Egészségügyi adattemetés

Publikálás dátuma
2016.01.29. 06:09
Minden titokban zajlik FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Rengeteg adat van az egészségügyi döntéshozók kezében a hazai ellátórendszer működéséről, de ezek jó részét nemcsak a közvélemény elől titkolják, szakmai körökben sem terjesztik. A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság szakmai fórumán sokan úgy látták, az orvostársadalomnak kellene programot alkotni és azt beárazni, mert a politika nem akar lépni.

A politikai döntések igazolásához, vagy azok meghozatalához szükség van az egészségügyi rendszer működését mutató adatokra, van-e elegendő információ az ellátás minőségéről? A kérdésről a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság fórumán vitáztak a héten országos szakmai szervezetek, intézmények vezetői. Megállapították, hogy nagyon sok adatot gyűjtenek a hivatalok, amelyek segíthetnék a döntéshozókat az ellátások sokat emlegetett átszervezésében, de ezek nagy részét nemcsak a betegek, vagy leendő páciensek elől titkolják, hanem a szakmai közvélemény elől is. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár a valós betegigények felmérését ígérte, ami megalapozhatja az ellátórendszer változtatásait, hivatalba lépése óta nem egyszer emlékeztetett rá, csak pontos adatokra alapozva lehet javaslatokat tenni a politikának. Október közepe óta várják, hogy történjen valami, de lassan eljutnak arra a pontra, hogy maguktól lépnek, ha a kormány nem teszi.

Az utóbbi hónapokban több konferencián elhangzott, de hivatalosan nem hozták nyilvánosságra az ÁNTSZ egyik felmérését, amely azt mutatta ki, a hazai kórházak nem képesek megfelelni a személyi és műszaki, technikai elvárásoknak, vagyis a minimumfeltételeknek. Először tavaly ősszel beszélt róla Rácz Jenő, a Kórházszövetség volt elnöke, hogy az intézmények 87 százaléka nem tudta teljesíteni az elvárásokat, volt olyan kórház, ahol a negyedét sem. Ezen az alapon tehát szinte valamennyi hazai fekvőbeteg ellátót be kellene zárni, ezért titkolják az adatokat. A találkozón felszólaló orvosok egyetértettek: nemcsak a politikusok érdekeltek abban, hogy ne lehessen pontos adatokhoz jutni, hanem kollégáik egy része is. Ezt erősítette meg a Népszava érdeklődésére a szakterületet jól ismerő, mégis független Kovácsy Zsombor is. Az egészségügyi szakjogász azt is hozzátette, korántsem új jelenség az adatok, statisztikák torzítása, a hazai közigazgatásban eltöltött évtizednél is hosszabb tapasztalata alapján kijelentheti, hogy az ilyen típusú „csalás” hosszú ideje jól bevált csúsztatási módszere a politikának.

A hazai gyakorlattal ellentétben, Angliában nemcsak a kórházak munkájának minőségi mutatói nyilvánosak, hanem valamennyi orvos tevékenysége is – mutatta be a szakmai fórumon a nemzetközi példát Hegedüs Zsolt. A nemrég hazatért ortopéd sebész - akit az új orvosszakszervezet, a ReSzaSz alelnökeként ismert meg a közvélemény -, bárki által elérhető adatbázisokat mutatott be, ahol a páciens látja az adott kórház, akár az osztály betegforgalmát, fertőzési vagy halálozási mutatóit, de ami ennél is fontosabb, havonta frissülve a betegelégedettségi adatokat is megnézheti minden orvos munkájával kapcsolatban. Szeretné ezt a gyakorlatot itthon is elterjeszteni.

Kovácsy Zsombor úgy látja, ez nem lesz könnyű, mert sokan nem szeretnék, ha átláthatóan működne a magyar egészségügy. Szakmai és politikai körökben is megtalálható az a nézet, hogy majd egy vezetői kör eldönti, mit hoznak nyilvánosságra. Ennél megengedőbb, de mégis téves álláspont, hogy a közvélemény könnyen félreértelmezné az ilyen adatokat, mert ezt csak szakemberek tudják helyükön kezelni. Az ügyvéd álláspontja szerint minden, a köz érdekében végzett tevékenység, így az egészségügy adatainak is nyilvánosnak kell lenni, szakítani kellene az atyáskodó titkolózással. Az államnak az a feladata, hogy segítse az embereket az adatok közötti eligazodásban, vagyis magyarázza el, hogyan kell értelmezni például egy kórházi osztály halálozási mutatóit. A szakjogász emlékeztet rá, hogy az utóbbi években elkezdődött a betegbiztonság javításával, az egészségügyi szolgáltatások minőségének emelésével kapcsolatos munka több háttérintézményben, de a hétköznapokban ezekből még alig érzékelhető valami.

A szakma függetlenségét csorbítja tovább a háttérintézmények egészségügyet is érintő tervezett leépítése. Az ügyvéd úgy látja, minél közelebb kerül a politikusokhoz az ellenőrzési, hatósági munka, annál nagyobb a késztetés a közvetlen utasításokra, akár egy kórház ellenőrzéséről, akár fejlesztési tervek megfúrásáról legyen szó, ami nagyon rossz üzenet a társadalomnak.

Az egészségügyi fórumon éles vita bontakozott ki a kórházi minimumfeltételek újragondolásáról és a döntésekhez szükséges adatok nyilvánosságáról. Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos úgy látta, amíg a politika nem mondja meg, merre akar mozdulni, nem érdemes újra meghatározni a feltételrendszert. A Magyar Orvosi Kamara elnöke ezzel szemben azt hangoztatta, a szakmának el kell érnie, hogy ne kullogjon tovább a politika után, ne várjon annak megrendeléseire. Éger István szerint az orvosok tudják megmondani, hogyan lehet meggyógyítani a beteget és nem szabad engedniük a szakmai színvonalból semmilyen politikai kérésre.

Abban egyetértés volt a fórumom, hogy a politikának hosszú évek óta nem fontos az egészségügy, és ezen semmilyen riasztó magyar halálozási adat nem lesz képes változtatni. Többen úgy fogalmaztak, ez így is marad, amíg a társadalom nem követeli meg magának a biztonságos, jó minőségű ellátást, egy ilyen mozgalmat pedig csak jól tájékozott emberek, civilek tudnak elindítani. És itt válik létfontosságúvá az adatok nyilvánossága, mert ahhoz már tényleg kellenének a nyilvános információk, hogy az emberek elgondolkodjanak róla, miért számíthat az újszülött gyermekük, unokájuk 10 évvel rövidebb életre Kelet-Magyarországon, mintha Szlovákiában jött volna világra.

TV2: sorra jönnek a Fidesz-káderek?

Publikálás dátuma
2016.01.29. 06:07
FOTÓ: Tóth Gergő
A közmédia egyik legnagyobb beszállítója, Halkó Gabriella lett a TV2 gazdagsági és stratégiai igazgatója – tudta meg az Index. 

Halkó akkor vált ismertté, amikor Jáksó László és Habony Árpád irányítása alatt cége gyártotta a köztévé hatalmasat bukó, Marslakók című sorozatot több mint 840 millió közpénzből. A Habony-közeli műsorgyártó kinevezése azért is érdekes, mert az átalakuló TV2 Andy Vajna által kinevezett vezérigazgatója, Dirk Gerkens korábban azt mondta: a csatorna független lesz, a Fidesz és a kormány befolyásától mentesen fog működni, ő pedig szabad kezet kapott a filmügyi kormánybiztostól a csatorna élén. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nemrégiben kiderült: a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly 400 millió forint értékben kötött kommunikációs szerződéseket a csatornával. 

Nem tudni, Gerkens szerint miért Jáksó volt élettársa a legalkalmasabb a gazdasági igazgatói posztra, bár az tény, hogy Apropó Kft.-je gyártja többek közt a köztévé Ridikül című műsorát: a produkció költsége epizódonként 3,4 millió forint, ami az Index forrásai szerint a piaci ár nagyjából háromszorosa, hiszen a díszlet állandó, a műtermet pedig az MTVA biztosítja. A beszélgetős műsor összesen több mint 1,5 milliárdba került eddig az adófizetőknek. Az Apropó emellett a Noé barátai – Minden, ami állat című magazinműsort gyártja, 38 epizódot összesen 70 millió forintért. A hetekben derült ki az is, hogy ettől az évtől már Halkó cége gyárthatja a köztévé eurovíziós hazai válogatóműsorát, A Dalt. Az Apropó ezelőtt sosem gyártott élő showműsorokat, a becslések szerint 200-210 millió forintért. Jáksó ex-élettársának cégei összesen 2,7 milliárd forint értékben kötött szerződéseket a köztévével 2011 óta.

Új igazgató az M4 Sporton
Január 5-e óta Héder Barna az M4 Sport új sportigazgatója - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Héder pályafutását a Magyar Televízióban kezdte, később a magyar nyelvű Eurosport alapítója, majd az RTL Klub sportfőszerkesztője volt. A köztévé sportcsatornájánál az "idei évben megnövekvő feladatok miatt" hozták létre az új pozíciót.

Szerző
Frissítve: 2016.02.01. 17:37

LMP: ez maga a lopás

Bűnszervezetben, a minisztériumok részvételével csalják el az LMP szerint Magyarországon az uniós forrásokat. A párt antikorrupciós képviselője Lázár János kormányinfójához hasonló sajtótájékoztató-sorozatot indított, amelyen a kormánypártokhoz köthető korrupciós ügyek bemutatását ígéri. Hadházy Ákos a jelenkori magyar történelem legnagyobb volumenű bűncselekményeként beszélt csütörtöki tájékoztatóján arról, hogy - mint a Népszavának is elmondta - az uniós pénzek nagy részét ellopják.

Az LMP-s politikus elsősorban a Miniszterelnökséget és az Emberi Erőforrások Minisztériumát nevezte meg, amelyek már a pályázatokat is úgy írják ki a 12 ezermilliárd forintnyi uniós forrás nagy részének elosztására, hogy már megvannak a lebonyolító cégek. A bűnszervezet másik "csápja" a politikus szerint a résztvevő cégek, amelyeknek "házalniuk" kell az önkormányzatoknál, szervezeteknél a projektekkel. Hadházy az általa alibi közbeszerzéseknek nevezett folyamatokra példaként az Öveges-programot, vagy a Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének korábbi tulajdonában álló cég beruházásait hozta, de lapunknak kiemelte a Farkas Flóriánhoz köthető Híd a munka világába elnevezésű szövetkezet körül kialakult botrányt is. Állítását egy hangfelvétel leiratával is nyomatékosította. A felvételen Ács Rezső szekszárdi polgármester és jelenlegi tanácsadója, Máté Péter korábbi fideszes képviselő beszélget egy 2012-es városi frakcióülésen, amelyen Hadházy még fideszes képviselőként volt jelen.

A beszélgetés során Ács elmondja a "bűnszervezet" lényegét: úgy osztják el az uniós támogatásokat, hogy megjelenik egy cég, azt mondja, mindent elintéz a papírmunkától a pályázat elnyeréséig, cserébe azt kéri, ő lehessen a kivitelező, ha pedig nem kell az ajánlat, megy a következő városba. A beszélgetés során egy szekszárdi óvodabővítési beruházásról is szó esik. Ennek költsége mintegy 66 millió forint lett volna, ám végül 130 millióért építtette meg az önkormányzat - mondta a politikus. Körülbelül egy évre való anyagom van, de sajnos szinte mindennap lehet találni újakat – fejtegette lapunknak Hadházy, aki szerint a sajtótájékoztatók célja az, hogy a közvélemény rájöjjön ezek nem véletlen esetek, ez maga a rendszer.

Közben a Demokratikus Koalíció szerint a fideszesek azt a pénzt is ellopják, amit az Európai Unió a korrupció felderítésére szánt. Azok beszélnek korrupcióról, akik minden idők legkorruptabb kormányzását követték el, és nemzeti vagyonnal együtt a hazánkat illető uniós pénzeket is lenyúlták - reagált a a DK és az LMP nyilatkozataira a kormánypárt.

Szerző