Hat hónap járműtakarítás a büntetése Zelenka Lászlónak, a miskolci közlekedési dolgozók béremeléséért küzdő Miskolci Autóbusz és Villamosvezetők Érdekvédelmi Szövetség vezetőjének azért, mert munka közben, telefonja fülhallgatóján keresztül élő adásban nyilatkozott a sztrájkkészültség aktuális állásáról az egyik országos tévécsatornának. A cégvezetés szerint ezzel megszegte a beszélgetési tilalmat, amely Zelenka állítása szerint ez nem másra, mint az utasokkal való hosszas diskurzusra vonatkozik. Olyan szabályzatról ugyanis nem tudnak a buszsofőrök, amely egyértelműen megtiltaná az úgynevezett headseten keresztül folytatott telefonálást.
A munkáltató egy 2015 áprilisában született szabályzatra hivatkozik, ám erről a rendelkezésről a buszsofőröknek még csak tudomásuk sem volt. Ilyen szabályzatot még a végállomásokon sem lehet fellelni, csak hosszas kutakodás után a vállalati belső internetes hálózatról letölteni. A tavaly áprilisban született Helyi Autóbusz-közlekedés Forgalmi Utasítása 34. oldalán ez olvasható: "az autóbusz vezetője menet közben, kézben tartott telefont nem használhat. Kihangosító vagy csak az egyik fület igénybevevő headset használata megengedett". - Ezek alapján mi a vétség? - kérdezi Zelenka, aki eltökélte, minden követ megmozgat, hogy bebizonyítsa, nem a headset-es telefonálás, hanem a szakszervezeti tevékenysége a szálka a cégvezetés szemében.
Mindeközben az EKSZ jelezte: ha valóban megkezdik a létszámleépítést a BKV-nál, a szakszervezet feljelenti a céget. Mivel a hír már december végén is felröppent, az EKSZ január elején „konzultációs bejelentéssel élt”, ami a törvény szerint arra kötelezi Bolla Tibor vezérigazgatót, hogy addig, amíg erre nem ad lehetőséget a szakszervezetnek, fel kell függesztenie az ügyet. Nemes Gábor EKSZ-elnök határozottan állítja, nem volt személyes egyeztetés a létszámleépítésről, ezért törvénytelen, ha ennek ellenére megkezdik az elbocsátásokat.
Nemes lapunknak azt is elmondta, Zelenka László ügyével kapcsolatban a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. vezérigazgatójával is konzultációt kezdeményez. Nemes szerint a dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a munkáltató eljárási hibát követett el és a belső szabályzatokban rögzítetteket félreértelmezi, éppen ezért olyan hivatkozások alapján hozta meg döntését, mely minden alapot nélkülöz. Hozzátette: a védett tisztségviselővel szemben oly módon jár el, melynek célja a megfélemlítés, a szakszervezetek szerepének gyengítése. Amennyiben a konzultáció nem jön létre, Nemes bírósághoz fordul.