Az Európai Bizottság (EB) a jogállamisági mechanizmus keretében előzetes vizsgálatot indít a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban – közölte Brüsszelben Frans Timmermans. Az Európai Bizottság első alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eljárást a lengyel alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt indítják meg, amely széles körű tiltakozást váltott ki Varsóban és külföldön egyaránt. Timmermans közölte továbbá, hogy a lengyel közmédia átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokat is vizsgálni fogják, valamint elmondta, március közepén térnek vissza a témára, az arra szakosodott Velencei Bizottsággal szorosan együttműködve.
Az uniós biztos kijelentette, a Bizottságnak kötelessége, hogy figyelemmel kísérje a tagállamokban a jogállamiság tiszteletben tartását. „A cél az, hogy megoldjuk ezeket a kérdéseket, s ne vádaskodjunk, vagy vitákat gerjesszünk” – fejtette ki. Az alelnök azt is hangoztatta, hogy egyetlen uniós biztos sem voksolt az előterjesztés ellen. Kifejtette, a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni a párbeszédet Varsóval, ezért rövidesen a lengyel fővárosba utazik. Az első szakasz lezárultát követően vizsgálják meg, mi legyen a következő lépés, „ajánlásokat tegyünk-e, vagy lezárhatjuk a vizsgálatot”.
A jogállami mechanizmusról szóló rendelkezést 2014 márciusában fogadta el az Európai Bizottság. Ez az uniós jogsértéseket elkövető országgal kezdeményez párbeszédet, illetve kíván megoldást biztosítani, még mielőtt az „atombombának” is nevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz folyamodnának a renitens tagokkal szemben. A mechanizmust még egyetlen alkalommal sem léptették életbe. Az adott kormány szavazati jogának megvonásához minden uniós kormánynak meg kell állapítania a jogsértéseket, s a renitens állam ellen kell szavaznia. Erre azonban csekély lenne az esély, Orbán Viktor kormányfő múlt heti nem hivatalos lengyelországi magánlátogatása során kiállt az új lengyel vezetés mellett.
A jogállami mechanizmusról szóló rendelkezést részben a magyar uniós jogsértések miatt fogadták el. Az Európai Unióban ugyanis több párt keményebb fellépést követelt az Európai Uniótól az uniós joggal szembemenő magyar intézkedések, az alkotmánybíróság jogainak megnyirbálása, a médiatörvény módosítása, a választási törvény átírása, az alaptörvény módosítása és más intézkedések miatt.
Nehéz megítélni, mekkora sikere lesz az eljárásnak. Nem ad okot derűlátásra, hogy Beata Szydlo lengyel kormányfő harcias nyilatkozatot tett az eljárás bejelentését követően. „Nem fogunk térden csúszva politizálni – közölte a parlamentben azon a vitán, amelyen hazája és az EU kapcsolatáról volt szó. "Az Európai Unióval való partnerséget nem privilégiumnak, hanem jogunknak tartjuk” – tette hozzá. Megismételte azt, amit már több lengyel kormánypárti politikus is hangoztatott az elmúlt hetekben, mely szerint „igazságtalan vádakkal” illetik Varsót. A kormányfő szerint az sem igaz, hogy Lengyelországban megsértik a demokratikus alapjogokat.
Rafal Bochenek kormányszóvivő úgy nyilatkozott, „nincs ok aggodalomra”. Szerinte teljesen normális eljárásról van szó, „felesleges túldramatizálni az ügyet” – közölte újságírók előtt, nem említve meg azt, hogy ez az első ilyen eljárás az Európai Unió történetében. A szóvivő hozzátette, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke előző nap „barátságos telefonbeszélgetést folytatott Beata Szydlóval, amelyben a miniszterelnököt biztosította arról, hogy csak világos képet akarnak kialakítani az ügyben”. Mint mondta, Frans Timmermans bejelentett varsói látogatása is csak annak a jele, "mennyire kiváló Lengyelország és az EU viszonya".
