Kern-film - Játék élettel, halállal

Publikálás dátuma
2016.01.21. 06:48
Eszenyi Enikő és Kern András házaspárt játszik a fi lmben FOTÓ: COMOPANY HUNGARY KFT.
Kern András Gondolj rám című új filmvígjátékában szinte mindvégig Presser Gábor válogatott zenéi szólnak, a régi és újabb dalok előterében népes színészgárda nyüzsög a rákos főorvost alakító rendező-író-főszereplő körül. Ragályi Elemér ragyogó színű képein Eszenyi Enikő, Börcsök Enikő, Liptai Claudia és Törőcsik Franciska játssza a főbb szerepeket.

Pontosan húsz évvel azután, hogy megrendezte a Sztracsatellát, Kern András ismét filmvígjátékot rendezett. Ez a Gondolj rám. Nagyon okosan profi játszótársakat választott maga mellé. Vámos Miklós írót írónak, Ragályi Elemér operatőrt operatőrnek. És egy ragyogó színészgárdát. Csupa rég látott, kedves arcokat. És pár friss fiatalt kivételnek. Leggyakrabban egymondatos, egygesztusos szerepekből is eleven emberi lény mozdult elő. A főbb szerepek ezúttal csupa női szerepeket jelentenek: Eszenyi Enikő, Liptai Claudia, Törőcsik Franciska, Börcsök Enikő, Majsai Nyilas Tünde, Szilasi Blanka veszi körül Kernt, aki írta, rendezte és főszerepeli a filmet. A férfiak kevésbé nyomtak a latba, az egy Rajhona Ádámon kívül, aki az após szerepében remekel.

Kern nem egyszerűen csak elmesél egy bohó történetet, hadd mulasson a jónép. Ő játszik. Szívből. És becsületére legyen mondva, bizonyos szempontból merészen. Olyan témával, amivel ritkán szoktak játszani. Játszik a halállal. Megvan hozzá a humora, ami olykor olyan fanyar, hogy belevásik az ember agya. Játszik az élettel. Megvan hozzá a lelke, ami olykor olyan érzékenyen szűri át a világot, hogy belefájdul az ember szíve. Visszahőkölünk a fekete komikumától, mert sötét árnyékként ott fickándozik felettünk a halál. Közben lubickolunk a pimasz humorában, mert olyat mer, amit mi nem mernénk: gúnyolja, provokálja az elmúlást, szamárfület mutat a félelemnek.

A sztori ravasz. Kern egy olyan sebészfőorvost játszik, aki egy napon maga néz szembe a halálos ítélettel, amit a rák mond ki rá. A válasza hetyke: a lényege hogy ne fájjon senkinek a távozása, az egész világot magára kell haragítania. Az élete hátralévő részében és ez teszi ki a film nagyobb felét, ez a szándék vezérli. Undok, önző, csaló, flegma, miközben titokban igyekszik gondoskodni szerettei jövőjéről.

A film legmókásabb jelenetei azok, amelyekben nekiáll, s mindenkinek személyre szabottan kellemetlenkedik, halálos komolyan keveri a bajt. Az operációs teremben nyitva hagyja a felvágott hasat, enged egy régi női csábításnak, iszik, dohányzik nyakló nélkül és viseli az ebből eredő komoly balhékat, úgymint totálkáros autó, otthonról kidobatás, munkahely elvesztése. A terve sikerül. Mindene odalesz. Elképesztő, hogy Kern mi mindent tud komédiának eladni, és a legképtelenebb ötletet is el lehet hinni neki. Mondjuk, ahogy szép komótosan belegyalogol a Dunába. Ilyen nincs, mondjuk. De van, és Kernnek elhisszük. Rá kell nézni az arcára, erre a ráncoktól agyonszabdalt, fájdalomtól keserű arcra, ahogy mégis képes hetykén villantani a szemét, mint aki tényleg beint a halálnak.

(A film cenzúrázott utcai plakátján a Kern felemelt középső ujjas „ezt nektek!”-jelét kikockázták. Mindegy, a kockák alatt ott van a beintés. Legfeljebb duplán nevetünk. Meg eltűnődhetünk, hogy legutóbb Amerikában cenzúráztak meg egy – ennél jóval erősebben provokatív – filmplakátot, Milos Forman: Larry Flynt, a provokátor című filmjéhez, amely a főszereplőt Krisztusként keresztre feszítve mutatta, ágyékkötővel.)

A színtiszta, nevettető humort az időnként kihangosított belső mondatok képviselik a filmben. Kern igazi elemében van, amikor a belső hangján szólal meg, kommentálja, amit éppen csinál, fickós iróniával, vagy épp az ellentettjét papolja, mint amiben éppen nyakig merül. A saját kis mondatocskák üdítően könnyedek, sajnálni lehet, hogy nem több került belőlük a filmbe. A Presser-zenék annál jobban estek végig a film során, szellemes az indoklásuk is, ahogy Kern megadóan elmotyogja nekünk.

A történet egyfajta sterilsége viszont hiányérzetet ébreszt. Orvosok, kórház, otthon, lakás, autó, Budapest, minden csodálatos rendben, kisuvickolva. Ragályi Elemér tiszta, ragyogó színekkel mutatja a városunkat, olykor meghökkenünk: ez a gyönyörű, fényes város tényleg Budapest lenne? Utána túl gyorsan jön a nyomorult elhagyatottság, anélkül, hogy a felszínnél mélyebbre ereszkedne a mese. Az emberi kapcsolatok nagyon elnagyoltan jelennek meg a történetben, ezért alig van súlya az elvesztésüknek. Az orvos-zenekar témája fura módon vázlatos, csoda tudja, mi akar lenni, noha fontos szerepet szán felbukkanásának a film.

A főbb szerepek ezúttal csupa női alakításokat jelentenek: Eszenyi Enikő, Liptai Claudia, Törőcsik Franciska, Börcsök Enikő, Majsai-Nyilas Tünde, Szilasi Blanka, Elekes Emma veszi körül Kernt, aki írta, rendezte és főszerepeli is a filmet. Egy-egy fontosabb jelenet szinte mindegyiküknek jut, mintha erre lenne kihegyezve a jelenlétük, de nem igazán áll össze a filmes világ szerves egésszé. A férfiak kevésbé nyomtak a latba az egy Rajhona Ádámon kívül, aki az após szerepében remekel. Maximum jelen voltak még Fesztbaum Béla, Elek Ferenc, Cserna Antal, Bereczki Zoltán, Józan László, de a szerepük nem csak nyúlfarknyi, hanem súlytalan is.

Alig van közük ahhoz, hogy a mi orvos főhősünk eléri a célját: minden barátot és minden biztonságot elveszít. Ami ezután következik, az egyrészt a csoda kategóriájába tartozik, másrészt kissé didaktikus mese arról, hogy amit egyszer elrontottál, azt nem tudod visszaépíteni. De főként arról szól ez a vég, hogy a szerzők nem tudták jól befejezni a történetüket. Az utolsó negyed olyan, mint egy appendix, magyarán vakbél, de nem, amit kioperálnak, hanem amit odabiggyesztenek. A film egészséges testén úgy fityeg, mint egy féregnyúlvány.

(Gondolj rám ***)

Szerző

Saul fia - Közel száztízezer néző

Publikálás dátuma
2016.01.21. 06:46
Fotó: Hermann Ildi - Laokoon Filmgroup
Mától még több moziban lesz látható a Saul fia, sőt, Olaszországban is csütörtöktől mutatják be a mozik a magyar Oscar-jelölt filmet.

A magyar Golden Globe-díjas és Oscar-jelölt film gőzerővel folytatódó amerikai Oscar-kampányának legfrissebb szenzációja, hogy új előzetes készült és ezen a forgalmazó az év filmjeként népszerűsíti a Saul fiát. A film amerikai forgalmazója, a Sony Pictures Classics kimondottan az amerikai földrész számára vágatott össze új trailert.

A felgyorsult események, a Golden Globe-díj és az Oscar-nevezés alaposan megdobta itthon is az érdeklődést Nemes Jeles László filmje, a Saul fia iránt. Országszerte több mozi ismét a műsorára tűzte, mert sokan akarják látni, akik eddig kihagyták. A megnövekedett érdeklődésre utalnak az nézői adatok: a filmet itthon forgalmazó Mozinet információja szerint a múlt hét végén szinte mindenütt telt házakkal ment a vetítés, olyan is megesett, hogy bár még többen érdeklődtek, de elfogytak a jegyek.

A filmet fél éve mutatták be a magyar mozik, közvetlenül az után, hogy Cannes-ban elnyerte a Zsűri Nagydíját. Ritkán történik meg, hogy egy film bemutatója után ismét ilyen sok idővel ismét felkússzon a nézői toplistára. a Saul fiával megtörtént, az elmúlt hét végén olyan sokan látták, hogy a toplista 9,. helyére lépett fel. A múlt hét végén tizenhat moziban több mint 6 ezren váltottak jegyet az előadásokra.

Fotó: Laokoon Filmgroup

Fotó: Laokoon Filmgroup

A legutóbbi adatok szerint, kedd estig 108 298 nézőnél tart a film. (A nézettség a hétvégeken szokott megugrani rendszerint.) Ezzel az eredménnyel a Saul fia bravúrosan maga mögé utasította a hazai piacon az olyan kimondottan közönségfilmnek szánt mozidarabot, mint a Megdönteni Hajnal Tímeát. A megnőtt érdeklődésre tekintettel az Oscar-jelölt film forgalmazója, a Mozinet csütörtöktől még nagyobb kópiaszámot bocsát a mozik rendelkezésére. A nézők választhatnak is: a Nemes Jeles László véleménye szerint ideális minőséget jelentő 35 mm-es kópiát a Kino moziban és az Urániában láthatják a nézők, míg a Toldi moziban angol felirattal is látható a Saul fia.

Rómából érkezett a hír, hogy a Saul fia mától látható az olaszországi mozikban, emellett nyitófilmje volt a szerdán kezdődött Trieszti Filmfesztiválnak. A film római sajtóbemutatóján Röhrig Géza, a film főszereplője az MTI-nek adott interjúban a nyugati civilizáció törékenységére utalt, kijelentve, az erkölcsi nihilizmussal szemben az ész, a felvilágosodás értékei mennyire sérülékenyek.

Szerző

Büszkeség vagy lázálom?

Elkészült a városligeti építkezések és a zöldövezeti rehabilitáció teljes terve, az eredeti elképzelés öt intézetéből két múzeummal kevesebb valósul meg - mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projektért felelős miniszteri biztos azon a beszélgetésen, melyet a fővárost érintő nagyberuházásokról rendeztek.

A Várkert Bazár sajtómunkásoktól dugig telt rendezvénytermében jelen volt még L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kulturális beruházásokért felelős államtitkára, valamint Krähling János, a BME Építészettörténeti és Műemléki tanszékének tanszékvezetője és Schneller István Budapest volt főépítésze. Baán László megjegyezte: "A három legjelentősebb intézmény épül meg a város szívében: a japánok által tervezett Új Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum épületére pedig most írtunk ki pályázatot". Hozzátette, újraépítik azt a Városligeti Színházat is, ami 1952-ig, a Felvonulási tér kialakításáig a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán állt. A teátrum Baán szerint elsősorban gyermek- és ifjúsági előadásoknak adna otthont.

L. Simon László elmondta, számára azért rendkívül fontosak a nagyberuházások, mert véleménye szerint ezzel helyére tehetjük nemzeti büszkeségünket, rendbe hozhatjuk a szocializmus bűneit és kollektív emlékezetünket is gazdagíthatjuk. Hangsúlyozta, a Várkert Bazár felújítása miatt "úton-útfélen" gratulálnak neki, s megerősítette, hogy volt polémia közte és Baán között a költözésre ítélt Nemzeti Galéria ügyében. Szerinte a Várban nincs helye sem az OSZK-nak, sem a Galériának, érve igazolására olyan európai királyi központokat sorolt fel, amelyek önálló értékei miatt látogatottak. "Versailles-ba sem azért megy az ember, hogy Picasso festményeket csodáljon meg, hanem azért, hogy megnézhesse azt, hogyan éltek ott" - mondta.

Közölte, megvalósulnak a budai királyi palota épületeinek visszaépítései Hauszmann Alajos eredeti terveiből. Lelkesen beszélt arról is, hogy a volt királyi enteriőrök közül elsőként a román kort idéző Szent István-terem újul meg a Budapesti Történeti Múzeum főbejárata felett. Krähling János szakmai szempontból fontosnak tartja a felújításokat, szerinte a Vár több része is tarthatatlan állapotban van. Schneller lobbanékony stílusban adott hangot ellenvéleményének, szerinte a kormány a gombhoz varrja a kabátot, a Hauszmann Bizottság tagjaként nem találkozott tényleges vitával, a városszerkezeti megújulást pedig habár teljesen nem veti el, nem üdvözli. Szerinte a legtöbb ötlet átgondolatlan lázálom. "Leginkább a prioritásokat vitatom, elkeserítő, hogy havonta változnak a szándékok" - tette hozzá.