötte volna be, a művészeti igazgató Göttinger Pál rendező lett volna, a kommunikációs vezető pedig Lévai Balázs televíziós riporter, aki évek óta vezeti a POSZT szakmai beszélgetéseit. A harmadik pályázó Kiss László rendező volt, akinek a pályázatát a háromtagú szakmai kuratórium formai okok miatt egyhangúlag elutasította.

A bírálók összetétele egyébként pikánsnak is nevezhető, hiszen egy testületbe került Jordán Tamás, a szombathelyi teátrum igazgatója, a POSZT egyik elindítója, akit a Magyar Színházi Társaság delegált a testületbe, és két pécsi, a Magyar Teátrumi Társaság küldöttjeként a pécsi színház direktora, Rázga Miklós, valamint Pécs városának képviseletében Őri László alpolgármester. Kisebb meglepetésre Komáromi György pályázatát a színházi társaság sem támogatta, csak úgy, mint a másik két kurátor - ez utóbbi már egyáltalán nem meglepetés. Komáromiék szerint az lett volna az üdvös, ha nem lenne verseny a fesztiválon, bár a szakmai szervezetek oszthatnának díjakat. A versenyprogram válogatását pedig három konkrétan megnevezett kritikusra – Kovács Bálintra, Sándor L. Istvánra és Urbán Balázsra – bízták volna, mellettük egy-egy tagot küldhetett volna a válogatók közé a színházi és a teátrumi társaság is.

Jordán Tamás lapunknak elmondta, hogy ezek a megoldások a színházi társaság elnökségének, amely megvitatta a pályázatokat, egyáltalán nem tetszettek. Jordán szerint a válogatók személyének kiválasztását, ha már kritikusokról van szó, a Színházi Kritikusok Céhére kellett volna bízni. A direktor szerint az sem szerencsés, hogy bár nem lenne verseny, mégis osztanának díjakat. A zsűri Magyar Attila pályázatát végül kettő egy arányban támogatta. Jordán Tamás elmondta, ő a színházi társaság álláspontját képviselte és azért nem támogatta a pályázatot, mert szerinte nem adott egyértelmű választ a pályázat a versenyprogram válogatására és elbírálásának módjára.

Egyébként Szűcs Gáborék támogatóként több nevet is felsorolnak: például Máté Gábort és Mácsai Pált, de az aláírt támogatói nyilatkozatuk nem szerepel a pályázatban. Megemlítenek viszont egy tanácsadó testületet, de csak a grémium leendő vezetőjének, Lőrinczy Györgynek, a Budapesti Operettszínház igazgatójának a nevét olvashatjuk konkrétan. Úgy tudjuk, Magyar Attila és Szűcs Gábor a szakmai kuratórium intelmét betartva találkozót kértek a színházi és teátrumi társaság vezetőitől is, hogy tisztázzák a nyitott kérdéseket, tárgyaltak is az elmúlt hétvégén, és minden bizonnyal a holnapi tulajdonosi taggyűlésre, melyen gyakorlatilag végső döntés várható, a lehetséges tanácsadók neveivel is előállnak. Úgy értesültünk, elképzelhető egy konszenzusos lista, amely tartalmazza a tizenkét fős tanácsadó testület tagjait. Legutóbbi információ szerint a grémium elnöke végül Hegedűs D. Géza színész lehet, aki akárcsak Lőrinczy, a színházi társaság új elnökségében is benne van. Bekerülhet a tagok közé a már korábban említett Máté Gábor és Mácsai Pál is, várhatóan jelölhet delegáltat a kritikusok céhe, a Független Előadó-művészeti Szövetség és a Magyar Művészeti Akadémia is. Ez a testület tehetne javaslatot az új versenyszabályzatra.

Még az is elképzelhető, hogy a színházi társaság holnap a pályázattal ellentétben Magyar Attila kinevezését tulajdonosként elfogadná, amennyiben megszületne ez a bizonyos konszenzusos tanácsadói lista. Egyelőre kérdéses, hogy a mostani események egy új korszak kevésbé botrányos kezdetét, vagy egy tizenöt éves történet keserű végjátékát jelentik majd.

Szerző
Témák
POSZT színházak

Végül csak összefognak? - Fogy az egészségügy türelme

Publikálás dátuma
2016.01.10. 21:30
A kormány tétlenkedésére egyetlen válasz van: sztrájk FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Erősödik a civil mozgalmak és a szakszervezetek összefogása az egészségügyben, egyre többen gondolják, hogy a sztrájktól sem kell megriadni, ha a kormány továbbra sem veszi komolyan az ágazatban dolgozók elégedetlenségét. A Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület szombati fórumán felszólalók szerint még tart a hazai gyógyítás zuhanórepülése.

A héten hivatalosan is akciószövetséget hoznak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) „mostohagyerekei” – tudtuk meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökétől. Mendrey László vendégként volt jelen egy szombati egészségügyi fórumon, ahol felszólalt Sándor Mária, a fekete ruhás nővér is, akinek Magyarország a magyar egészségügyért néven az ősszel alakult civil mozgalma, továbbá a szociális ágazatban működő Autonóm Területi Szakszervezet és a PDSZ december 30-án már közös sajtótájékoztatón jelezte, szorosabbra fűzi az együttműködést, hogy a három terület sikeresebben harcolhasson a bérek megemeléséért és a jelenleginél jobb munkafeltételekért.

A humánszféra érdekvédelmének erősödését jelzi az is, hogy a találkozón megjelent a Független Egészségügyi Szakszervezet korábbi elnöke is. A tavalyi utcai egészségügyi demonstrációkat sikeresen szervező Kiss László egy új, a szakdolgozókat, a technikai és gazdasági munkatársaikat tömörítő szakszervezet megalakításán dolgozik.

Ezek után nem okozott nagy meglepetést, amikor a kerekasztal egyik résztvevője, Komáromi Zoltán kifejtette, hogy a kormány tétlenkedésére már csak egy választ lehet adni: sztrájkot kell szervezni az egészségügyben. Az Együtt szakpolitikusa, maga is gyakorló háziorvos az év végi ünnepek idejére emlékeztetett, amikor napokig csak ügyeletet láttak el az orvosok és nővérek, mégis működött az ellátás. Szerinte tehát a betegek sérelme nélkül meg lehetne szervezni egy akár napokig tartó munkabeszüntetést is. Ugyanilyen erős eszköz lenne és megbénítaná a rendszert az is, ha egyszerűen betartanának minden szabályt a dolgozók: csak annyi ügyeletet vállalnának, amennyit lehet, annyi időt szánnának egy betegre, amennyi az előírás, pontosan és időben dokumentálnák az elvégzett munkát.

Lassan csak ezek az erős eszközök maradnak az ágazat dolgozóinak kezében, mert a munkahelyek folyamatosan trükköznek a kifizetésekkel, a legtöbb kórházban nem engedik rögzíteni az összes ledolgozott munkaórát, mert akkor kiderülne, mennyire elviselhetetlen a dolgozók terhelése, így viszont az ápolók a nekik járó pótlékoknak csak egy részét kapják meg. A Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület szombati fórumára - más, hasonló rendezvényekhez hasonlóan – nem ment el egyetlen meghívott, hivatalban lévő vagy korábban a jelenlegi hatalomhoz kötődő egészségügyi vezető sem. A közismert ügyvéd, Magyar György elnökségével működő civil szervezet meghívta a találkozóra a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi és volt elnökeit, a Kórházszövetség egyik elnökségi tagját és Zombor Gábor korábbi szakállamtitkárt is, de ők nem éltek a lehetőséggel, hogy bekapcsolódjanak az ágazat jövőjéről folytatott párbeszédbe.

A kérdésre, hogy csúszhat-e a mostaninál még mélyebbre az egészségügy, a megjelentek többsége igennel felelt. A már idézett Komáromi Zoltán arra emlékeztetett, hogy a háziorvosok kiöregedése és az utánpótlás hiánya miatt hamarosan másfél millió ember marad mindennapi ellátás nélkül. Weltner János sebész a minőségi kontroll hiánya mellett azt hangsúlyozta, ma senki nem tudja pontosan megmondani, hány orvos és ápoló van valójában az országban, mert majdnem mindenkinek van másod- és harmadállása. A politika ezt a káoszt meglovagolva mondja, hogy nincs is nagy baj, van elég szakember.

Pusztai Erzsébet, az ágazat egykori államtitkára szerint azért romlik a helyzet, mert a kórházak államosításának eredményeként most egy kézben van az intézmények működtetése és ellenőrzése, a tömegesen termelődő új jogszabályok érthetetlenek, a dolgozók pedig „felélik önmagukat”, egyre fáradtabbak és kiégettebbek. Egy másik korábbi államtitkár, Kincses Gyula arról beszélt, mennyire fontos, hogy Sándor Mária akciói a közbeszédbe emelték az egészségügy bajait, bár a lakosság ma még beletörődni látszik abba, hogy minden százból 38 forintot zsebből tesz bele a gyógyulásához szükséges forrásokba. A megszólított nővér ismét arra figyelmeztetett, hogy nem lehet a magyar betegek gyógyulását az egészségügyi dolgozók kitartására és jóindulatára alapozni. A szakszervezeti vezető Kiss László szerint a kórházigazgatóknak is szakítaniuk kell azzal a gyakorlattal, hogy a politikának és nem a társadalomnak akarnak megfelelni, mert alkalmazottaik kreativitása már nem sokáig lesz képes elfedni a bajokat. Az eddig legalább papíron meglévő elvárásokat is elfelejthetjük szerinte, ha Ónodi-Szűcs államtitkár eltörli a működés minimumfeltételeit, ahogyan azt tervezi.

A KARD Egyesület rendezvényén még csak felvetődött a sztrájk lehetősége, de a szakszervezeti vezetők megjelenése is jelzi: megkezdődött az érdekvédők és a civil mozgalmak összefogása. Új, a meglévőknél harciasabb formációk születnek hamarosan, amelyek vezetői már nem megélni akarnak ebből az érdekvédelmi munkából, hanem élhetőbb rendszerek működéséhez akarnak hozzájárulni, ha kell, akár keményebb eszközökkel is.

lásd még: Konferencia "az egészségügy agóniájáról" - Fotógaléria

Végül csak összefognak? - Fogy az egészségügy türelme

Publikálás dátuma
2016.01.10. 21:30
A kormány tétlenkedésére egyetlen válasz van: sztrájk FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Erősödik a civil mozgalmak és a szakszervezetek összefogása az egészségügyben, egyre többen gondolják, hogy a sztrájktól sem kell megriadni, ha a kormány továbbra sem veszi komolyan az ágazatban dolgozók elégedetlenségét. A Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület szombati fórumán felszólalók szerint még tart a hazai gyógyítás zuhanórepülése.

A héten hivatalosan is akciószövetséget hoznak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) „mostohagyerekei” – tudtuk meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökétől. Mendrey László vendégként volt jelen egy szombati egészségügyi fórumon, ahol felszólalt Sándor Mária, a fekete ruhás nővér is, akinek Magyarország a magyar egészségügyért néven az ősszel alakult civil mozgalma, továbbá a szociális ágazatban működő Autonóm Területi Szakszervezet és a PDSZ december 30-án már közös sajtótájékoztatón jelezte, szorosabbra fűzi az együttműködést, hogy a három terület sikeresebben harcolhasson a bérek megemeléséért és a jelenleginél jobb munkafeltételekért.

A humánszféra érdekvédelmének erősödését jelzi az is, hogy a találkozón megjelent a Független Egészségügyi Szakszervezet korábbi elnöke is. A tavalyi utcai egészségügyi demonstrációkat sikeresen szervező Kiss László egy új, a szakdolgozókat, a technikai és gazdasági munkatársaikat tömörítő szakszervezet megalakításán dolgozik.

Ezek után nem okozott nagy meglepetést, amikor a kerekasztal egyik résztvevője, Komáromi Zoltán kifejtette, hogy a kormány tétlenkedésére már csak egy választ lehet adni: sztrájkot kell szervezni az egészségügyben. Az Együtt szakpolitikusa, maga is gyakorló háziorvos az év végi ünnepek idejére emlékeztetett, amikor napokig csak ügyeletet láttak el az orvosok és nővérek, mégis működött az ellátás. Szerinte tehát a betegek sérelme nélkül meg lehetne szervezni egy akár napokig tartó munkabeszüntetést is. Ugyanilyen erős eszköz lenne és megbénítaná a rendszert az is, ha egyszerűen betartanának minden szabályt a dolgozók: csak annyi ügyeletet vállalnának, amennyit lehet, annyi időt szánnának egy betegre, amennyi az előírás, pontosan és időben dokumentálnák az elvégzett munkát.

Lassan csak ezek az erős eszközök maradnak az ágazat dolgozóinak kezében, mert a munkahelyek folyamatosan trükköznek a kifizetésekkel, a legtöbb kórházban nem engedik rögzíteni az összes ledolgozott munkaórát, mert akkor kiderülne, mennyire elviselhetetlen a dolgozók terhelése, így viszont az ápolók a nekik járó pótlékoknak csak egy részét kapják meg. A Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület szombati fórumára - más, hasonló rendezvényekhez hasonlóan – nem ment el egyetlen meghívott, hivatalban lévő vagy korábban a jelenlegi hatalomhoz kötődő egészségügyi vezető sem. A közismert ügyvéd, Magyar György elnökségével működő civil szervezet meghívta a találkozóra a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi és volt elnökeit, a Kórházszövetség egyik elnökségi tagját és Zombor Gábor korábbi szakállamtitkárt is, de ők nem éltek a lehetőséggel, hogy bekapcsolódjanak az ágazat jövőjéről folytatott párbeszédbe.

A kérdésre, hogy csúszhat-e a mostaninál még mélyebbre az egészségügy, a megjelentek többsége igennel felelt. A már idézett Komáromi Zoltán arra emlékeztetett, hogy a háziorvosok kiöregedése és az utánpótlás hiánya miatt hamarosan másfél millió ember marad mindennapi ellátás nélkül. Weltner János sebész a minőségi kontroll hiánya mellett azt hangsúlyozta, ma senki nem tudja pontosan megmondani, hány orvos és ápoló van valójában az országban, mert majdnem mindenkinek van másod- és harmadállása. A politika ezt a káoszt meglovagolva mondja, hogy nincs is nagy baj, van elég szakember.

Pusztai Erzsébet, az ágazat egykori államtitkára szerint azért romlik a helyzet, mert a kórházak államosításának eredményeként most egy kézben van az intézmények működtetése és ellenőrzése, a tömegesen termelődő új jogszabályok érthetetlenek, a dolgozók pedig „felélik önmagukat”, egyre fáradtabbak és kiégettebbek. Egy másik korábbi államtitkár, Kincses Gyula arról beszélt, mennyire fontos, hogy Sándor Mária akciói a közbeszédbe emelték az egészségügy bajait, bár a lakosság ma még beletörődni látszik abba, hogy minden százból 38 forintot zsebből tesz bele a gyógyulásához szükséges forrásokba. A megszólított nővér ismét arra figyelmeztetett, hogy nem lehet a magyar betegek gyógyulását az egészségügyi dolgozók kitartására és jóindulatára alapozni. A szakszervezeti vezető Kiss László szerint a kórházigazgatóknak is szakítaniuk kell azzal a gyakorlattal, hogy a politikának és nem a társadalomnak akarnak megfelelni, mert alkalmazottaik kreativitása már nem sokáig lesz képes elfedni a bajokat. Az eddig legalább papíron meglévő elvárásokat is elfelejthetjük szerinte, ha Ónodi-Szűcs államtitkár eltörli a működés minimumfeltételeit, ahogyan azt tervezi.

A KARD Egyesület rendezvényén még csak felvetődött a sztrájk lehetősége, de a szakszervezeti vezetők megjelenése is jelzi: megkezdődött az érdekvédők és a civil mozgalmak összefogása. Új, a meglévőknél harciasabb formációk születnek hamarosan, amelyek vezetői már nem megélni akarnak ebből az érdekvédelmi munkából, hanem élhetőbb rendszerek működéséhez akarnak hozzájárulni, ha kell, akár keményebb eszközökkel is.

lásd még: Konferencia "az egészségügy agóniájáról" - Fotógaléria