Egészségügyi adattemetés

Rengeteg adat van az egészségügyi döntéshozók kezében a hazai ellátórendszer működéséről, de ezek jó részét nemcsak a közvélemény elől titkolják, szakmai körökben sem terjesztik. A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság szakmai fórumán sokan úgy látták, az orvostársadalomnak kellene programot alkotni és azt beárazni, mert a politika nem akar lépni.

A politikai döntések igazolásához, vagy azok meghozatalához szükség van az egészségügyi rendszer működését mutató adatokra, van-e elegendő információ az ellátás minőségéről? A kérdésről a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság fórumán vitáztak a héten országos szakmai szervezetek, intézmények vezetői. Megállapították, hogy nagyon sok adatot gyűjtenek a hivatalok, amelyek segíthetnék a döntéshozókat az ellátások sokat emlegetett átszervezésében, de ezek nagy részét nemcsak a betegek, vagy leendő páciensek elől titkolják, hanem a szakmai közvélemény elől is. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár a valós betegigények felmérését ígérte, ami megalapozhatja az ellátórendszer változtatásait, hivatalba lépése óta nem egyszer emlékeztetett rá, csak pontos adatokra alapozva lehet javaslatokat tenni a politikának. Október közepe óta várják, hogy történjen valami, de lassan eljutnak arra a pontra, hogy maguktól lépnek, ha a kormány nem teszi.

Az utóbbi hónapokban több konferencián elhangzott, de hivatalosan nem hozták nyilvánosságra az ÁNTSZ egyik felmérését, amely azt mutatta ki, a hazai kórházak nem képesek megfelelni a személyi és műszaki, technikai elvárásoknak, vagyis a minimumfeltételeknek. Először tavaly ősszel beszélt róla Rácz Jenő, a Kórházszövetség volt elnöke, hogy az intézmények 87 százaléka nem tudta teljesíteni az elvárásokat, volt olyan kórház, ahol a negyedét sem. Ezen az alapon tehát szinte valamennyi hazai fekvőbeteg ellátót be kellene zárni, ezért titkolják az adatokat. A találkozón felszólaló orvosok egyetértettek: nemcsak a politikusok érdekeltek abban, hogy ne lehessen pontos adatokhoz jutni, hanem kollégáik egy része is. Ezt erősítette meg a Népszava érdeklődésére a szakterületet jól ismerő, mégis független Kovácsy Zsombor is. Az egészségügyi szakjogász azt is hozzátette, korántsem új jelenség az adatok, statisztikák torzítása, a hazai közigazgatásban eltöltött évtizednél is hosszabb tapasztalata alapján kijelentheti, hogy az ilyen típusú „csalás” hosszú ideje jól bevált csúsztatási módszere a politikának.

A hazai gyakorlattal ellentétben, Angliában nemcsak a kórházak munkájának minőségi mutatói nyilvánosak, hanem valamennyi orvos tevékenysége is – mutatta be a szakmai fórumon a nemzetközi példát Hegedüs Zsolt. A nemrég hazatért ortopéd sebész - akit az új orvosszakszervezet, a ReSzaSz alelnökeként ismert meg a közvélemény -, bárki által elérhető adatbázisokat mutatott be, ahol a páciens látja az adott kórház, akár az osztály betegforgalmát, fertőzési vagy halálozási mutatóit, de ami ennél is fontosabb, havonta frissülve a betegelégedettségi adatokat is megnézheti minden orvos munkájával kapcsolatban. Szeretné ezt a gyakorlatot itthon is elterjeszteni.

Kovácsy Zsombor úgy látja, ez nem lesz könnyű, mert sokan nem szeretnék, ha átláthatóan működne a magyar egészségügy. Szakmai és politikai körökben is megtalálható az a nézet, hogy majd egy vezetői kör eldönti, mit hoznak nyilvánosságra. Ennél megengedőbb, de mégis téves álláspont, hogy a közvélemény könnyen félreértelmezné az ilyen adatokat, mert ezt csak szakemberek tudják helyükön kezelni. Az ügyvéd álláspontja szerint minden, a köz érdekében végzett tevékenység, így az egészségügy adatainak is nyilvánosnak kell lenni, szakítani kellene az atyáskodó titkolózással. Az államnak az a feladata, hogy segítse az embereket az adatok közötti eligazodásban, vagyis magyarázza el, hogyan kell értelmezni például egy kórházi osztály halálozási mutatóit. A szakjogász emlékeztet rá, hogy az utóbbi években elkezdődött a betegbiztonság javításával, az egészségügyi szolgáltatások minőségének emelésével kapcsolatos munka több háttérintézményben, de a hétköznapokban ezekből még alig érzékelhető valami.

A szakma függetlenségét csorbítja tovább a háttérintézmények egészségügyet is érintő tervezett leépítése. Az ügyvéd úgy látja, minél közelebb kerül a politikusokhoz az ellenőrzési, hatósági munka, annál nagyobb a késztetés a közvetlen utasításokra, akár egy kórház ellenőrzéséről, akár fejlesztési tervek megfúrásáról legyen szó, ami nagyon rossz üzenet a társadalomnak.

Az egészségügyi fórumon éles vita bontakozott ki a kórházi minimumfeltételek újragondolásáról és a döntésekhez szükséges adatok nyilvánosságáról. Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos úgy látta, amíg a politika nem mondja meg, merre akar mozdulni, nem érdemes újra meghatározni a feltételrendszert. A Magyar Orvosi Kamara elnöke ezzel szemben azt hangoztatta, a szakmának el kell érnie, hogy ne kullogjon tovább a politika után, ne várjon annak megrendeléseire. Éger István szerint az orvosok tudják megmondani, hogyan lehet meggyógyítani a beteget és nem szabad engedniük a szakmai színvonalból semmilyen politikai kérésre.

Abban egyetértés volt a fórumom, hogy a politikának hosszú évek óta nem fontos az egészségügy, és ezen semmilyen riasztó magyar halálozási adat nem lesz képes változtatni. Többen úgy fogalmaztak, ez így is marad, amíg a társadalom nem követeli meg magának a biztonságos, jó minőségű ellátást, egy ilyen mozgalmat pedig csak jól tájékozott emberek, civilek tudnak elindítani. És itt válik létfontosságúvá az adatok nyilvánossága, mert ahhoz már tényleg kellenének a nyilvános információk, hogy az emberek elgondolkodjanak róla, miért számíthat az újszülött gyermekük, unokájuk 10 évvel rövidebb életre Kelet-Magyarországon, mintha Szlovákiában jött volna világra.