Csak átmeneti lehet a CSOK-hatás

Rövid távon jelentősen emeli a piaci keresletet a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), de ezzel együtt a lakásárak is növekedni fognak. Az új szocpol eredményessége azonban a kívánatosnál csekélyebb lehet, mert mire az építőipar felfejlődik hozzá, kipukkadhat a buborék, a lakáskínálat lesz túl nagy.

Az elmúlt hetekben nap, mint nap miniszterek, államtitkárok sokasága foglalkozott a CSOK nagyszerűségével. De mielőtt az érintetteknek módjuk lett volna arra, hogy megfontolják, az ismertetett feltételek mellett merjenek-e belevágni az új lakás építésébe, illetve vásárlásába, valamint végiggondolják, hogy hány gyerekük megszületését tartják reálisnak, addigra megváltoztak és azóta is változgatnak az állami támogatás feltételei. Azt azonban sikerült elérni, hogy a kormányzati handabandázás ellenére, ma aligha van olyan család, amely nem hallott volna a CSOK-ról.

Annak ellenére, hogy Lázár János kancelláriaminiszter ígérete szerint február 3-án végre megjelenik két rendelet az új, illetve a használt lakások vásárlásának, illetve építésének szabályozásáról, még sem lehetünk biztosak abban, hogy feltételeket "kőbe vésik". Az állandó korrekcióból a szakemberek arra következtetnek, hogy a kormány nem mérte fel előzetesen a CSOK költségvetési hatásait, illetve azt sem, hogy a megfelelő mértékű ipari kapacitás rendelkezésre áll-e.

A 10 millió forintos CSOK rövid távon jelentősen emelni fogja a keresletet, ám hosszabb távon ez csak "lufifújásnak minősülhet" - állapította meg Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) ügyvezetője lapunk érdeklődésére. Ennek az az oka - tette hozzá Romhányi, hogy az építőiparnak pár évre szüksége lesz ahhoz, hogy rámozduljon erre az igényre, ám mire elkezdik piacra "önteni" a CSOK-hoz a megfelelő új ingatlanokat, a tényleges kereslet már elfogyhat, vagyis óriási túlkínálat jöhet létre. Ez pedig ekkor már lefelé fogja mozgatni a lakásárakat.

A KFIB tanulmánya az első átfogó elemzés a CSOK-ról, abból indul ki, hogy az elmúlt esztendőkben csak évi 800 ezer négyzetméternyi lakás épült Magyarországon, és bár a 2000-es évek közepén 3,9 millió négyzetméter volt a kibocsátás, ez a csúcs csak folyamatosan, 1999-től kezdve tudott kiépülni. Romhányi Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a CSOK-kal most is egy felfelé ívelő szakaszba léphet az építőipar, ám jelenleg nincs elég szakmunkás, a meglévő és újonnan alapuló építőipari cégek csak viszonylag lassan tudják felpörgetni a tevékenységüket. Az elvándorolt munkások várhatóan nem jönnek haza, a munka nélkül lévők bevonása sem segít érdemben, az iskolákból pedig csak folyamatosan, több év alatt kerül ki megfelelő mennyiségű új szakmunkás.

Arra kérdésre, hogy reálisan hány házaspár veheti igénybe a CSOK-ot, Romhányi Balázs utalt a 2011-es népszámlálás adataira, így hozzávetőleg 50-60 ezer olyan pár lehet, akiknek van már legalább három gyermeke, de csak kétszobás ingatlanban él, és ezért számukra a 10 milliós CSOK kézenfekvő megoldás lehet. Ha a befektetési céllal jelentkezőket is figyelembe vesszük, akkor összesen 150 ezren is igényelhetik a kedvezményes támogatást. Romhányi Balázs álláspontja szerint elsősorban a vidéki családi házak építésére hathat kedvezően a CSOK.

Ami a makrogazdasági hatásokat illeti, a KFIB szerint a GDP-t 0,7 százalékkal emelheti meg a kibővített lakástámogatási rendszer, mivel a jelenlegi évi 8-9 ezer darab új lakásátadás 15 ezer darabbal bővülhet, egy rövid időre. Az előrejelzés szerint 2019-től ismét alábbhagy a lakásépítés lendülete.

Ha a 10 millió forintos támogatás mellé minden érintett 15 éves futamidőre felveszi a kedvezményes kamatú, 10 millió forintos hitelt is, akkor a kamattámogatás - a KFIB számításai szerint - összességében idén csak 2 milliárd forintba kerül az államnak, 2020-ra azonban már 28 milliárd forintra nő. Hosszabb távon a hitelek kifutásáig évi 30 milliárd forintot költhet az állam a kamattámogatásra. Mindent egybevetve az intézkedéscsomag idén 52, jövőre 67, utána 85, 2019-ben 104, 2020-ban pedig 113 milliárd forint kiadást jelenthet a költségvetésnek.