Köszönöm

Amikor január másodikán halottam Rétvári Bence csodálatos ünnepi tájékoztatóját arról, hogy mennyi rengeteg pénz marad nekünk, nyugdíjasoknak a zsebünkben, nem hittem füleimnek. Istenem, gondoltam pártunk és kormányunk még az új év kezdetén is csak ránk, nyugdíjasokra gondol. Az államtitkár elmesélte nekünk, hogy milyen nyugdíjemelés lesz január elsejétől, hogy a magyar nyugdíjasok soha - ismétlem: soha - nem éltek ilyen boldogan, mint most élnek majd. Eszembe jutott, nem véletlenül dolgoztam keményen az utóbbi 21 évben, mint technikai munkatárs, (magyarul: takarítónő, 62 évesen nyugdíjaztak, és kaptam 41 éve ledolgozott munkaviszonyomért pontosan 52 ezer forint nyugdíjat.) Gondoltam is, próbáljon ebből a pénzből megélni Mészáros Lőrincz, vagy Vajna a feleségével, vagy Garancsi István, vagy a kormányunk akármelyik tagja. Tudom, nevetséges amit írok, mert az említettek egy napot sem tudnának létezni ebből a pénzből. Ma kaptam az Országos Nyugdíj biztosítási Főigazgatóságból egy levelet. Értesítenek, hogy 2016 január elsejétől a nyugdíjam 800 (nyolcszáz!) forinttal lesz magasabb minden hónapban. Hát nem öröm ez? Ezért a pénzért már 23 darab tojást fogok tudni venni, vagy másfél liter olajat, vagy ha kedvem lesz, egy doboz kávét. Elmegyek lakásokat takarítani, amíg erőm van, és megemelem a saját nyugdíjamat. Kívánom, hogy aki ezt kitalálta, próbáljon megélni ezekből az összegekből. Pláne, ha ezt megélhetési pénznek lehet nevezni.