Ibolya Tibor azt írta, a vádirat szerint a 73 éves férfi 2010 márciusában történt kizárásáig ügyvédként dolgozott. Még ekkor került kapcsolatba egy családdal, amelynek az ügyvédi képviselet mellett anyagi segítséget is nyújtott; több mint ötmillió forinttal tartoztak neki.
A főügyész közleménye szerint a háromtagú család nem fizette vissza a pénzt és a vádlott számára a tartozás fedezetét jelentő ingatlanból sem költöztek ki, ezért a férfi 2014 szeptemberében megbízást adott egy általa akkoriban megismert embernek az elrablásukra és a megölésükre. Utasítása szerint a holttesteket ezután egy XXII. kerületi építkezési területen kellett volna bebetonozni.
A volt ügyvéd a három ember megöléséért hatszázezer forintot adott volna a bérgyilkosnak, továbbá a sikeres végrehajtás esetére még további egymillió forintot ígért. Az alkalmi ismerőse színleg elvállalta a megbízást, ténylegesen azonban bejelentést tett arról a rendőrségen.
A vádlott abban a tudatban, hogy a férfi vállalta a bűncselekmények elkövetését, ismertette vele az emberrablás, illetve az emberölés általa kidolgozott részletes tervét, ennek során átadta a lakás alaprajzát, a családtagok fényképét, valamint a mindennapi szokásaikra vonatkozó információkat.
Az utolsó egyeztetésük napján, 2014. szeptember 22-én a nyomozó hatóság elfogta a vádlottat, aki ezután előzetes letartóztatásba került. Előzetes letartóztatásának megszüntetése után a vádlott azzal szembesült, hogy volt élettársa végleg elhagyta őt, ezért - a vád szerint - elhatározta, hogy megöleti a nő új barátját. Először két büntetett előéletű férfit igyekezett megbízni az emberöléssel, ők azonban a megbízást nem vállalták, hanem - a vádlott tudta nélkül - szintén bejelentést tettek a rendőrségen.
A férfi továbbra sem tett le a tervéről, ezután az emberöléssel egy magát ukrán bérgyilkosnak kiadó embert bízott meg, aki azonban ténylegesen egy ügyészi engedéllyel alkalmazott fedett nyomozó volt. A rendőrség 2015. április 15-én vette ismét őrizetbe a vádlottat, aki azóta is előzetes letartóztatásban van. A vád tárgyává tett bűncselekmények büntetési tételének felső határa - a bűnhalmazat miatt - hét és fél évig terjedő szabadságvesztés - írta közleményében a fővárosi főügyész.
