Saul fia - Szabó István: a siker hatással lesz a magyar film megítélésére

Szabó István szerint az egész magyar filmszakma megítélésére kedvező hatással lesz, hogy Nemes Jeles László Saul fia című filmje hétfőre virradóra Golden Globe-díjat kapott Los Angelesben a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.

"A Golden Globe felhívhatja a figyelmet több másik, az utóbbi időben készült magyar filmre is, köztük Fekete Ibolya Anyám és egyéb futóbolondok című mozijára, Gárdos Péter Hajnali lázára vagy Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című művére, ezekre a díj hatására talán jobban odafigyel a világ" - fogalmazott az Oscar-díjas filmrendező az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Hozzátette: tapasztalatai szerint az utóbbi időben csökkent a magyar filmek iránti érdeklődés, és ami még nagyobb baj, hogy Magyarországon is ez a helyzet. "Remélem, a Saul fia sikere hatására a nézők visszaszoknak a mozikba, amikor magyar filmeket vetítenek."

Szabó István kiemelte: a Saul fia stílusán lehet látni azt a fajta technikai szabadságot, amelyet az elektronika jelent a modern filmkészítésben.

"A film újdonsága éppen a formája. Amit elmond, arról már sok filmet készítettek, megrázó és pontos könyvek születtek a holokausztról, gondolok például Primo Levi beszámolóira. Úgy érzem, a Saul fia már ennek a tudásnak a segítségével találta meg azt a formát, amivel kifejezte a történetet, és ez remekül sikerült, aminek csak örülni lehet" - mondta.

A rendező - akinek korábban két filmjét, a Redl ezredest 1986-ban, a Hanussent 1989-ben jelölték a Golden Globe-ra - úgy vélte, a díj valóban az Oscar-díj előszobája. Szabó István megemlítette, hogy a Csodálatos Júlia című filmjének főszereplője, Annette Bening alakításáért 2005-ben Golden Globe-díjat kapott, majd Oscarra is jelölték.

Szerző

Brüsszel nem hisz Paks ügyében a kormánynak

Publikálás dátuma
2016.01.11. 06:22
A régi és az új atomerőmű együttműködési idejére drága pénzen meg kell duplázni a vezetékhálózatot FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Valószínűleg a kormány "kreatív" adat összeállítása miatt is magyarázkodhat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter holnap Brüsszelben. Olyan számokkal igyekeztek meggyőzni Brüsszelt arról, hogy a paksi atomerőmű bővítési projekt nem kap tiltott állami támogatást és kitermeli az építkezés költségeit, amelyeket különböző évek adataiból válogatott össze.

Véget érhet az Orbán kormány "pávatánc" sikertörténete, legalábbis ami a Paks II. beruházást illeti. Az Európai Bizottság (EB) nem csak ígérte, de valóban nagyobb alaposan áttanulmányozta azokat az érveket, amelyekkel Budapest igazolni kívánta, a Paks II. állami támogatás nélkül is képes lesz vissza fizetni a 12,5 milliárd eurós, 3 700-3 800 milliárd forintos hitelt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve államtitkára, Németh Lászlóné többször is az olcsó paksi árammal indokolta a beruházást. A beruházás ellenzőit pedig azzal vádolta a kormányzat, hogy a rezsicsökkentést akarják megakadályozni.

Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos azonban a kormánynak már november közepén megírta, valótlannak tartják Brüsszelben a hivatalos magyar adatokat. A múlt héten a miérteket egy 33 oldalasra bővített újabb levélben részletesen el is magyarázták.

A bizottság véleménye megalapozott, mert a kormányzat mindig a számára kedvező időpontokból vett adatokat, összehasonlításokat használt: ha kell, a 2008-as válság előtti piaci környezetből indulnak ki, ha pedig az a kedvezőbb, akkor a 2015-ös adatokkal számoltak - miközben a bővítésről szóló döntés, amelyet indokolniuk kellene 2014-ben született - írja Jávor Benedek a PM európai parlamenti képviselőjének blogjában.

A magyar kormány szisztematikusan túlbecsüli Paks II. várható bevételeit, miközben ugyanígy rendszerszerűen alulbecsüli a várható költségeket - állapította meg a bizottság. Az Energiaklub számításai szerint is Paks II. minden valószínűség szerint veszteséges lesz, és csak állami támogatás révén lesz képes működni. Mindez súlyosan torzítja a régiós energiapiacot, ami pedig ellentétes az uniós joggal. Ha ez lesz a tiltott állami támogatás miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás végső megállapítása is, a beruházás a jelenlegi konstrukcióban aligha valósítható meg.

Talán a véletlen műve, de néhány nappal a brüsszeli levél nyilvánosságra kerülése után az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) e heti, szerdai évindító sajtótájékoztatójának fókuszában az új blokkok engedélyezése, a régiek üzemidő-hosszabbítása lesz.

Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője a Népszavának elmondta, a brüsszeli és a hazai eljárások párhuzamosan folynak. A magyar hatóság engedélye azonban csak annyit jelent, hogy ha egyébként minden rendben lesz a bővítéssel kapcsolatban, akkor indulhat az építkezés.

A szakember szerint természetesen több tanulmány is foglalkozik például az energia, illetve az áram árakkal és eltérő eredmények jönnek ki, de ma jóslás lenne megmondani, hogy milyen áram árak lesznek 2026-ban, amikor az első új blokkot hivatalosan is üzembe helyezik. Egyelőre annyi biztos, hogy az elmúlt két évben az európai nagykereskedelmi áramárak a felére zuhantak, és nehezen elképzelhető, hogy az elkövetkező időszakban hirtelen megugranának.

Kaderják Péter hozzátette, az áram ár alakulása is sok tényezőtől függ. Az unió szeretné elérni, hogy a tagállamok 2020-ra teljes energiafelhasználásuk 20, 2030-ra 27 százalékát megújuló energiából állítsák elő. Az ezzel kapcsolatos beruházások, az eszközök gyártása, mindenképpen növelheti az elektromos energia iránti igényt, különösen ha ehhez hozzászámítjuk az elektromos gépkocsik várható elterjedését is.

Ám energetikai szakemberek szerint az alternatív módon (szél, nap) termelt áram előállítása már korántsem olyan drága mint volt néhány évvel ezelőtt. Ráadásul a kőolaj és a földgáz ára jelentősen csökkent, a nukleáris erőműépítések költségei, s így a bennük termelt áram ára is emelkedett a fukusimai atomerőmű tragédiáját követően a megnövekedett biztonsági követelmények miatt. Kaderják Péter megjegyezte, az még a szakértőket is meglepte, hogy a szén ára milyen mélyrepülésbe kezdett, ma talán a legolcsóbb erőművi fűtőanyaggá vált. Nagy kérdés persze, hogy ez meddig marad így, illetve hogyan alakulnak majd a szén-dioxid kibocsátás tarifái - erről elsősorban a politika dönthet -, amelyek szintén befolyásolhatják az áram árakat. A kutatóközpont vezetője úgy vélte, 2030 táján lehet számítani a nukleáris energia, a szénhidrogének, illetve a megújuló energiahordozók közötti verseny fordulópontjára. Akkor egy időre mindenképpen eldőlhet, melyik lesz a leggazdaságosabb. Lapunk kérdésére az energiakutató úgy vélte, a régi és új paksi blokkok párhuzamos termelésének időszakában igen nehéz feladat lesz eladni a többlet villamos áramot.

Energetikai szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a nyilvánosságnak szánt propagandában megjelölt 3 000 milliárd forintban nincs benne a hosszú felezési idejű nagy radioaktivitású használt fűtőelemek tárolását szolgáló biztonságos tárolók, illetve a régi és új blokkok párhuzamos termelése miatt szükséges többlet hálózat kiépítésének több tízmilliárdos költsége.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter holnap Brüsszelbe utazik, ahol uniós biztosokkal és magyar diplomatákkal fog tárgyalni. Találkozik Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztossal is. A téma minden bizonnyal Paks II. lesz.

Nincsenek német menedzserek Pakson
Tavaly szeptemberben Lázár János német menedzsert ígért Paksra, decemberben az új vezetőt személye is megjelent a sajtóban, januárra viszont a jelölt felszívódott. A Párbeszéd Magyarországért (PM) azonnali, hiteles tájékoztatást sürget a paksi munkavállalókat bizonytalanságban tartó és a bővítési projekt komolyságának maradékát is megkérdőjelező kérdésben. A fejlesztési tárca - a PM kérdésére küldött - válaszából kitűnik, az atomerőmű menedzsmentje változatlanul csak magyarokból áll.



Szerző

Fittyet hány a szabályokra Mészáros

Az állami termőföldek árverezésének félidejében már eddig is több földet vett Mészáros Lőrinc, mint amennyit a törvény bárkinek megenged birtokolni. A 300 hektárt jóval túllépve, 400 hektáros területet tudhat magáénak a miniszterelnök barátja - értesült az RTL Klub. A kereskedelmi adó megkérdezte a Kormányzati Tájékoztatási Központot arról, hogy hogyan lehetséges ez, de a hivatal csak általánosságban válaszolta, mondván: magánszemély valóban legfeljebb 300 hektárt vehet, és akiről kiderül, hogy nem felel meg a feltételeknek, annak a tulajdonjogát nem jegyzik be. A szkeptikusabbak máris szabálymódosításokat vizionálnak: egy új törvénnyel felemelhetik a határt.

A Puskás Akadémia elnöke családjával együtt összesen kétmilliárd forint értékben vásárolt eddig földeket. A jegyzőkönyvek alapján Mészáros Lőrinc a 400 hektár földre 506 millió forintot költött, felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix 296 hektárt szerzett 406 millióért. Egyik lánya, Ágnes 209 hektárt vett 443 millióért, míg a másik lánya Beatrix 276 hektárért 340 milliót fizet, ugyanakkor testvére, Mészáros János 207 hektárt vásárolt 246 millió forintért. Eszerint Mészáros és családja összesen 1391 hektár földet vásárolt majd' 2 milliárd forintért a Felcsút környéki településeken.

Rohamléptekben gyarapítja földvagyonát L. Simon László államtitkár fitneszedzőként dolgozó felesége is; eddig 281 millió forintért vett földet. Korábbi, 34 hektáros földvásárlása a parlamentben is szóba került, akkor Orbán Viktor megvédte: "gratulálok neki, jól tette". A dicséreten felbuzdulva további csaknem 250 hektárnyi területet vásárolt Vass Eszter a Velencei-tó környékén: Gárdonyban 198, Seregélyesen 36, Nadapon pedig további 10 hektárnyi földet. Többen firtatják miből tellett a majd' 60 millió forintos önrészre, és miből telik az igencsak magas törlesztőre. Úgy tűnik, mégis érdemes lenne az államtitkárnak megfogadni főnöke - Lázár János - tanácsát, aki korábbi zűrös ügyek kapcsán azt mondta: „L. Simon László képviselőtársamnak, barátomnak is ezt fogom javasolni, hogy tegyen rendet maga körül.” Mások is kíváncsiak e rendbetételre, mert sem a vagyonnyilatkozatokban, sem a család tulajdonában levő cégek eredményei között nem találják a hiányzó pénzek forrását. Egy magánszemély már meg is tette bejelentését a NAV-nál és az ügyészségen az államtitkári család vagyonszerzési hátterének kivizsgálását kérve.

A vagyonosodási vizsgálatok múlt év végi korlátozása is csak azt a célt szolgálja, hogy a vagyonukkal elszámolni képtelen fideszes főemberek szabadon használhassák vagyonuk továbbgyarapítására a korábban összelopott pénzüket - írta az ügy kapcsán közleményében Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese tiltakozott amiatt is, hogy a Kúria elutasította az MSZP népszavazási kezdeményezésének soron kívüli tárgyalását, amelyet a földárverések megakadályozására szerveztek volna a szocialisták, ám a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a kérdésüket.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a fenti oligarchákhoz képest kisbefektető: a VS.hu értesülése szerint a közelmúltban egy négyhektáros parcellát vett meg az államtól 8,2 millió forintért. Lázár korábban is fektetett termőföldbe, tavaly ősszel pedig amellett érvelt, hogy magánkézben van jó helyen a föld, hiszen az állami vagyont úgyis csak szétlopják.

Szerző