Svédország akár 80 ezer menekült kitoloncolását is elrendelheti. A kormány felszólította a rendőrséget és a bevándorlási hatóságot, hogy hajtsák végre az erről szóló kormányzati utasítást – közölte Anders Ygemann belügyminiszter az SVT televízióban. Általában rendes menetrendszerinti járatokon küldik vissza a menekülteket, magas számuk miatt azonban a kormány charterjáratokat bérelt. Svédországban évről évre különösen sokan igényelnek letelepedési engedélyt. Németország mellett itt a legmagasabb a letelepedni szándékozók száma.
Tavaly 163 ezer menedékkérőt regisztráltak. 2015 óta 60 ezer igénylő beadványát bírálták el a hatóságok, 55 százalékuknak biztosítottak letelepedési engedélyt. Svédország tavaly novemberben vezette be újra a határellenőrzést, január eleje óta minden vonat- és buszjárat utasainak adatait fel kell jegyezni, így azokét is, akik éjszaka haladnának át Dániából Svédországba a 2000-ben elkészült, Koppenhágát Malmővel összekötő, nyolc kilométer hosszúságú Öresund hídon. Azóta jelentősen csökkent az országba érkező menekültek száma. Míg tavaly októberben hetente 10 ezren érkeztek Svédországba, jelenleg naponta körülbelül százan.
Ygeman belügyminiszter a Dagens Industri közlése szerint abból indul ki, hogy 60 ezer és 80 ezer között lehet azok száma, akik beadványát negatív elbírálásban részesítik, s akiket visszatoloncolnak abba az országba, ahol regisztrálták őket. A tárcavezető hozzátette, mindenekelőtt meg akarják teremteni a feltételeit annak, hogy a menedékkérők önkéntesen térjenek hagyják el a skandináv államot. „Ha azonban ezt nem sikerül elérnünk, akkor kénytelenek leszünk kényszerhez folyamodni” – fejtette ki. A kormány azonban attól tart, hogy egy sor menekült „felszívódik” a társadalomban.
A rendőrség ezért a határőrizettel együttműködésben szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tart majd országszerte. Mint a Dagens Industri írta, a svéd kormány már Afganisztánnal és Marokkóval is tárgyal, hogy közvetlenül visszaküldhessék ezekbe az országokba a menekülteket. Morgan Johansson svéd igazságügyi- és migrációs miniszter élesen bírálta a legtöbb uniós tagországot, mivel csekély hajlandóságot mutatnak a menekültek felvételére. Mint a német Die Zeitnek adott interjújában fogalmazott, az EU tagjának lenni azt jelenti, hogy az adott ország bizonyos jogokat gyakorolhat és privilégiumai vannak. „Nem engedhetjük meg azonban, hogy néhány állam csak a tagság előnyeit akarja. Ezeket potyautasnak hívják” – vélekedett. Szerinte a menekülteket Görögországban kell regisztrálni, s ott is kellene kitölteniük menedékkérelmüket. „Ezután oda kerülnének, ahol elég kapacitás van a felvételükre” – fejtette ki.
Közben Hollandia közzétette azt a tervét, amely szerint a görög szigeteken lévő menekülteket hajón juttatnák vissza Törökországba. A kormányzó szociáldemokraták frakcióvezetője, Diederik Samsom a De Volksrant című lapnak elmondta, a tervet több európai állam dolgozta ki, s a tagállamok évente 150 ezer és 250 ezer menekültet fogadnának be. Szerinte Ankara késznek mutatkozott a menekültek visszafogadására. Mark Rutte holland kormányfő intenzív tárgyalásokat folytatott a kérdésről uniós kollégáival. Az első hajókat márciusban vagy áprilisban indítanák vissza Törökországba. Jelenleg Hollandia látja el az EU elnöki tisztségét.
Bulgária fővárosába utazott Orbán Viktor miniszterelnök. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerint a kormányfő ma a magyar-bolgár kapcsolatok elmélyítéséről tárgyal kollégájával, Bojko Boriszovval, de a migrációs válságról is egyeztetnek majd.
