Gömbös Gyula miniszterelnök csütörtökön Szolnok városában úgynevezett nagy beszédet mondott. Beszédében kitért a bel- és külpolitika fontosabb kérdéséire, de sokkal több volt ebben a beszédben a poézis és a líra, semhogy a költői képek, az allegóriák és szónoki frázisok sűrű szövevényéből ki lehetne bogozni, hogy hát tulajdonképpen mi az a konkrétum, mi az a kézzel fogható valóság, amely a kormány politikájának gerincét teszi.
Gömbös miniszterelnök népies politikát hirdetett Szolnokon. Kétszer is elismételte, hogy nem kell félni a néptől és a népies politikától. Az „előkelő uraknak" azt üzente, hogy ne fájjon a fejük, ne féljenek attól a hatalomtól, amely "a népen nyugszik és a nép bizalmából ered". Szó sincs róla! Ez szóról szóra igaz. A néptől nem kell félni s az olyan politika, amely a népből ered, soha nem von katasztrófákat az országra... Hanem: ha Gömbös miniszterelnök a népies politika helyességét hirdeti és bizonyos köröket óv attól, hogy a néptől ne féljenek, akkor ugyan miért van szükség azokra a bizonyos korrektívumokra, amelyekkel éppen most akarják a titkos szavazást tiszta eredményeiben elhomályosítani? De nem is csak a választójogról van szó, hanem általában azokról a kormányzati ténykedésekről, amelyek mind arra irányulnak, hogy a nép szabad akaratnyilvánításának gátat vessenek.