Orbán: csak megoldunk már néhány buszjáratot

Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjút, amiben szó esett az alkotmánymódosításról (terrortörvényről), a rendkívüli állapot bevezetésének lehetőségéről, a "brüsszelizmusról", Lengyelországról, a CSOK-ról és a taxistüntetésről is. A kormányfő megerősítette, hogy a kormány szerint igazuk van a taxisoknak, hozzátéve: izgalmasnak tartja a hétfőtől tegnap délutánig demonstráló taxisok és az Uber vitáját. A BKV-üggyel kapcsolatban megjegyezte: "csak megoldunk már néhány buszjáratot". A miniszterelnök most sem hagyta ki a menekültválság és a határzár témakörét, a józan ész győzelmének tartja, hogy Ausztria bejelentette: korlátozza a menedékkérők létszámát.

A kormányfő pénteken az osztrák döntést úgy kommentálta: "a dogmatikus gondolkodás kapitulált a valóság és a józan ész előtt". Európa nem tud korlátok nélkül, ellenőrizetlenül óriási idegen embertömegeket befogadni - hangsúlyozta Orbán, aki szerint ez mondatott ki a bécsi intézkedésben is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar álláspont szerint a legjobb, ha egy bevándorló sem jön.

Készül a román határzár

A migránsok útvonalának esetleges átterelődését firtató kérdésre a kormányfő úgy reagált: "az útvonal oda terelődik, ahova akar, de hogy Magyarországon nem megy majd keresztül, az egészen biztos". Emlékeztetett, hogy a magyar-román határ egyes szakaszain már megtörtént egy esetleges határzár előkészítése, és a kerítésépítéshez szükséges kapacitások is megvannak.

Kiállt Lengyelország mellett

A miniszterelnök a rádióinterjúban ismét kiállt Lengyelország mellett. Szerinte a lengyel kormány nem tett olyat, ami miatt az EU-nak kritikát kellene megfogalmaznia. Brüsszelt irritálja, ha erős nemzetállamok vannak és azok egyenesen beszélnek. Ez "pavlovi negatív reflexeket vált ki az európai bürokratákból" - mondta.

A kölni szexuális támadásokról

Szerinte Közép-Európa semmiben nem marad el a demokrácia követelményeit tekintve a kontinens nyugati felétől. Sőt vannak olyan jelenségek, amelyek Közép-Európában nem fordulhatnának elő. "Képzelje el, ha a magyar kormány elérte volna azt, hogy egy közérdeklődésre számot tartó, az emberek biztonságát veszélyeztető tömeges atrocitás esetén - mint amilyen a kölni volt - a magyar médiának sem az állami, sem a magán része erről napokig ne adjon hírt. Ön szerint én hány napig maradhattam volna hivatalban?" - példázta. "Hátrább az agarakkal, a nyugatiaknak semmilyen erkölcsi és ténybeli alapjuk nincs arra, hogy demokráciakritériumokat kérjenek rajtunk számon" - mondta.

A brüsszelizmusról

Orbán ismét kritizálta az általa "brüsszelizmusnak" nevezett jelenséget, ami szerinte az, amikor nem engedik a nemzetállamokat saját hatáskörben dolgozni. Előáll egy gond, és első reflexből kimondják, hogy európai megoldás kell, de Brüsszel ezt a megoldást nem tudja kezelni. Ha a nemzetek nem védik meg Európa határait, akkor nem lesz megoldás - fogalmazott a kormányfő.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A rendkívüli állapotról, "terrortörvényről"

A kormány alkotmánymódosítási tervéről szólva - amely alapján önálló tényállás lenne az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet - a miniszterelnök úgy nyilatkozott: azt akarják, hogy a terror elleni fellépésben Magyarországnak is legyenek meg azok a lehetőségei, amelyekkel a legtöbb nyugat-európai ország rendelkezik. Ehhez az ellenzék támogatását kérték, de - jelezte - "még nem áll jól az ügy". Szerinte az ellenzéki kritikáknak nincs ténybeli alapjuk. Ha csak a töredéke igaz lett volna az elmúlt években mindannak, amit a baloldaliak diktatúraveszély-ügyben mondtak, "szügyig állnánk az önkényben" - fogalmazott, kijelentve: "Magyarország Európa egyik legszabadabb országa".

A kormányfő hozzátette: Magyarországnak is rendelkeznie kell azokkal a törvényekkel, amelyek a legtöbb európai országban rendelkezésre állnak a terrorizmus elleni küzdelemben. A legfontosabb az emberek biztonsága. A statáriális jelzőről azt mondta, a magyar politika a túlzások művészete.

Tüntetés a terrortörvény ellen

Az alaptörvény tervezett hatodik módosítása ellen tart nagygyűlést Szükségállapot címmel vasárnap délután 3 órakor a Bokros Lajos-vezette Modern Magyarország az Országház előtt, a Kossuth téren. A tiltakozó megmozdulásra pártállásra való tekintet nélkül várnak mindenkit, aki fel akarja emelni szavát az ellen, hogy a kormány korlátlan és ellenőrizetlen hatalom birtokába juthasson arra hivatkozva, hogy ellenőrizhetetlenül bemondja: terrorveszély-helyzet van. A nagygyűlésre meghívták valamennyi demokratikus pártot is.

A taxistüntetésről

Orbán Viktor kitért az elmúlt napok taxistüntetésére is, amellyel kapcsolatban megerősítette, hogy a kormány szerint igazuk van a taxisoknak. Hangsúlyozta: egyértelmű, mindenkire vonatkozó szabályozásra van szükség, amelyet be kell tartatni. A következő napokban lesznek is ilyen változások - tette hozzá. Szerinte a taxisok és az Uber vitája rendkívül izgalmas. Érdekes, hogy a modern technológia hogyan kérdőjelez meg hagyományos üzleti modelleket, hogyan kell ezekhez a változásokhoz sokkal gyorsabban alkalmazkodni a jövőben. Ez a változás gyorsulni fog, a kormányok számára is kihívást jelent, beszélni kell arról, hogyan fog kinézni az élet 10-15 év múlva - mondta a kormányfő.

BKV-ügy: Orbán megoldja

A fővárosi agglomeráció tömegközlekedéséről szólva megemlítette, hogy folyamatosak a tízmilliárdos nagyságrendű elszámolási viták arról, ki kinek tartozik. "Az együttműködés ezen a területen nem megoldott" - mondta, hozzáfűzve: ezért egyetért Tarlós István főpolgármesterrel abban, hogy ilyen nehézségek esetén tiszta vizet kell önteni a pohárba, és mindenkinek a saját feladatát kell ellátnia. A Budapesten belüli tömegközlekedés fenntartása az önkormányzat feladata, a helyközi közlekedés biztosítása pedig a kormányzaté - tette egyértelművé. Ha a gazdasági reformokkal és az illegális bevándorlás veszélyeinek elhárításával megbirkózott a kormány, akkor "csak megoldunk már néhány buszjáratot" - jegyezte meg.

CSOK - "jó probléma" a sok lakásépülés

A családok otthonteremtési kedvezményét (csok) a miniszterelnök úgy jellemezte, mint a gazdasági növekedést és a családokat egyszerre segítő otthonteremtési rendszert. Szerinte ezzel sikerül változtatni a lakáspiac bénultságán. Két új rendeletet alkotnak meg, amely tisztázza a feltételeket, nem a régi szabályozást foltozgatját. Magyarországon ma negyedannyi lakás épül, mint például Lengyelországban. Az, hogy most majd sok lakás épül, az "jó probléma", elérhetővé teszik a gyermekeket vállaló fiataloknak, középkorúaknak, hogy otthonhoz juthassanak - érvelt Orbán.

Lázár: a CSOK nem szociális intézkedés

Az otthontermetési program részleteit két rendeletben tisztázza a kormány - jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfón. Február 3-án két új kormányrendeletben foglalják majd össze a csokkal kapcsolatos szabályokat, amiben már a változtatások is benne lesznek. Egy rendelet lesz a használt lakáshoz jutás feltételeiről, míg egy másik az új lakáshoz jutásról. A kormány nagy valószínűséggel eltörli a 30 milliós felső határt az ingatlanok értékénél - mondta Lázár János, megjegyezve, hogy a csokkal nem egy szociális intézkedést vezetnek be.

Készül a költségvetés

A kormány már dolgozik azon, hogyan néz majd ki - az idei első félévben elfogadandó - 2017-es költségvetés - jelentette ki Orbán. A kormányfő jelezte, a következő évi büdzsében is a családok támogatása lesz a prioritás, emellett szeretnének eljutni oda, hogy ne csak a gazdasági összteljesítmény arányában csökkenjen az államadósság, hanem ténylegesen is. Közölte: a következő években bővülő gazdasági lehetőségek nagy részét a kormány a magyar családok megerősítésére és otthonhoz juttatására fogja fordítani.