Fel-, majd eltűnő hivatalok - Erősödhet a Fidesz-klientúra

Frissen létrehozott intézmények is szerepelnek a megszüntetésre szánt hivatalok kormányzati listáján, többségükről nem tudni, eltüntetésük mivel segíti az állampolgárok ügyintézését. A szakszervezetek és az ellenzéki pártok is rossz ötletnek tartják a tervezett átszervezést.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár nem győz magyarázkodni, hogy mitől járunk jobban, ha megszűnik 73 háttérintézmény önállósága. Tuzson Bence tegnap az ATV reggeli műsorában percenként jelentette ki, hogy a kormány célja a bürokrácia csökkentése és annak elérése, hogy az állampolgárok a lehető legtöbb ügyet a kormányablakoknál intézhessenek el. Hogy ehhez miért kellene megszüntetni a Nemzeti Művelődési Intézetet vagy a Filmarchívumot, az nem derült ki, válaszként csak annyit ismételgetett a főkommunikátor, hogy ez még nem végleges lista, csak megkezdődtek róla az egyeztetések.

A bürokráciacsökkentést amúgy tényleg évek óta tervezi a kormány, csak eddig nem túl sikeresen oldotta meg. A Ténytár blog az év vége felé foglalta össze, hogy a minisztériumokban 1200-al dolgoznak többen most, mint a Bajnai-kormány idején, az úgynevezett költségvetési szerveknél pedig 2009-ben 667 milliárd forintot költöttek 247 ezer ember foglalkoztatására, 2014-ben viszont már 1473 milliárd ment el mintegy 534 ezer emberre. Jelenleg 51 államtitkári és 101 helyettes államtitkári poszt van (a lista folyton változik), ehhez jön az 51 miniszteri biztos, akik alaphelyzetben szintén helyettes államtitkári fizetést kapnak. Az állami vezetők bérére 2015-ben minden eddiginél többet, több mint két milliárd forintot költött a kormány.

A számok

2009: 667 milliárd Ft - 247 ezer ember

2014: 1473 milliárd Ft - 534 ezer ember

Az átgondolt tervezést erősen megkérdőjelezi az is, hogy a háttérintézmény-rendszert az utóbbi években többször átszabták, az új szervezetek egy része mostanra vált működőképessé, de a Lázár-listán éppen a napokban létrehozott hivatalok is szerepelnek.

Csak néhány példa: a műszaki területen dolgozó vizsgálati laboratóriumok akkreditációját éppen január 1-től végzi a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, elődje szilveszterkor megszűnt. Az új hatóság azok között szerepel, amelyeket Lázár János kancelláriaminiszter a szakminisztérium egyik folyosóján látna szívesen.

Ennél is rosszabbul járhatnak azok, akik otthagyták korábbi állásukat, mert a Miniszterelnökség széket, irodát, fizetést ígért nekik, hogy a közvetlenül alá rendelt Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete megkezdhesse működését. Az új központ feladatául a tavaly október végén megjelent kormányrendelet azt szabta, hogy „kutató-, fejlesztő-, szellemi központként javítsa a kormányzat, a felsőoktatási kutatóintézetek, valamint a vállalatok közötti együttműködés hatékonyságát”. 2016-ra 826 millió forintot terveztek be a költségvetésbe a működésükre, most eltörölnék őket.

2014 márciusában döntött az Orbán-kormány a Magyar Nyelvstratégiai Intézet létrehozásáról, most ez is megszűnhet. Csakúgy, mint Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központja, amely "régi motorosnak" számít: 1999-ben alapították, vagyis az első Orbán érában.

A legnagyobb átszervezést az egészségügy háttérintézményeinél dolgozók élték át tavaly ilyenkor. Zombor Gábor akkori egészségügyi államtitkár azt ígérte, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) erősödni fog, most mégis megszűnhet az önállósága. A hozzá tartozó kilenc intézmény összevonása után egy éve négy újat hoztak létre. A legszűkebb kör talán mostanra megtanulta, hogy ebben a bonyolult új hálózatban kinek mi a dolga, de az állampolgárok – akik érdekében ugye mindez történt - vélhetően még most is eltévednek köztük. Ha bejönnek a Miniszterelnökség tervei, már nem is érdemes megtanulni őket, hiszen például a közegészségügyet javítani hivatott hivatal egy az egyben megszűnne.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is pont egy éve kapott ellátásszervezési és kapacitástervezési többletfeladatokat, most önállóságának megszüntetését tervezik. A Népszabadság tegnapi információi szerint a háttérintézmények listája Lázár János minisztertársait is meglepte, Balog Zoltán, Pintér Sándor és Seszták Miklós állítólag azonnal határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Kérdés, milyen beleszólásuk lehet a hozzájuk tartozó intézmények sorsába, hiszen a laptársunkhoz került előterjesztésben csak véleményezési joguk van, vétójoggal nem rendelkeznek. A minisztertársak tiltakozását erősen tompítja az is, hogy a tervekről tudniuk kellett, hiszen több háttérintézményben, így az OEP-nél is egy ideje már csak megbízott főigazgatók, elnökök, igazgatók állnak a szervezetek élén.

És akkor nézzük, mi a baj a kultúrával, például az ATV tegnapi adásában sokat emlegetett Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel. Ebben a formájában ezt is Orbánék hívták életre 2011 nyarán, hogy minden magyar múzeumi gyűjtemény kincseit digitalizálva tegyék hozzáférhetővé és tovább gyarapítsák az 1957 óta bővülő filmállományt. Most úgy, ahogy van, megszűnhet, csakúgy, mint a szintén nagy múltú Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Ez utóbbi logikáját legalább értjük, hisz ahol az iskola és a pedagógus csak azt teheti, amit központilag megszabnak neki, ott mi szükség módszertani fejlesztésekre. 2013-ban kezdte meg működését a Nemzeti Művelődési Intézet is, három korábbi intézmény utódaként, most felszámolhatják, de ebben is van logika, hiszen ez a központ a legnagyobb magyar közfoglalkoztató. Közmunkásokat szervezni, meg kifizetni pedig nem kell országos módszertani központ.

A kormányzati alapállást vitatva Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az ATV hétfői Reggeli Start című műsorában arról beszélt, hogy nincsenek túl sokan a közszférában, csak rosszak az arányok, mert túl kevés a piaci területen foglalkoztatottak száma. A szakszervezeti vezetővel szemben Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára azzal érvelt, hogy az olcsóbb állam csökkentené a munkaadók és a munkavállalók adóterheit is, továbbá szerinte a versenyszféra képes lenne felszívni a kirúgott 5-10 ezer embert. Úgy gondolja, nem baj, ha a kétdiplomás levéltáros a nyártól biztosítási ügynök lesz.

Az ellenzéknek sem tetszik a bürokráciacsökkentésnek ez a módja, csak más megfontolásokból. Az MSZP szerint valójában a Fidesz „pártállamot épít” az átszervezésekkel. Beke Károly, a párt elnökségi tagja tegnap úgy fogalmazott, hogy a minisztériumok alá rendelt intézményekben még közvetlenebbül kell majd megvalósítani a kormánypártok politikáját. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja úgy látja, a rengeteg intézmény működtetéséhez újabb államtitkárokra és helyettes államtitkárokra lesz szükség, a pénzes állásokból eddig kimaradt Fideszes haverok ülhetnek be ezekbe a székekbe. Szabó Szabolcs, aki függetlenként ül a parlamentben, úgy érvelt tegnapi sajtótájékoztatóján, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) már bizonyította: ez a fajta központosítás rossz, biztosra vehető, hogy ezek a csúcsminisztériumok sem fognak működni.

Nem költöznek a tárcák

Lapértesülések szerint a kormány lemondott azokról a 2014-es terveiről, hogy több minisztériumot is vidéki nagyvárosokba költöztet. Akkor azt lehetett hallani, hogy az agrártárca Debrecenbe megy, a honvédelmi pedig Székesfehérvárra, de az elképzelésekből mindössze annyi valósult meg, hogy a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkársága Kecskemétre települt. A Bors kérdésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ most azt felelte, vizsgálták ugyan a lehetőséget, de döntés nem született az ügyben.