Vége a járványnak

Publikálás dátuma
2016.01.14. 06:38
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelenti csütörtökön, hogy véget ért Nyugat-Afrikában az eddigi legsúlyosabb Ebolajárvány, miután megszűnt a betegség terjedése az utolsó, még érintett országban, Libériában is – derült ki a WHO szerdán kiadott közleményéből, amely szerint az utóbbi két évben több mint 11 ezer halottat követelt a kór. 

"Csütörtökön lesz 42. napja, hogy az utolsó, Ebolával fertőzött beteg tesztje negatív lett", ez az időtartam a vírus maximális lappangási idejének kétszerese – áll a közleményben. A betegség kockázata azonban továbbra is fennáll, mivel a vírus a megfertőzött túlélők bizonyos testnedveiben, egyebek mellett a spermában még 9 hónapig is életben maradhat.

Szerző
Frissítve: 2016.01.13. 21:11

Obama erősnek látja Amerikát

Publikálás dátuma
2016.01.14. 06:36
Obama lendületes beszédet mondott. A háttérben Joe Biden alelnök és Paul Ryan házelnök tapsol FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Utolsó alkalommal mondta el elnöki üzenetét az unió helyzetéről Barack Obama. Az Egyesült Államok első afrikai-amerikai elnöke jövő januárban, nyolc év után leköszön, s korántsem mindegy számára, hogy demokrata vagy republikánus utódnak adja át a Fehér Ház kulcsát. Obama ezúttal nem sorolta fel részletesen utolsó évre tervezett programjait, hanem inkább mérleget vont, s jövőképet vázolt fel. A 44. elnök optimista hangot ütött meg, s vitatkozott azokkal, akik – ha csak választási megfontolásokból is – az amerikai hatalom hanyatlásáról beszélnek.

Felszabadultan, 2008-as kampánybeszédeinek lendületéhez visszatérve beszélt Obama a kongresszus két háza előtt, jól tudván, ez volt az egyik utolsó alkalom, amikor ilyen hatalmas hallgatóság előtt fogalmazhatta meg gondolatait. Nyilván ezért is döntött úgy, hogy nem a szokásos „mosodai listával” áll elő, hanem átfogóan értékeli az unió helyzetét és „helyére teszi” sokat bírált elnöki teljesítményét. Nem hozta szóba, hogy nem sokkal a beszéde előtt Irán foglyul ejtette, majd elengedte az amerikai haditengerészet két hajóját. A 44. elnök nagy beszédet mond még nyáron a demokrata elnökjelölő konvención, attól kezdve azonban már tényleg „béna kacsának” fogják tekinteni.

Kijelölt túlélő

Az évértékelő beszédet a képviselők és a szenátorok mellett hagyományosan meghallgatják a kormánytagok, a legfelsőbb bíróság tagjai. Tradíció az is, hogy egyetlen kormánytag mindig távol marad, elővigyázatosságból. Idén Jeh Johnson belbiztonsági miniszter töltötte „biztonságos helyen” az estét. Orrin Hatch utahi republikánus szenátor, a kongresszus korelnöke is távol maradt, „kijelölt túlélőként”, ha valamilyen tragédia esetén át kellene venni az elnöki teendőket. Ott volt viszont a hallgatóság soraiban több elnökaspiráns, a republikánus Ted Cruz, Marco Rubio és Rand Paul, illetve a demokrata színekben induló független Bernie Sanders, valamennyien szenátorok.

Obama háta mögött új szereplő tűnt fel, Joe Biden alelnök mellett Paul Ryan, az új házelnök, a 2012-es republikánus alelnökjelölt első alkalommal ült a pódiumon, s csak ritkán tapsolt. Ryan irodája – ez egyáltalán nem megszokott – még a beszéd idején bíráló közleményt adott ki, hangsúlyozva, szép szófordulatok nem segítenek abban, hogyan lehet megoldani az Egyesült Államok súlyos problémáit.

Kisebbségben az elégedettek

Elnökségének utolsó évében Barack Obama tevékenységének támogatottsága nem haladja meg az 50 százalékot. A CBS/New York Times friss felmérése szerint az amerikaiak 46 százaléka ítéli meg pozitívan az első afrikai-amerikai elnök teljesítményét, 47 százalék ugyanakkor bírálja. Második hivatali idejének nagy részében hasonló volt a helyzet. Az újraválasztása után, 2013 januárjában 51 százalék ítélte meg pozitívan Obama munkáját, s csak 41 százaléknak volt negatív a véleménye.

Egy évvel később 46 százalék támogatta, 47 százalék bírálta hasonló időpontban. Tavaly ilyenkor 46-46 százalék volt a teljesítményének mérlege, 2015 év végén ugyanakkor még ennél is rosszabbul állt, 48 százalék ítélte meg negatívan, s csak 44 százalék vélekedett pozitívan. A felmérésben arról is megkérdezték az embereket, jó irányba halad-e szerintük Amerika. Obama megválasztása előtt, 2008 októberében csupán 7 százalék szerint haladt jó irányba az Egyesült Államok, 89 százalék szerint rosszul mentek a dolgok.

2012-ben, Obama újraválasztását megelőzően 29 százalék látta jónak az irányt, 65 százalék rossznak, most, az unió helyzetéről szóló beszéd előtt 27 százalék nyilatkozott úgy, hogy jó irányba tart az ország 65 százalék úgy vélte, rossz vágányon halad Amerika.

Szakított a hagyományokkal az elnök is. Idén is több vendéget hívtak meg a karzatra, hogy a First Ladyvel, Michelle Obamával hallgassák meg a beszédet, de Obama ezúttal nem szólította meg egyenként a kiválasztottakat, akik között egy nemrég érkezett szíriai menekült is volt, valamint egy 12 éves kisfiú, aki jótékonysági mozgalmat indított, s ételt gyűjt a hajléktalanoknak. Egy szék üresen maradt, az ámokfutó lövöldözések áldozatainak emlékére.

Beszéde kezdetén Obama azt ígérte, rövidre fogja mondandóját, de utolsó elnöki üzenete végül kicsit hosszabbra sikerült, mint a legelső, a 2009-es (azt formálisan nem is tekintik elnöki üzenetnek). Akkor 51 percig, most mintegy egy óra hosszat beszélt. A beszédet több mint 70 alkalommal szakította meg taps, a politikai megosztottságot idén is jól jelezte, hogy felállva jórészt csak a demokrata honatyák ünnepelték az elnököt.

Fókuszban az elnökválasztás

Obama közölte, tudatában van annak, hogy az idei elnökválasztási év, s az emberek már nem is annyira arra kíváncsiak, hogy mit tervez az ő kormányzata a hátralévő hónapokban, hanem arra, hogy ki költözik majd jövőre a Fehér Házba, s a jelöltek meg sietnének vissza kampányolni Iowa államba (az iowai caucuson szavaznak majd először, február 1-én).

Megnyugtatta hallgatóságát, tervei vannak bőven, attól kezdve, hogy programozni tanítsák a diákokat egészen addig, hogy személyre szabott egészségügyi ellátást biztosítsanak a betegeknek. Jócskán maradt a 44. elnöknek teljesítetlen ígérete, a nem működő bevándorlási rendszer reformjában nem sikerült előrelépni, a fegyverhasználat korátozása terén Obama saját hatáskörben csak kis lépésekkel tudott előrehaladni. „Egyenlő munkáért egyenlő bér, fizetett betegszabadság, a minimálbér emelése” – ezek is teljesítendő feladatok lennének.

„Rendkívüli változások idejét éljük” – mondta Obama, átalakul az életünk, változik a munkánk, a Föld, az Egyesült Államok világban elfoglalt helye, mutatott rá. Amerika többször átélt ilyen időszakokat, s mindig el tudta érni, hogy a változásokat a saját javára fordítsa, mindig erősebb és jobb lett, mint annak előtte. Az amerikaiak döntésén múlik, hogy félelemmel, befelé fordulva, egymás ellen fordulva élik át a változásokat, vagy magabiztosan, tudván, hogy „hihetetlen dolgokra vagyunk képesek együtt”, fogalmazott az elnök.

Négy fő kérdés köré csoportosította mondanivalóját: hogyan kaphat mindenki tisztességes esélyt a boldogulásra; hogyan használhatja fel Amerika a technológia vívmányait az új kihívások megoldására; hogyan lehet megőrizni Amerika biztonságát, anélkül, hogy az Egyesült Államok a világ csendőrévé válna; s végül, hogyan lehetne átalakítani a politikát, hogy ne az amerikaiak legrosszabb, hanem a legjobb arcát tükrözze.

Obama hangsúlyozta, az Egyesült Államok gazdasága a legerősebb, a legteherbíróbb a világon. Több mint 14 millió új állást teremtettek, a munkanélküliséget felére sikerült csökkenteni. Az autóipar kikecmergett a válságból. Mindezt pedig úgy érték el, hogy közben háromnegyedével csökkentették a deficitet. Obama „fikciónak” minősítette, hogy az amerikai gazdaság hanyatlóban lenne, elismerte ugyanakkor, hogy a leggazdagabbak aránytalanul jobban részesednek az eredményekből. A demokrata elnök aláhúzta, mindenkinek joga kell hogy legyen „megfizethető” felsőoktatásra, s szerinte két év ingyenes főiskola biztosítása elérhető cél, amelyet támogat.

Küzdelem a rák ellen

Egy nagy programot hirdetett meg Barack Obama, gesztusként alelnöke, Joe Biden felé, aki szerint az Egyesült Államok képes lesz legyőzni a rákot. Az elnök közölte, egy évtizede a legjelentősebb anyagi forrásokat biztosították a rákellenes küzdelemre, s a Holdra szállás jelentőségéhez hasonlított program irányítását „parancsnokként” Bidenre bízta. Az alelnök fia, Beau tavaly agydaganatban halt meg, s Joe Biden nem utolsósorban emiatt is döntött úgy, hogy nem pályázza meg a demokrata elnökjelöltséget.

„Hajrá!” – üzente azoknak, akik még mindig megkérdőjelezik a klímaváltozás létezését, figyelmeztette azonban a tudományos bizonyítékokat vitatókat, hogy „nagyon egyedül maradnak”, a világ 200 országa fogott össze a globális felmelegedés megoldása érdekében. Obama emlékeztetett, jelentős összegeket ruháztak be a „tiszta energia” bevezetésébe, s ennek az eredményei már mutatkoznak. Amerikaik tízmilliói szereltek fel napelemeket házaikra, s ez az új iparág rengeteg, az átlagnál jobban fizető állást biztosított.

„Az Egyesült Államok a világ legerősebb nemzete. És pont” – szögezte le Obama, hozzátéve, többet költenek a fegyveres erőinkre, mint a következő nyolc állam együttvéve. Visszautasította a bírálatot, hogy csak azért, mert veszélyes időket él át a világ, ez azt jelentené, hogy Amerika ereje csökkent, vagy már hanyatló szuperhatalomnak számítana. A kudarcos államok jelentik a legfőbb veszélyt, a Közel-Kelet beláthatatlan átalakuláson megy át. A kínai és az orosz gazdaság is válságot él át, átmeneti időszakban van. A II. világháború után kialakult nemzetközi rendszer alig tud lépést tartani az új realitásokkal, mutatott rá.

Szerző

Nyomás alatt a kancellár

Horst Seehofer, a keresztényszocialista CSU elnöke egyre nagyobb nyomás alá helyezi Angela Merkel kancellárt menekültpolitikája miatt. 

A bajor miniszterelnök levelet küld Berlinbe, amelyben kifejti, szerinte alkotmányellenes a nyitott határok politikája, illetve az ezt előidéző tömeges bevándorlás. A CSU elnöke azt követeli, amíg nem biztosított az Európai Unió külső határainak védelme, s amíg nem osztják el igazságosan a menekülteket az EU területén, addig Németország állítsa vissza a határellenőrzést.

A kancellár nemcsak a CSU, hanem saját pártja, a CDU részéről is érzi ezt a nyomást. Az uniópártok némely képviselői szavazást akarnak kierőszakolni a Bundestag CDU-CSU frakciójában, a határellenőrzés visszaállításáról. Kezdeményezésükkel a január 26-án esedékes frakcióülésen állnak elő. Az erről szóló dokumentumot a Bild napilap szerint a frakció 311 tagjából 40-en írták alá, így erőteljesen kérdéses annak sikere. Mint a Spiegel írja, a bírálók tábora az uniópártokon belül némileg erősödött a kölni események után, amikor szilveszter éjszakáján egy több tucatnyi bevándorlókból álló csoport nőkre támadott.

Eltérő vélemények Merkelről

Megosztja a magyarokat Angela Merkel német kancellár személye a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint. Míg a magyarok 39 százaléka inkább szimpatizál Angela Merkellel, addig 42 százalékuk inkább rossz véleményt alkot róla. Jean-Claude Junckerről bizottsági elnökről a magyarok 22 százaléka jó, 23 százaléka rossz véleményt alkot. A megkérdezettek csaknem fele (46 százalék) jó véleménnyel van Vlagyimir Putyinról, a kritikusok aránya csak 28 százalék. Barack Obama amerikai elnök személyével a felnőtt magyar lakosság háromötöde (59 százalék) szimpatizál, és csak 18 százaléka kritikus.



Szerző
Frissítve: 2016.01.13. 21:39