Jazz;Zeneakadémia;Binder Károly;

Binder előretekintése

Binder Károly zongoraművész-zeneszerzőnek, a Zeneakadémia jazz tanszékvezetőjének szerzői estjét rendezik ma este a Müpában, a Jazz Showcase programsorozat keretében. Az idén hatvanéves Binder szerint összegző muzsikusokra van szükség, akik képesek a különböző stílusokat, műfajokat integrálni. A szerzői est számára mégsem összegzés, sokkal inkább előretekintés.

A londoni Royal Albert Hallban is szerepelt Binder Károly Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész fiatalkori zenekarai után jórészt szólóban játszott, de néhány éve létrehozott egy új kvartettet, amelyben Borbély Mihály szaxofonművész mellett két fiatal tanítványa is helyet kapott. „Ha én elkezdek egy mondatot, Borbély Misi befejezi azt, és fordítva. Nem csoda, hogy egy húron pendülünk, mert ő is éppúgy preferálja a jazz, a klasszikus formanyelv és a népzene világát, mint én. Számomra nagyon fontos, hogy az a szeretet-energia, amelyet a zene sugároz, erővel és dinamikával párosuljon. Dobosunk, Benkó Ákos olyan művész, aki képes ezeket a minőségeket ötvözni. Elsős kora óta tanítottam, ma pedig már ő maga is tanít a jazztanszéken. Fonay Tibor bőgős-basszusgitárosban pedig nagyon tisztelem azt a fanatizmust, elszántságot, amellyel mindig a tiszta hangot, a hiteles megszólalást keresi” – mesél zenekaráról Binder Károly. A kvartetthez a szerzői esten vendégként csatlakozik a régi muzsikustárs, a jazz és a kárpát-medencei népzene fúzióját tökéletességre fejlesztő Dresch Mihály.

A koncert programja Bindernek a közelmúltban megjelent két lemezére – Old Dreams New Dimensions (Régi álmok, új dimenziók) és Retropolis 2 – épül. Mindkettő motivikája a korábbi Binder-kompozíciók témáihoz vezet, teljesen új harmóniai, hangszerelési és ritmikai megoldásokkal. Amikor arra terelődik a szó, hogy a két régi-új lemez és a születésnapi szerzői est tekinthető-e egyfajta összegzésnek, Binder azt mondja, inkább korszakhatár és előretekintés. Ugyanakkor meggyőződése, hogy napjainkban valóban összegző muzsikusokra van szükség, akik a források legszélesebb kínálatából merítenek, egyben a lehető legerősebb szűrőt alkalmazzák a fontos és a kevésbé fontos információk kiválogatására.

Az alkotó- és előadóművészi munka mellett Binder Károly tizenhat éve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazztanszékének vezetője. A munkájával járó hivatali ügyintézést, pályázatírást szívesen kihagyná, de a tanszék pedagógiai eredményeire nagyon büszke. A fiatal muzsikusok sajnos hamar szembesülnek az egzisztenciális problémákkal, ezért sokan külföldön keresik az előmenetelt. A rendszerváltás előtt a jazz-képzés középfokú képesítést adott Magyarországon, de mára egyetemi szintű, belátható időn belül doktorálni is lehet majd jazzből.

Binder másik fontos aktivitása a több mint húsz éve alapított lemezkiadója, a nevét viselő BMM, azaz Binder Music Manufactory is. „Volt egy számomra fontos lemezem, amit a Hungaroton adott ki, de raktározási gondok miatt bezúzták. Milyen elkeserítő, hogy egy értéket csak azért zúznak be, mert a raktárban nem tudják elhelyezni 100-200 darab CD-t!" Talán ezért olyan zenéket jelentet meg, amelyeket profitorientált kiadók biztosan elutasítanának. „Rengeteg érték húzódik meg a háttérben, amivel én naponta találkozom, akár a tanítványaimmal való együttműködés során, hiszen zeneszerzést és zongorát is tanítok. Nagyon sokszor hoztak be a hallgatók olyan anyagot, ami döbbenetesen jó volt, a legnagyobbakkal is felvette a versenyt, de tudtam, hogy ha elmennének egy nagyobb kiadóhoz, azonnal elutasítják őket.” Tapasztalata szerint az internetes zeneletöltés ellenére az ilyen kis példányszámú „rétegzenék” megtalálják a saját közönségüket. „Az embereknek elegük van az üres, semmitmondó könnyűzenéből, és szeretnének súlyosabb, komolyabb zenéket hallgatni, például jazzt. A jazz előbb-utóbb teljesen össze fog olvadni a kortárszenével – egyébként én már régen így gondolkodom és alkotok.”