Bebetonozott milliárdok az M4 torzói

Publikálás dátuma
2016.01.28. 06:21
A M4 harmadában-felében elkészült töltéseit kikezdte az idő, az építkezés újraindításáról egyelőre nincs szó FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Összesen több mint 750 milliárd forintot költene a kormányzat - egyebek mellett - az Orbán Viktor meghirdette Modern városok programra. Eközben még mindig nem tudni, hogy a leállított M4-es autópálya építési szakasz sorsa mi lesz? Rossz hír ugyanakkor, hogy az Európai Unió már nem támogatja a magyarországi úthálózat bővítéseket.

Nehéz eligazodni a kormányzati ígértek és az idei költségvetés számai között, ami a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését illeti. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusban a Modern városok program jegyében a megyeszékhelyek és a többi megyei jogú város autópályabekötését hirdette meg, majd ezt követően, roadshow keretében, több településen is lelkesítő beszédben győzködte a helybélieket arról, hogy 2018-ra közvetlen kapcsolatuk lesz az országos gyorsforgalmi úthálózattal. A tavalyi és az idei költségvetésben összesen mintegy 171 milliárd forintot különítettek el az összes útfejlesztésre. Az erről szóló kormányhatározat szerint pedig 2017 és 2019 között újabb 579 milliárd forintot szán erre a célra a kormányzat.

A jelenleg ismert forgatókönyv szerint Sopron, Szolnok, Békéscsaba felé gyorsforgalmi út épülhet meg, emellett fejleszthető Ózd, Debrecen, Győr és Esztergom közúti kapcsolatrendszere is. Eger autópálya bekötéséről időközben kiderült, hogy az M25-ös 22 kilométeres szakasza kétszer kétsávos autóút lesz és nem fapados gyorsút. Ezek az összegek az egyes évekre lebontva nem tűnnek túlságosan nagynak, ám azt mindenképpen érdemes tudni ezekről a beruházásokról, hogy az unió nem támogatja ezt a programot. Vagyis a 2015-2019 közötti az úthálózat fejlesztésére szánt teljes összeget kizárólag a magyar adófizetőknek kell állnia.

Ugyanakkor Békéscsaba helyzete abból a szempontból különleges, hogy 20 éve minden alkalommal az autópálya és a gyorsforgalmi út ígéretével választotta meg országgyűlési képviselőit a megyeszékhely, ezeket a terveket azonban több ízben keresztülhúzta az aktuális kormányzat, így volt ez a második Orbán-kormány idején is - olvasható a hvg.hu-nak a témáról megjelent cikkében. A Magyar Közlönyben megjelent felsorolásban megtalálható az M85 autóút Csorna-Sopron-országhatár szakasza, az M4 gyorsforgalmi út M0-Abony-Törökszentmiklós közötti része, az M8-as és az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét-Nagykőrös-Békéscsaba közötti szakasza, a 23-as és 25-ös főutak Bátonyterenye-Ózd közötti szakaszának gyorsforgalmi fejlesztése, a 471. főút Hajdú-Bihar megyei részének fejlesztése, a 813-as út Győr keleti elkerülője, valamint a 102-es gyorsforgalmi út megépítése az M1-es autópálya és Esztergom között. A részletes tervekről és a tendereztetésekről egyelőre keveset hallani. Bár a kormányrendelet nem sorolja fel, hasonló ígéretet kapott Zalaegerszeg, Kaposvár és Pécs is.

Ugyanakkor nem lehet kiolvasni a költségvetésből mi lesz a sorsa az Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres M4-as autópálya szakasznak. Az építkezést tavaly márciusban felfüggesztették, majd áprilisban le is állították a beruházást. Az autópályát a Colas-Switelsky, valamint a Közgép és az A-Híd konzorcium, és a Strabag konzorciumok építették. Velük a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) felbontotta a szerződéseket. A hivatalos magyarázat azt hangsúlyozta, hogy Brüsszel végül úgy határozott mégsem támogatja az útépítési programot és jelezte, hogy a konzorciumok közötti kartell gyanú vetődött fel. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője azonban mindkét állítást cáfolta lapunknak, majd később ezt tette Brüsszel is. Kiderült, hogy az unió soha nem is ígért támogatást ehhez a projekthez, és szó sem volt kartellgyanúról. A Gazdasági Versenyhivatalnak ugyanakkor vizsgálatot kellett indítania a konzorciumok állítólagos kartellbe tömörülése ügyében és amikor arra hivatkozott, hogy erre utaló jeleket nem talált, ismételt vizsgálatra utasították a versenyhivatalt.

A hivatalos propagandával szemben inkább azok az állítások tűnnek megalapozottabbaknak, amelyek szerint Orbán Viktor azt követően adott utasítást az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakaszának a leállítására, miután összeveszett egykori kollégista társával, és a Fidesz korábbi erős emberével, Simicska Lajossal. A konzorciumok egyikében ugyanis ott tevékenykedett a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgép is, amelyet azóta már egy másik nagy beruházásból is kigolyóztak, sőt, három évre a közbeszerzésekből is kizártak. Ezt a döntést azonban nemrégen egy még nem jogerős bírói ítélet érvénytelenítette.

A "Modern Városok" politikai termék
A költségvetésben megtalálhatók az útfejlesztésekre betervezett sorok, számok, de külön a Modern városok fejezet nem szerepel benne - mondta a Népszavának Józsa István, az MSZP országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus szerint ez a program is inkább csak kommunikáció, afféle "politikai termék". A hosszú távú útépítési, fejlesztési terveket a szaktárcánál készítik, de hogy ott hogyan töltik meg tartalommal a Modern városok kifejezést, azt nehéz megmondani vélte Józsa István.
Azt elképzelhetőnek tartotta az MSZP politikus, hogy a hosszú távú tervek sorrendjén, ütemezésén politikai döntéssel esetleg változtathatnak a Modern városok projekt miatt, de ez a 2016-os költségvetésben még nem nagyon látszik. A szocialista kormányok időszakában, amikor több száz kilométernyi autópálya épült, akkor előbb forgalmi háttértanulmányok készültek, forgalomszámlálással, egyeztettek az érintett területek képviselőivel, a szakemberekkel és nem maradhattak el a hatástanulmányok sem arról, hogy a gyorsforgalmi úthálózat bővítése az adott régióban milyen gazdasági, mobilitási következményekkel jár. Abban az időben végül az Országos Tervtanács, vagyis a szakma döntött arról, mi kerüljön az Országgyűlés elé a költségvetési vitában.

Az állam az M4-es beruházás leállításáig 60 milliárd forintot áldozott a jelenlenlegi autópálya torzóra. A Népszavának egy iparági szakértő elmondta, hogy az elszámolás a mai napig nem történt meg a konzorciumok és az állam között. Mostanáig csak az aktagyártásig jutottak el. Ez azt is jelenti egyben, hogy a felébe-harmadába hagyott létesítmény állagmegóvásáról továbbra is a korábbi kivitelezőknek kell gondoskodnia, ami havonta több tízmillió forintba kerül, amit az elszámoláskor nyilván a kivitelezők joggal kérnek majd vissza az államtól. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyan többször is hangoztatta, hogy az elkészült munkákért kifizetett 40 milliárd forinton felül a további 20 milliárd forint előleget kaptak a konzorciumok, amit visszakérnek. Szakértőnk azonban lapunknak megjegyezte, ez sem lesz olyan egyszerű. Ebből a 20 milliárdból ugyanis a kivitelező cégek megrendeltek olyan anyagokat, amelyekre a további építkezéshez szükségük lett volna.

A kormányzat terveiből az derült ki, hogy Szolnokot nem az M5-össel kötik össze, hanem az M0-ás irányába fejlesztik a 4-es utat, de nem autópályaként. A vitatott M4-es szakasz is megépül, csak éppen csökkentett műszaki tartalommal, úgynevezett gyorsútként. Szakértőnk fölhívta a figyelmet, hogy egy ilyen készültségű létesítmény esetében az áttervezés nem csak időigényes, de akár milliárdos költséggel is járhat. A Közgép által elkezdett, de a beruházás leállítása miatt be nem fejezett Tisza-híd eredetileg két külön párhuzamos szerkezetből állt volna. Nem ismert, hogy mi lesz a híd sorsa, valamilyen formában megőrzik a két szerkezeti elemet, vagy csak az egyiket fejezik be és nem lesz kétszer két sávos a hídpálya a csökkentett műszaki tartalom jegyében.

Az sem kizárt, hogy végül mégis torzó marad az M4-es, vagy legalábbis egy része és teljesen új nyomvonalon új híd épül. A szakértő szerint akárhogyan is döntsön a kormányzat, az eredetileg tervezett 110 milliárdba nem fog beleférni a projekt még csökkentett tartalommal sem. Arról ma még korai lenne találgatásokba bocsátkozni, hogy a konzorciumok tagjai közül esetleg melyik indít pert az állam ellen az egyoldalú szerződés bontás miatt. Ha valamelyikük megtenné és meg is nyerné a pert, az újabb súlyos százmilliókkal terhelheti meg a költségvetést.

Közben pedig a háromnegyed év alatt főleg a földtöltések állaga a leggondosabb fenntartási munkák mellett is folyamatosan romlik az időjárás viszontagságai miatt. A beton és acél szerkezeti elemek ugyan jobban bírják a megpróbáltatásokat, de azok állapota is aggodalomra ad okot. Az M4 Szolnokot északról elkerülő részének kálváriája a környékbelieket is megviseli. Bander József Tiszapüspöki polgármestere a Népszavának elmondta, évtizedek óta várják a település lakói a megfelelő közúti összeköttetés kiépítését, egyebek mellett a két szolnoki híd mellé a harmadik elkészültét. A polgármester hozzátette, az M4-es nyomvonala már a harmadik az elmúlt félévszázad során, de ez az első, amit engedélyek alapján el is kezdtek megépíteni.

A polgármester úgy tudja, hogy Szolnokot 2018-ig bekötik az autópálya hálózatba. Biztatónak tartotta, hogy legalább Budapest felé folytatódik a beruházás. A kormányzati ígéretek alapján a leállított M4-es szakaszt, ha nem is autópályaként, de befejezik, és a Fegyvernekig tartó elkerülő út legkésőbb 2019-ig elkészül. Egyelőre ennek nem sok nyoma látszik a költségvetésben és az építési területen. Tiszapüspöki polgármestert úgy tájékoztatták, hogy a Tisza-híd és a törökszentmiklósi csomópont az eredeti műszaki tartalommal épül majd meg. Ez bizakodásra ad okot, az pedig, hogy az M4-es helyett kétszer kétsávos gyorsforgalmi út épül, a településen élőket kevéssé zavarja - fogalmazott a polgármester. Azt ugyan nem tudták elérni, hogy felüljáróval kapjon a falu lehajtót, de kárpótlásul a korábbi tervekben szerepelt egy 7 kilométeres szilárd burkolatú út építése Szajol felé. A tiszapüspökieknek ez fontos lenne, mert a busz kevesebb idő alatt érne a megyeszékhelyre. Sajnálnák, ha a csökkentett műszaki tartalom "elvinné" a régen várt 7 kilométeres bekötőutat is. A letérőhöz viszont, akár körforgalom, akár kereszteződés lesz, ragaszkodnak a tiszapüspökiek.

A polgármester közölte megjelentek náluk is a NIF Zrt., hogy megkezdődött a munkaterületek visszaadása. Az önkormányzatnál meg is jelentek a Strabag, az A-Híd és a Közgép képviselői és kezdeményezték a munkaterületek visszaadását. A szükséges rekultivációt is elvégezték, így nincs akadálya annak, hogy levonuljanak a területről. Természetesen kíváncsiak lettünk volna a fejlesztési tárca információira, mikor, hol, mennyiért kezdik építeni a Modern városok program első szakaszait, illetve mi lesz az M4-es sorsa. Lapzártáig nem kaptunk választ.

Gyors, de nem biztonságos
A hazai közúthálózat szótárába a kormányzat bevezetett egy új fogalmat, a gyorsutat. Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő lapunknak elmondta, ehhez hasonló műszaki adottságú utak korábban is épültek, a 4-es út egyes szakaszai is ilyenek, de azokat a szakma emelt sebességű útnak nevezi. Ezeket az utakat - hallgatólagos megállapodás nyomán - lehetőleg fizikai elválasztó műtárgyakkal adták át.
Az úgynevezett gyorsúttal kapcsolatban a szakember több aggályának is hangot adott. Gondot jelenthet, hogy a megengedett legnagyobb sebesség 130 kilométer/órás lehetne, ami megegyezik az autópályákon megengedett legnagyobb sebességgel. Csakhogy az úgynevezett gyorsutaknál hiányozni fog a leálló sáv, egyelőre bizonytalan, hogy lesz-e fizikai elválasztás a kétszer két sáv között. Szinte bizonyos, hogy lesznek olyan szakaszok, ahol ilyen elválasztó elemek nem lesznek. Ráadásul a szintbeli kereszteződések is növelhetik a balesetveszélyt éppen a viszonylag nagy sebesség miatt.
A körforgalom mindenesetre van sebességszabályozó hatása. Persze sokat számít a jármű műszaki állapota, a vezető technikai tudása is. Pausz Ferenc jobbnak vélné, ha inkább óránként legföljebb 110 kilométerrel mehetnének az autósok. Ezt hangsúlyozta a legutóbbi szakmai egyeztetésen is, ahol azonban a döntéshozókat senki sem képviselte. Így arról sem hallani, hogy a szakértők javaslatai eljutottak-e hozzájuk és figyelembe veszik-e majd azokat.



Szerző
Témák
M4 milliárdok

Újabb szigetes üzlet

Publikálás dátuma
2016.01.28. 06:20
A készpénzmentes fizetési megoldást nem terheli tranzakciós illeték FORRÁS FESTIPAY ZRT.
Közös céget alapított a magyar fesztiválpiac meghatározó szereplője, a Sziget Kft. és a bankfüggetlen elektronikus megoldásokat nyújtó Cardnet Zrt., a készpénzmentes fizetési megoldásokat nyújtó Festipay Zrt.-vel a nemzetközi piacon kívánnak meghatározó szerepet betölteni a jövőben. Tavaly már a legtöbb látogatót vonzó magyar fesztiválok több mint 90 százaléka készpénzmentes volt. A 2015-ös Szigeten több mint 2,4 millió alkalommal fizettek Festipay kártyával vagy MasterCard érintésmentes bankkártyákkal.

Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: 2010-ben vezették be először a készpénzmentes fesztiválkártyás fizetést a Sziget rendezvényein, ami akkor világújdonságnak számított. A visszajelzések jók voltak, kevesebb lett a sorban állás, többet költöttek a látogatók és egy átláthatóbb, elszámoltathatóbb rendszert hoztak létre - fejtette ki. Mára már elvárássá vált a készpénzmentes fizetési modell a magyar fesztiválpiacon, azonban ez nincs így a világ minden fesztiválján, ezért szeretnék közösen kiaknázni a lehetőségeket.

Kóka János, a Festipay Zrt. igazgatósági elnöke elmondta: a kutatás-fejlesztést szeretnék Magyarországon tartani, az újdonságokat mindig lehetőség szerint Magyarországon, a Szigeten fogják bemutatni - mondta. Idén az egyik ilyen újítás, hogy egy mobiltelefonos alkalmazásból lehet a kártyát feltölteni és követni a költéseket. Hozzátette: a készpénzmentes fizetési megoldást nem terheli tranzakciós illeték, mivel nem pénzügyi szolgáltatás. Egy zárt rendszerről van szó, nem lesz belőle a MasterCarddal vagy a bankokkal konkuráló termék. Elmondta, hogy a fesztiválokon kívül szeretnének például sporteseményeken, vagy akár iskolákban is megjelenni.

Gerendai Károly hozzátette: a rendszer alkalmas arra is, hogy növelje a fesztiválok biztonságát a személyes adatok megadásával, tárolásával, a látogatók beazonosíthatóságával. Gondolkodnak azon, hogy a jegyet "meg személyesítik", egy azonosító eljáráson fog keresztül menni a jegyvásárló, és utána kapja meg a névre szóló karszalagját. A fesztiválozóknak nem kerül pénzbe a készpénzmentes fizetési rendszer, csak egy letétet kell fizetni érte, amit visszakap a látogató, amikor leadja a kártyát.

Szerző
Frissítve: 2016.01.27. 21:02

Nem hat a tanárnyugtató

Publikálás dátuma
2016.01.28. 06:00
Országos mosolykörút lett a miskolci vizitből: Sipos Imre helyettes államtitkár, Balog Zoltán és Kriza Ákos polgármester FOTÓ: M
Két órán át sorolták az oktatással kapcsolatos panaszaikat a miskolci tanárok Balog Zoltánnak, aki szerda délután tett látogatást a borsodi városban. A jelenlévők közül lapunknak többen úgy nyilatkoztak: a fórumon szinte semmi értékelhető nem hangzott el, a humánminiszter csak tűzoltással próbálkozik. A miskolciak jövő hétre fáklyás demonstrációt szerveznek.

Szinte semmi konkrét, előremutató megjegyzés nem hangzott el Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter részéről azon a szerdai egyeztető fórumon, amelyet ő maga kezdeményezett a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó miskolci pedagógusokkal, szülőkkel és diákokkal - nyilatkozta lapunknak egy helyi tanár. A fórumra nem kapott meghívást a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ennek ellenére Csabalik Zsuzsanna, a PSZ Miskolc Városi Szervezetének titkára is részt vett az eseményen, s ugyancsak úgy ítélte meg, hogy az egyeztetés nem volt több egy kedélyes beszélgetésnél. Balog azonban ezt máshogy érezte, a Hír TV szerint a miniszter úgy vélekedett, "kemény beszélgetésen" vannak túl.

Csabalik szerint a jelenlévők majdnem két órán át sorolták az oktatási rendszerrel kapcsolatos problémákat a miniszternek, leginkább a gyerekek leterheltségéről, az iskolák kettős fenntartásáról és a pedagógusminősítésről volt szó. Utóbbival kapcsolatban elhangzott néhány konkrétum is a miniszter részéről: Balog kijelentette, hogy 2016-tól három évig nem esnek tanfelügyelet hatálya alá a minősített pedagógusok. Szó volt az oktatási kerekasztalról is, ám az továbbra sem derült ki, pontosan kiket szeretne az asztalnál látni a kormány. Több diák is felszólalt: egyikük megemlítette, hogy amióta elkezdte a gimit, már háromszor változott meg a tanrend, s így az érettségik tartalma, a felkészülés is bizonytalan, másikuk az elavult infrastruktúrák fejlesztésének szükségességét szorgalmazta. A jelenlévők beszámolói szerint a diákok felszólalásán Balog csak mosolygott, ám az MTI tudósításában azt írta, a miniszter megígérte: a következő hónapban 77 ezer informatikai eszközt juttatnak el az iskolákba.

Összefoghatnak a pedagógus szakszervezetek
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sztrájkbizottságainak egyesítését kezdeményezte Mendrey László PDSZ elnök Galló Istvánné, a PSZ vezetőjének írt levelében. Mint Mendrey fogalmazott, mindannyiuk felelőssége és érdeke, hogy rákényszerítsék a kormányt a közoktatás egészének újjáépítésére. "Ez csak akkor érhető el, ha képesek vagyunk valódi erőt felmutatni, nem hagyjuk magunkat megosztani, s képesek vagyunk egységesen fellépni az általunk képviseltek érdekében. Javaslom, hogy szakszervezeteink vezető testületei még ebben a hónapban tárgyaljanak az egyesített sztrájkbizottság létrehozásáról" - írta.

Érdekes, hogy egy-két napja még arról szóltak a hírek, Balog az egyre hevesebb tiltakozások és a miskolciak jövő hétre tervezett fáklyás demonstrációjának hírére döntött úgy, hogy ellátogat a borsodi megyeszékhelyre, ennek ellenére tegnap már egy "Országjárás az oktatásról" címet viselő programsorozat első állomásaként emlegették a miskolci vizitet. Csabalik szerint mindez csak tűzoltás, érdemi válaszokat továbbra sem kaptak a tiltakozó tanárok.

Közben a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét - amelyben az oktatás rendszerszintű problémáit sorolják fel - szerda estig már több mint 23 ezren írták alá a tanitanek.com-on. A támogatók között van a Budai Nagy Antal Gimnázium tantestülete és szülői választmányai is. Az iskolában tavaly egyértelműen politikai erőből neveztek ki új igazgatót, a tanárok, a diákok és a szülők tiltakozása ellenére. A szülők szerint a gimnáziumban a tanárok helyettesítése átgondolatlan, tavaly novemberben 230 órában nem tartottak érdemi órát a diákoknak, amelyből csak az egyik érettségiző osztályra 17 tanóra jutott. "Ez fél tanítási hétnek megfelelő óraszám" - írták.

A kormány oktatáspolitikája ellen február 3-án fáklyás felvonulással tiltakoznak majd Miskolcon - úgy tudni, ez Balog látogatása ellenére sem marad el. A tüntetéshez már több szakszervezet is csatlakozott, s a budais szülők is jelezték, ők is részt vesznek az eseményen.

Tovább szűkül az egyetemi autonómia
Februárban megalakulnak a konzisztóriumok a felsőoktatási intézményekben - jelentette be szerdán Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Az új testületektől tavaly a felsőoktatás átalakításai ellen tiltakozók az egyetemek önállóságát féltették, joggal: az öttagú konzisztórium előzetes egyetértésére lesz szükség az intézményfejlesztési tervek, az éves költségvetés, valamint a vagyongazdálkodási terv elfogadásához. A konzisztórium tagjai a rektor és az ugyancsak a kormány jóvoltából az egyetemek nyakába ültetett kancellár, három tagot pedig az oktatásért felelős miniszter - vagyis Balog Zoltán - delegál.
Palkovics ugyanakkor jelezte: a tagokat az egyetem vagy főiskola gazdasági szervezetei és a hallgatói önkormányzata javasolhatta a miniszternek, aki az intézményi jelöléseket 95 százalékban el is fogadta, s "nagyon nagy arányban" a hallgatói jelöléseket is jóváhagyta. Az államtitkár hangsúlyozta: a tagok iránt a szakértelem és a tapasztalat az elvárás, s kitért arra is, hogy a testületnek nem lehet tagja polgármester, kormánytag, államtitkár, központi államigazgatási szerv delegáltja, politikai párt tisztségviselője.
Nem igazán volt szükség a konzisztóriumokra Manherz Károly szerint, hiszen az egyetemek már így is egy igencsak megkurtított költségvetéssel működnek. A volt felsőoktatási szakállamtitkár lapunknak elmondta: az egyetemeken még továbbra sem látják tisztán, hogy az új testület pontosan mit fog csinálni; a konzisztóriumi rendszernek lehetnek pozitív hatásai és negatív következményei is. Ugyanakkor leszögezte: megalakulásuk mindenképp azt jelenti, hogy mostantól már két testület fogja ellenőrzés alatt tartani az egyetemeket.



Szerző