sertéshús;áfacsökkentés;

Illusztráció: Thinkstock

- Csonttal is olcsóbb - Válasz a sertéshús áfakérdésére

Nagy a zavar a sertés tőkehús 5 százalékos áfájának értelmezése körül. Még a hentesek, húsfeldolgozó üzemek szakemberei sem igazodtak ki a terméklabirintusban. A vásárlótól pedig még kevésbé várható el, hogy az adózásról szóló törvény, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dokumentumait, esetleg az uniós termékbesorolást böngéssze.

Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Népszavának elmondta, a vásárlónak nem is kell ezeket a dokumentumokat végigbogarásznia, a szakembereknek viszont illik teljes mélységében ismerni. A megfelelő tájékozottsággal rendelkező feldolgozó, kereskedő előtt kristálytiszta kell legyen, hogy mi tartozik az 5 és mi a 27 százalékos áfa körbe - vélte a főtitkár.

A legkeresettebb tőkehúsok, a karaj, a comb, tarja, lapocka az 5 százalékos áfakulcs alá tartozik frissen, hűtve és mélyhűtve is. Megoldódott a csontos és a kicsontozott karaj rejtélye is, mindkét termékre a kedvezőbb általános forgalmi adó érvényes. Szintén némi zavart okozott a darált hús besorolása, de ebben az esetben is érvényes, hogy ha az 5 százalékos áfa körbe sorolt húsból készült, akkor mindegy, hogy tálcás, vagy frissen darált a termék, egyaránt 5 százalékos áfa terheli.

Persze vannak olyan "finomságok" hogy ha a tömegének 25 százalékánál kevesebb a csont, akkor az húsnak számít, ha több a csonttömeg, akkor csontnak, ami viszont 27 százalékos áfás.

A feldolgozott termékek, a szalámi, kolbász és a húst nem tartalmazó szalonna továbbra is 27 százalékos áfa körbe tartozik. Ugyancsak maradt a magasabb áfa tartományban a belsőség, máj, velő, a zsír, illetve a sertés fejhús, a fül, a farok, a láb. Vagyis a kocsonya nem lesz olcsóbb. A feldolgozás fogalmát is pontosan meghatározzák az előírások. Ide tartozik a pácolás, a sózás, a füstölés is feldolgozásnak számít, vagyis ezek a készítmények a 27 százalékos forgalmi adó terheli.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait vizsgálva feltűnő, hogy a legkeresettebb rövidkaraj ára az áfacsökkentés hatályba lépése előtt, tavaly decemberben átlagosan majd' 16 százalékkal drágult. Így viszont az áfacsökkentés szinte "láthatatlan". Vámos György viszont hangsúlyozta, nem a kereskedők trükköztek, hanem a KSH statisztikai módszertani változtatásáról van szó. A korábbi gyakorlattól eltérően tavaly decembertől már csak a kicsontozott rövidkarajt veszik figyelembe, ami mindig is drágább volt a csontoskarajnál, vagyis nem emeltek a kereskedők árat az utolsó pillanatban. Ráadásul a sertéshús általában még olcsóbb is lett a mért időszakban.

A termékpálya minden állomásán pontosan fel kell tüntetni a termék nevét és a rá vonatkozó áfát. Így a hentesnek sem kell találgatnia a besorolást.

Egyre ellentmondásosabb a magyar építőipar helyzete. A lakásépítés alig, viszont a stadionok és ipari épületek nagy értékben épültek, míg az infrastruktúra beruházásai visszaestek novemberben. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a kibővített Családok Otthonteremtő Kedvezménye (CSOK) milyen hatással lesz a építőiparra. A prognózisok szerint emelkedni fognak a lakásárak.