Hét kategóriában jelölték Oscar-díjra a Magyarországon forgatott új Ridley Scott-filmet, ez még jobban fellendítheti a külföldi filmesek érdeklődését hazánk iránt. A 2015-ös évben minden korábbinál jobban profitáltunk a nálunk készült filmekből, a folyamat még több sikerrel kecsegtet.
Korábban is dolgoztak külföldi filmesek Magyarországon, a '70-es években a kor sztárpárja, Richard Burton és Elizabeth Taylor is Magyarországra jött (Burton itt forgatta a Kékszakállt), de Slyvester Stallone, Gérard Depardieu, Eddie Murphy és Madonna is dolgozott hazánkban. 2010 óta minden korábbinál több külföldi választ minket forgatási helyszínül, jelenleg éppen a belvárosban zajlik a The Coldest City című hidegháborús dráma forgatása Charlize Theron Oscar-díjas amerikai színésznő és James McAvoy skót színész főszereplésével.
A legendás Ridley Scott brit filmrendező 2014 novemberétől 2015 februárjáig Budapesten és az etyeki Korda Stúdióban forgatta a Mentőexpedíció című népszerű sci-fijét. A forgatáson 300-400 fős stáb dolgozott, a csapat több mint fele magyar alkotó volt. A két világsztár, Matt Damon és Jessica Chastain főszereplésével készült produkcióban magyar színészek is feltűntek: Bordán Lili, Oroszlán Szonja, Barabás Nikolett, Hőrich Nóra Lili és Fátyol Kamilla is kapott benne villanásnyi szerepet. A filmesek a focipálya méretű etyeki Superstage-ben, Európa legnagyobb műtermében hozták létre a Marsot is, ahol a főszereplő űrhajós ott rekedt. Ez a műterem 24 méter belmagasságú (nagyobb a híres londoni Pinewood Stúdió terménél is), amelyben akár hatemeletes díszletépület is felhúzható. A Korda Stúdió bejárati kapuja is megihlette a filmeseket, ezt a NASA bejáratává alakították át. A Mentőexpedíció a közelmúltban Golden Globe-díjat kapott (rendezés) és hét kategóriában jelölték Oscar-díjra, ez a hazai szakemberek számára is pozitív visszajelzés.
Az utóbbi időszak sikerei közül kiemelkedik A kém című vígjáték is, amelyben a kiváló komika, Melissa McCarthy alakítja a főszerepet. Az amerikai Paul Feig filmje Golden Globe-jelölés kapcsán nyilatkozta a közmédia Szeretettel Hollywoodból című műsorának, hogy a filmet szinte magyar alkotásnak tekinti, sok magyar filmes dolgozott rajta és az összes jelenetet Magyarországon (jórészt Budapesten és a Balatonnál) vették fel. Mint mondta, nem pusztán az adókedvezmény miatt dolgoztak itt, hanem azért, mert fővárosunkat építészeti szempontból csodásnak tartja, ami több európai nagyvárost is életre keltett, így Párizst is. Az itt forgatott filmek többsége sikeres, de akadnak mellényúlások is, például Angelina Jolie Oscar-díjas amerikai színésznő első rendezése, A vér és méz földjén a nemzetközi viszonylatban kevésnek számító költségvetés negyedét sem hozta vissza.
Nem titok, hogy a külföldiek elsősorban az áfa-visszatérítési kedvezmény miatt döntenek hazánk mellett. A Magyarországon gyártott filmek után 25 százalékos adókedvezményt lehet igénybe venni, mióta 2014-ben az Európai Bizottság jóváhagyta a magyarországi filmes adókedvezmény 20-ról 25 százalékra való emelését. Ez a szám a régióban a legkedvezőbb, Csehországban is csak 20 százalék a kedvezmény. "Ezzel egyébként a gyakorlatban nem a kultúrát támogatjuk, hanem az EU-ba jövő amerikai produkciók révén az uniós filmes infrastruktúrát, amely aztán ki tudja szolgálni az Unióban készülő produkciókat is" - mondta a Népszavának Gyertyánfy Miklós, az etyeki Korda Filmstúdió társ-ügyvezető igazgatója. "Nagy Britanniától Németországon, Csehországon, Franciaországon át éles a verseny az adókedvezmények szintjén a nemzetközi filmgyártási piacon. Magyarország az élmezőnyben van mind a támogatás mértéke, a támogatási rendszer átláthatósága és kiszámíthatósága, mind a kvalifikált magyar stáb, a kiváló infrastruktúra és a helyszínek gazdag választéka miatt."
Ezzel a könnyítéssel és az egymást váltó külföldi alkotók révén a magyarországi filmgyártás hamarosan akár olyan fellendülést is produkálhat, mint amilyet a magyar autógyártás ért el az európai autóipar élvonalában. A magyarországi filmgyártás éves közvetlen bevétele mintegy 70 milliárd forint, ez az összeg dinamikusan emelkedett az elmúlt években, 2015-ben újabb rekord született.
"Elmondható, hogy egész Európában Magyarországon a legnagyobb a filmgyártási költés GDP-hez viszonyított aránya" - tette hozzá Gyertyánfy, aki megerősítette, hogy évente néhány tucat külföldi filmet forgatnak itthon bérgyártásban, de a forgalom jelentős részét általában két-három, 50 millió dollár feletti költségvetésű szuperprodukció teremti meg. Azon kérdésünkre, hogy körülbelül mennyi pénzt hagynak hazánkban a külföldi filmesek, Gyertyánfy azt felelte, a bevételben hozzávetőlegesen a teljes filmgyártási piac 80 százalékát teszik ki a külföldi produkciók.
A többek között Emmy- és Kossuth-díjjal kitüntetett Ragályi Elemér operatőr is üdvözli azt a jelenséget, hogy egyre több külföldi filmes dönt hazánk mellett. Emlékeztetett rá, hogy korábban olyan kevés szakmai feladat volt, hogy sok esetben szabályosan "kifutott a munka a filmes szakemberek alól", s értelemszerűen a magyar filmgyártás hároméves szünete sem kedvezett az alkotóknak. "Mostanra megfordult a korábbi helyzet, a Magyarországon forgó külföldi produkciók elképesztően sok filmes szakembernek adnak munkát, sőt bizonyos ágakban munkaerőhiány is jelentkezik. Úgy tapasztalom, hogy kvázi filmes dinasztiák is kialakulhatnak ebben a közegben, a fiam, Ragályi Marci is éveken keresztül dolgozott a Borgiák című Jeremy Irons főszereplésével készült sorozatban, de már főkamera mögé is állt. De akár Verebes István fiát, Pater Sparrow filmrendezőt, látványtervezőt is említhetném. Öröm látni ennek a jó tradíciónak a továbbélését" - nyilatkozta Ragályi Elemér. A világhírű operatőr hozzátette, nem tudja, hogy ténylegesen dob-e valamit a GDP-értéken a külföldi filmesek jelenléte, de véleménye szerint abszolút tetten érhető gazdaságélénkítő hatásuk. "A külföldi alkotók jó hírünket viszik szerte a világban, megismertetik Budapest szépségeit, munkát adnak hazai filmeseknek, de nagyban befolyásolják a vendéglátást és a szállodaipart is" - tette hozzá.
Filmiparunk a középkori filmtől kezdve a futurisztikus filmig minden közeget le tud fedni, díszletgyártás, jelmez és kellékek tekintetében is erősek vagyunk. Nemzetközileg elismert hangmérnökeinkre, világosítóinkra, díszletépítőinkre, kellékeseinkre is nagy a kereslet, ezért elsősorban az egyre komolyabb problémát jelentő emberi erőforrás hiányát kellene orvosolni. A gyakorlati filmes szakemberképzés elősegítése kiemelt célja a Magyar Nemzeti Filmalapnak is, mert a bevételek áttételesen többszörös hasznot hoznak a hazai filmipar számára is.
