- Ön nagy szerepet vállalt a nyitott társadalom elveinek előmozdításában és a demokratikus változások támogatásában Kelet-Európában. Miért övezi ebben a térségben olyan nagyfokú ellenszenv, bizalmatlanság a menekülteket?
- Soros: Azért, mert a világnak ezen részén a nyitott társadalom nem rendelkezik erős gyökerekkel. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az általa vallott magyar és keresztény identitás alapelveit helyezi előtérbe. A nemzeti identitás vallással való ötvözése, rövidtávon, hatásos keveréknek tűnik. És Orbán ebben nincs egyedül. A most hatalomra jutott lengyel kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczyński hasonló irányvonalat követ. Nem olyan intelligens, mint Orbán, azonban ravasz politikus, aki a migráció kérdését kampányának központi elemévé tette. Lengyelország etnikai és vallási szempontból az egyik leghomogénebb országnak számít Európában. A muzulmán bevándorlók a katolikus Lengyelországban a „Idegenek" megtestesítői. Kaczyński ördögként festette le őket.
- Miként látja a lengyelországi és a magyarországi politikai helyzetet?
- Soros: Bár Kaczyński és Orbán igen különböző emberek, az általuk áhított rezsimek, nagyon hasonlítanak egymáshoz. Úgy látom, arra törekszenek, hogy kihasználják az etnikai és vallási nacionalizmust, az elzárkózást, annak érdekében, hogy állandósítsák hatalmukat. Bizonyos értelemben azt a fajta színlelt demokráciát állítanák vissza, amely az I. és a II. világháború között Horthy Magyarországát és Piłsudski marsall Lengyelországát jellemezte. Ahogy hatalomra jutnak, elfoglalják a demokrácia fontos intézményeit, amelyek autonómok, illetve azoknak kellene lenniük, legyen az a központi bank vagy az alkotmánybíróság. Orbán már ezt megtette, Kaczyński csak most kezd neki. Nehéz lesz őket leváltani.Ráadásul az eddigi gondjain kívül Németországnak lesz egy „lengyel problémája" is. Magyarországgal szemben Lengyelország az egyik legsikeresebb ország Európában mind gazdasági, mind politikai értelemben. Németországnak szüksége van Lengyelországra Oroszországgal szemben. Putyin Oroszországa és Kaczyński Lengyelországa ellenséges egymással szemben, azonban még ellenségesebbek azokkal az alapelvek szemben, amelyek az Európai Unió alapértékeit képezik.
- Melyek ezek az alapelvek?
- Soros: Én mindig a nyitott, a másokkal szolidáris társadalom alapelveinek megtestesítőjeként tekintettem az EU-ra. Negyedszázaddal ezelőtt, amikor először vállaltam szerepet a régióban, egy haldokló Szovjetuniót és egy felemelkedő Európai Uniót lehetett látni. Érdekes módon, mindkettő a nemzetközi együttműködés fontos, bár egymással homlokegyenest ellentétes, kísérletének tekinthető. A Szovjetunió - legalábbis névleg - a világ proletárjait próbálta egyesíteni a Szovjetunió saját érdekei szerint, míg az EU a nyitott társadalom elvein alapuló regionális integrációs modellt kísérelte meg kiépíteni.
- Két évvel ezelőtt igencsak kritizálta Merkelt amiatt, hogy foglya a választók rövid távú érdekeinek, és német hegemóniát épít ki, miközben arra alig kell áldoznia. Merkel most a menekültügyben irányvonalat váltott, és szélesre tárta a kapukat a szíriai menekültek előtt. Ez a bevándorlást ösztönözte, az európai hatóságoknak pedig azzal a feladattal kell megbirkóznia, hogy olyan menedékjogi politikát dolgozzanak ki, amely több évre szólóan akár évi egymillió menekült befogadását tenné lehetővé rendezett formában. A befogadásra váró menekültek addig a jelenlegi tartózkodási helyükön maradhatnának, amíg sorra nem kerülnek a bebocsátásban.
- Soros: De nem jött létre egy közös európai menedékjogi politika. Az európai hatóságoknak vállalniuk kell ezért a felelősséget. A menekültek növekvő beáramlása emiatt egy kezelhető problémából egy súlyos politikai válsággá alakult át. Minden tagállam önző módon a saját érdekeivel foglalkozott, gyakran mások érdekeivel szemben cselekedett. Ez pánikot váltott ki a menedékkérők, a közvélemény, illetve a jog és a rend betartásáért felelős hatóságok körében. A fő vesztesek azonban a menedékkérők. De igaza van. Merkel elismerést érdemel azért, mert lehetővé szerette volna tenni, hogy létrejöjjön egy közös európai menedékjogi politika.
Az EU-nak átfogó tervre van szüksége a válság kezelésére, olyanra, amely megerősíti a menedékkérők áradatának hatékony kezelését, hogy a menekültek biztonságos, rendezett módon, és olyan ütemben érkezzenek, amelyet Európa kapacitásai elbírnak. A tervet, hogy átfogó és kezelhető legyen, ki kell terjeszteni Európa határain túlra is. Mindenki számára kezelhetőbb lenne, ha menedékkérők a döntés meghozataláig a jelenlegi tartózkodási helyükön vagy annak közelében maradnak.
Ezeknek a megfontolásoknak az alapján, az alapítványom egy hatpontos tervet dolgozott ki, és éppen akkor, amikor Orbán is bemutatta az ő hatpontos tervét, azonban a két terv homlokegyenest különbözik. Orbán tervének az a célja, hogy egyoldalúan a nemzeti határt védje a menedékkérőkkel szemben - megoldhatatlan probléma elő állítva a környező országokat - míg a miénk a veszélyhelyzetben lévő menedékkérők védelmét, a menedékügy rendezett kezelését, a pánik elkerülését szolgálja. Orbán, igaztalanul, azzal vádol engem, hogy a javaslatom következtében muzulmánok árasztanák el Magyarországot, tönkretéve a nemzeti kultúrát. Paradox módon, a tervünk arról szól, hogy a menedékkérőket a jelenlegi tartózkodási helyükön tartsuk, és ott segítsük őket, amíg rendezett módon, a befogadási lehetőségeket alapján tovább mehetnek.
- Jobban ki tudná fejteni ezt a paradoxont? Miért akadályozná meg az Ön terve a menekültek beözönlését Európába?
-Soros: Mi egy olyan közös európai menedékjogi politikát támogatunk, amely a nemzeti helyett az európai határok megerősítésére vonatkozna, és amely lehetővé tenné, hogy a menedékkérők biztonságos, rendezett módon és olyan ütemben érkezzenek az EU-ba, amekkora mennyiséget az unió fel tud szívni. Orbán viszont a nemzeti határok lezárásával tartaná kint a veszélyeztetett helyzetben lévőket, ami lehetetlenné tenné a szervezett, rendezett menekült politikát, amelynek alapján csak az kapna menedékjogot, akinek erre életbevágóan szüksége van.
- És ki nyeri meg ezt a konfliktust?
- Soros: Orbán könnyedén meggyőzte a magyar lakosságot a nemzeti érdekekre hivatkozva. A közvélemény nagy része nem gondol arra, hogy ez a megoldás az egész Uniót veszélyezteti, beleértve a schengeni egyezményt is. Orbán a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) - amely Merkel Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) testvérpártja - 2015. szeptemberi pártkonferenciáján indította el kampányát maga mellé állítva Horst Seehofert, a CSU elnökét. Azokat az értékeket és alapelveket támadja, amelyek alapján, szemben a szovjet típusú rendszerrel, az Európai Unió létrejött. Orbán belülről támadja ezeket az elveket és értékeket, Putyin pedig kívülről. Mindkettő arra törekszik, hogy visszafordítsa a nemzetek feletti együttműködésre és szolidaritásra alapuló európai rendszer fejlődését, amelynek a háború utáni évtizedek európai békéje és prosperitása köszönhető. Putyin még tovább megy: a jog uralmát az erőszak uralmával váltaná fel. A régmúlthoz térnek vissza. Szerencsére, Merkel komolyan vette ezt a kihívást. Alapítványom arra törekszik, hogy a legkritikusabb pontokon segítő szerepet vállaljon. 2013-ban Görögországban létrehoztuk a Szolidaritást Most nevű alapítványt, hiszen világosan láttuk, hogy az elszegényedett Görögországnak nehézségekbe ütközik majd az, hogy az ott rekedt nagyszámú menekült ellátása. Sosem biztattunk senkit a hazája elhagyására; éppen azért igyekszünk segíteni Görögországban, hogy ott lehessen időlegesen emberhez méltó feltételeket teremteni, és ne áramoljanak tovább kezelhetetlen módon a menekültek az Unió belseje felé.
A teljes cikket itt olvashatja.