Előfizetés

Menedékkérők ellen terveztek merényleteket

Németországban a szövetségi legfőbb ügyészség megvádolt négy embert szélsőjobboldali terrorista szervezet létrehozásával és menedékkérők elleni robbantásos merénylet kitervelésével.

A súlyos állam elleni bűncselekmények ügyében eljáró vádhatóság szerdai közleménye szerint a vádlottak az Oldschool Society (OSS) nevű szélsőjobboldali csoport tagjai. Tavaly májusban vették őrizetbe őket. A legfiatalabb 23 éves, a legidősebb 57 éves, valamennyien német állampolgárok. Ketten közülük az OSS legfőbb irányítói, a szervezet "elnöke", illetve "alelnöke".

A müncheni tartományi felsőbírósághoz tavaly december 23-án benyújtott vádirat szerint a vádlottak legkésőbb 2015 januárjában létrehozták, majd működtették az OSS-t, amelynek szélsőjobboldali ideológiája jegyében terrortámadásokat akartak elkövetni. Az elsőt 2015 májusára tervezték a Szászország tartományi Borna térségében egy menedékkérőket befogadó állomás ellen - áll a közleményben.

A vádlottak be is szerezték a robbanóanyagot Csehországban a pokolgépes merénylethez, és csak azért nem hajtották végre a támadást, mert még éppen időben elfogták őket.

A nyomozást az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) - a belső elhárítás - értesülései alapján indították el, és a négy embert egy nagyszabású razzia révén, a szövetségi rendőrség terrorizmusellenes és különleges műveleti egységének közreműködésével kerítették kézre tavaly május 6-án. A vádlottak a merényletet május 8. és 10. között akarták elkövetni.

Bekeményít az EB - Eljárás Varsó ellen

Publikálás dátuma
2016.01.13. 20:30
Fotó: EUROPRESS/AFP/WOJTEK RADWANSKI
Az Európai Bizottság láthatóan nem akarja ugyanazt a hibát elkövetni Lengyelországgal kapcsolatban, mint azt Magyarországgal tette. A brüsszeli testület ugyanis máris eljárást indított Varsóval szemben az uniós jogsértések miatt, három hónappal azután, hogy megkezdte munkáját a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) alkotta kormány.

Az Európai Bizottság (EB) a jogállamisági mechanizmus keretében előzetes vizsgálatot indít a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban – közölte Brüsszelben Frans Timmermans. Az Európai Bizottság első alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eljárást a lengyel alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt indítják meg, amely széles körű tiltakozást váltott ki Varsóban és külföldön egyaránt. Timmermans közölte továbbá, hogy a lengyel közmédia átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokat is vizsgálni fogják, valamint elmondta, március közepén térnek vissza a témára, az arra szakosodott Velencei Bizottsággal szorosan együttműködve.

Az uniós biztos kijelentette, a Bizottságnak kötelessége, hogy figyelemmel kísérje a tagállamokban a jogállamiság tiszteletben tartását. „A cél az, hogy megoldjuk ezeket a kérdéseket, s ne vádaskodjunk, vagy vitákat gerjesszünk” – fejtette ki. Az alelnök azt is hangoztatta, hogy egyetlen uniós biztos sem voksolt az előterjesztés ellen. Kifejtette, a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni a párbeszédet Varsóval, ezért rövidesen a lengyel fővárosba utazik. Az első szakasz lezárultát követően vizsgálják meg, mi legyen a következő lépés, „ajánlásokat tegyünk-e, vagy lezárhatjuk a vizsgálatot”.

A jogállami mechanizmusról szóló rendelkezést 2014 márciusában fogadta el az Európai Bizottság. Ez az uniós jogsértéseket elkövető országgal kezdeményez párbeszédet, illetve kíván megoldást biztosítani, még mielőtt az „atombombának” is nevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz folyamodnának a renitens tagokkal szemben. A mechanizmust még egyetlen alkalommal sem léptették életbe. Az adott kormány szavazati jogának megvonásához minden uniós kormánynak meg kell állapítania a jogsértéseket, s a renitens állam ellen kell szavaznia. Erre azonban csekély lenne az esély, Orbán Viktor kormányfő múlt heti nem hivatalos lengyelországi magánlátogatása során kiállt az új lengyel vezetés mellett.

A jogállami mechanizmusról szóló rendelkezést részben a magyar uniós jogsértések miatt fogadták el. Az Európai Unióban ugyanis több párt keményebb fellépést követelt az Európai Uniótól az uniós joggal szembemenő magyar intézkedések, az alkotmánybíróság jogainak megnyirbálása, a médiatörvény módosítása, a választási törvény átírása, az alaptörvény módosítása és más intézkedések miatt.

Nehéz megítélni, mekkora sikere lesz az eljárásnak. Nem ad okot derűlátásra, hogy Beata Szydlo lengyel kormányfő harcias nyilatkozatot tett az eljárás bejelentését követően. „Nem fogunk térden csúszva politizálni – közölte a parlamentben azon a vitán, amelyen hazája és az EU kapcsolatáról volt szó. "Az Európai Unióval való partnerséget nem privilégiumnak, hanem jogunknak tartjuk” – tette hozzá. Megismételte azt, amit már több lengyel kormánypárti politikus is hangoztatott az elmúlt hetekben, mely szerint „igazságtalan vádakkal” illetik Varsót. A kormányfő szerint az sem igaz, hogy Lengyelországban megsértik a demokratikus alapjogokat.

Rafal Bochenek kormányszóvivő úgy nyilatkozott, „nincs ok aggodalomra”. Szerinte teljesen normális eljárásról van szó, „felesleges túldramatizálni az ügyet” – közölte újságírók előtt, nem említve meg azt, hogy ez az első ilyen eljárás az Európai Unió történetében. A szóvivő hozzátette, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke előző nap „barátságos telefonbeszélgetést folytatott Beata Szydlóval, amelyben a miniszterelnököt biztosította arról, hogy csak világos képet akarnak kialakítani az ügyben”. Mint mondta, Frans Timmermans bejelentett varsói látogatása is csak annak a jele, "mennyire kiváló Lengyelország és az EU viszonya".

Brüsszeli gyors
Ujhelyi István, az MSZP európai politikusa
Nehéz helyzetben volt a tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács elnöke az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának minapi, zárt ülésén. A brüsszeli tanácskozáson, az egyébként Orbán európai pártcsaládjához tartozó, keresztény-konzervatív Donald Tusk - nagyon helyesen - a közösséget érő válságokkal szemben a minél szorosabb és hatékonyabb együttműködést szorgalmazta, mondván a populistákkal szemben csak működő jogokkal, erős euróval és szolidaritással lehet érdemben fellépni. Tusk fontosnak nevezte, hogy Európa nem csupán egy intézményrendszer, az érdekütközések elsimításához pedig bátorság kell. Ez utóbbi azonban mintha nem feltétlenül lett volna meg benne. A Lengyelországban épp Orbán már kipróbált, illiberális kottájából játszó új kormánnyal kapcsolatban ugyanis türelmet és józanságot kért, mondván erős a lengyel civil bázis, amely képes kontrollálni a politikát; a kormány elleni brüsszeli lépések pedig könnyen kontraproduktívak lehetnek és tovább korbácsolják a nacionalista nézeteket. Tusk láthatóan idegesen fogadta, amikor azzal szembesítettem, hogy az orbáni illiberális vírus immár nem pusztán tünet, hanem áttétes daganat. Ha az európai közösség és a konzervatív Néppárt időben és érdemben megoldotta volna a "magyar-ügyet", akkor most nem lenne "lengyel-ügy" sem. Donald Tusk azzal védekezett, hogy a lengyelek egyszerre támogatják Európát és Kaczyński illiberlizmusát. Szerinte hidakat kell építeni, nem pedig keménykedni. Szerintem pedig elég abból, hogy a józanabb európai jobboldal még mindig falaz Orbánnak. Az Európai Néppártnak tennie kellene a dolgát, ameddig még megállítható az orbáni vírus.

Megalakult az új parlament Spanyolországban

 Megtartotta alakuló ülését a spanyol parlament szerdán Madridban, amelynek alsóháza történetében most először nem a választásokon győztes párt képviselőjét választotta elnökévé.

A december 20-i spanyol parlamenti választásokon mandátumot szerzett képviselők az alakuló ülésen először a parlamenti tisztségekről szavaztak. A kétkamarás parlament alsóházában, a kongresszusban a szocialista Francisco Javier "Patxi" López Álvarez kapta a legtöbb voksot a házelnöki tisztségre, köszönhetően egy előzetes megállapodásnak a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárttal és a konzervatív Néppárttal(PP).

A szocialista politikus, aki korábban Baszkföld elnöke is volt, első, házelnökként mondott beszédében "támogatást, együttműködést és elkötelezettséget kért" a képviselőktől. Mint mondta, a párbeszéd és a megértés azok a nagy politikai értékek, amelyeknek uralniuk kell a következő parlamenti ciklust. "Több köt minket össze, mint ami elválaszt" - fogalmazott.
A politikus ezzel arra utalt, hogy spanyol demokrácia történetének legplurálisabb parlamentje alakult meg 10 párttal, köztük négy nagy politikai erővel, ráadásul a választásokon győztes PP-nek nincs abszolút többsége a törvényhozásban, vagyis együttműködés nélkül nem tudnak majd döntéseket hozni.

A kongresszus jelentősen megújult, a képviselők 62 százaléka első mandátumát kezdi, és jóval több közöttük a nő, mint az előző ciklusban. A legtöbb női politikusa - 49 százalék - a Podemosnak van, a szocialista pártban 46, a PP-ben 36 míg a Ciudadanosban 20 százalék a női képviselők aránya.

Az első parlamenti nap főszereplői mégsem a politikusok voltak, hanem egy hét hónapos csecsemő, Carolina Bescansa, a Podemos képviselőjének kisfia, aki édesanyja karjában részt vett az alakuló ülésen. Bescana volt a párt jelöltje a házelnöki posztra, de végül 71 szavazattal alul maradt a szocialista jelölttel szemben. A csecsemő jelenléte vitát generált a képviselők között, egyesek bírálták a képviselőnőt, míg mások szerint szíve-joga, hogy magával vigye kisbabáját.

A kongresszus megalakulásával egy időben a parlament felsőháza, a szenátus is megtartotta alakuló ülését. A képviselők újraválasztották a néppárti Pió García-Esquedero eddigi elnököt. A szenátusban a PP képviselői abszolút többségben vannak.
VI. Fülöp király hamarosan találkozik a parlamenti pártok képviselőivel és ezt követően javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.

Egyelőre bizonytalan, hogy ki fog kormányt alakítani, mivel a választásokon győztes Néppártnak nincs meg a szükséges többsége ahhoz, hogy ezt önállóan megtehesse. Mariano Rajoy ügyvezető miniszterelnök és a PP kormányfőjelöltje nagykoalíció létrehozását ajánlotta a szocialista pártnak és a Ciudadanosnak. A pártok ezt elutasították, de a javaslatot a PP továbbra is fenntartja.

A választásokon második helyen végzett szocialista párt baloldali koalíciót kötne a hatalom megszerzése érdekében, de feltétele, hogy az együttműködő pártok értsenek egyet Spanyolország egységében. A Podemos viszont ragaszkodik ahhoz, hogy Katalóniában tartsanak népszavazást a függetlenségről. A pártok egyelőre kitartanak eddigi álláspontjuk mellett.

A miniszterelnök-jelöltnek az első parlamenti szavazáson abszolút többségre, vagyis 176 támogató szavazatra van szüksége. Ha ezt nem sikerül megszerezni a következő voksoláskor már elegendő az egyszerű többség támogatása is. Ha két hónap alatt nem tud a parlament kormányfőt választani, a jogszabályok értelmében meg kell ismételni a választásokat.