Borús kilátások az afgán hadseregnél

Noha az Afganisztánt illető nyugati stratégia elvileg változatlan, az amerikai harcoló alakulatok már 2014 végén elhagyták a közép-keleti országot, egyre több katonai megfigyelő kérdőjelezi meg a Pentagon hosszú távú elképzeléseit az afgán hadsereg kétségbeejtő állapota miatt.

Pontos adatokhoz a dolog jellegéből fakadóan szinte lehetetlen hozzájutni, ám a szakértői becslések szerint a 170 ezres, tehát létszámát tekintve tekintélyes afgán kormányhadsereg ütőképessége igen gyenge a hónapok óta ismét offenzívában lendült tálib lázadókkal szemben.

A helyzetet tovább rontja a haderő ingatag utánpótlása, a fizetések el-elmaradozása, az elégtelen műszaki és egészségügyi háttér, ami miatt rendszeresek a dezertálások – olvasható a Reuters Kandaharból és Kabulból kiadott összegzésében. Emiatt hiába igyekeznek fokozni a sorozás ütemét, a hadrafoghatóság szintje alacsony marad, ami érthető is, hiszen a kormánykatonák körülbelül harmada egy alig három hónapos „gyorstalpaló kiképzésen” esett át. A harci kedv sem dühöng, a katonák zömét a mintegy 300 dollárnak megfelelő zsold vonzza csupán.

Márpedig washingtoni elképzelések szerint a még Afganisztánban tartózkodó, jobbára csak kiképzési és tanácsadási feladatokat ellátó amerikai egységek küldetését is le kell majd zárni. Az Egyesült Államok eddig elképesztő összegeket, állítólag nagyjából 65 milliárd dollárt ölt az afgán háborúba, s a tervek szerint 350 ezresre akarják felduzzasztani az afgán haderőt, mielőtt az utolsó amerikai kontingens is távozik. Ám amióta az afgán egységek feladata lenne az ország egész területének ellenőrzése, a harci bevetések végrehajtása, veszteségeik megközelítik a 16 ezret, tehát csaknem 10 százalékos a veszteségi arány. Joggal tart tehát attól számos nyugati szakértő, hogy ha az afgán rendszer magára lesz hagyatva, a gerillataktikát sikeresen alkalmazó tálib alakulatok ismét elsöprik a kabuli rendszert.