Barack Obama;holokauszt;Orbán Viktor;Székesfehérvár;szobor;Hóman Bálint;

2016-01-28 20:16:00

Obama-Orbán: adok-kapok

Miközben Orbán Viktor és stábja igyekszik elhitetni, hogy nem amerikai nyomásra változott a kormányfő korábbi álláspontja Hóman Bálint, s Székesfehérvárra tervezett, majd visszavont szobra ügyében, az Egyesült Államok elnöke egyértelművé tette: igenis nyomást gyakoroltak Magyarországra ebben a kérdésben. A magyar kormányfő állítja: visszautasította a kísérletet, ám a történtek rekonstruálása nem ezt mutatja, miközben az MTI már az amerikai elnököt is "kozmetikázza".

"Valóban volt ilyen amerikai kormányzati nyomásgyakorlás, amit Orbán Viktor a leghatározottabban visszautasított. Általánosságban bármilyen külföldi nyomásgyakorlás csak hátráltatja az ügyek elintézését, és pontosan ez történt a Hóman-szobor ügyében is. A magyar miniszterelnök álláspontja szerint az amerikai kormány jobban tette volna, ha ezzel nem kísérletezik" - válaszolta lapunknak Havasi Bertalan. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét azután kérdeztük, hogy kiderült, az Egyesült Államok elnöke szerint az amerikai kormány közvetlenül fellépett a Hóman Bálintnak tervezett szoborállítás megakadályozása érdekében.

Barack Obama ugyanis Izrael washingtoni nagykövetségén a nemzetközi holokauszt-emléknapon arra figyelmeztetett, erősödőben van az antiszemitizmus, és bármely hit elleni támadás minden hit elleni támadás egyben. Aggályaira példaként Magyarországot hozta fel. "Itt ma este szembe kell néznünk a valósággal, és a valóság az, hogy világszerte erősödik az antiszemitizmus. Ez tagadhatatlan" - mondta, majd kifejtette: "elnökként gondoskodtam róla, hogy az Egyesült Államok vezesse az antiszemitizmus elleni globális harcot". Ezért szervezték meg az első ENSZ-közgyűlést a témában, ezért sürgettek más nemzeteket is, hogy a veszély kezelésére - Amerikához hasonlóan - különmegbízottakat nevezzenek ki. A felsorolást pedig Obama úgy folytatta: "ezért volt, hogy amikor Magyarország szobrot állított volna egy második világháborús antiszemita vezetőnek, mi próbáltuk a leginkább rávenni a kormányukat, mondjon le erről a tervről. És ez nemcsak afféle széljegyzet volt a Magyarországgal való kapcsolatunkban, hanem nagyon is központi kérdés, amennyiben fenn akarják tartani a jó viszonyt Amerikában - és ezt a tudtukra is adtuk" - fogalmazott az amerikai elnök.

Ismert: Székesfehérvár közgyűlése júniusban - az ellenzék heves tiltakozásától kísérve - támogatta a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány kérését, hogy az egykori politikus szobrát állítsák fel a székesfehérvári Bartók Béla téren. A kezdeményezést még az igazságügyi tárca is támogatta volna 15 millió forinttal, noha az Orbán-kormány miniszterei - Lázár János, Balog Zoltán és Trócsányi László - sorban elhatárolódtak a szoborállítástól, a felelősséget pedig a civilekre és Székesfehérvárra hárították. Végül nemcsak a kormányoldal, hanem maga az alapítvány is elállt az ötlettől, miután minden korábban felajánlott közpénzt visszavontak a döntéshozók. Ennek előzménye pedig az volt, hogy az Egyesült Államok képviselői budapesti látogatásukon nyilvánosan is felszólították a magyar kormányt, ne csupán ne támogassa, hanem akadályozza is meg a szobor felállítását. Miután ez elhangzott, még ugyanaznap a parlamentben Orbán Viktor egy ellenzéki kérdésre válaszolva beszélt Hómanról: elmondta, Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását, 1990. május 2-án pedig visszanyerte azt, és bár a megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány nem támogathatja, hogy olyan politikusnak állítsanak szobrot, aki együttműködött az elnyomókkal.

Az ügy pikantériája, hogy tavaly májusban, a Modern Városok sorozat székesfehérvári állomásán a miniszterelnök még azt mondta: "örülök annak, hogy Hóman Bálint emléke Székesfehérvár városából nem tűnik el, és reméljük, hogy hamarosan a tudományos és közéleti rehabilitáció is meg fog történni." Kétségtelen tehát, hogy Orbán az amerikai nyomásnak engedve változtatott nézőpontján, ám ezt most tagadja. Így gondolja Ara-Kovács Attila is, aki szerint egyáltalán nem példátlan, hogy az amerikai elnök erőteljes véleményeket fogalmaz meg más országokkal kapcsolatban. A DK külpolitikai kabinetvezetője szerint Obama álláspontja ráadásul nem egy külföldi vélemény, hanem nagyon sok magyar ember egyetért vele, személy szerint Ara-Kovács is messzemenőkig azonosul az antiszemitizmus csíráját is elítélő nyilatkozattal. A szakpolitikus azt is elmondta: szóvivőjén keresztül Orbán csak saját táborának kívánt üzenni, őket nyugtatgatta azzal, hogy nincs függőségben más országoktól, miközben a konkrét esetben tény, hogy teljesítette az amerikai elvárást. Amikor ugyanis az amerikai kormány tavaly december közepén Budapestre küldte Robert Berschinski demokráciáért és emberi jogokért felelős külügyi helyettes államtitkárt, valamint Ira Forman antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különmegbízottat és Nicholas Dean holokausztügyi különleges megbízottat, Orbán hirtelen megfogalmazta korábbitól eltérő véleményét, holott előtte hebegett-habogott csak a kabinet. Ara-Kovács szerint a magyar kormányfő rendre igazodik az amerikaiakhoz, csak épp a megszokott kettős játéka, avagy a pávatánc kényszeríti arra, hogy a hazai közvélemény előtt másként adja elő a történteket.

Mikola: nem volt szabadkereskedelmi-egyezkedés
"Az elmúlt időszakban számos téves információ jelent meg az EU és az Amerikai Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) szóló tárgyalási folyamattal kapcsolatban. A tárgyalások 12. fordulójára ez év februárban, Brüsszelben kerül majd sor. A tárgyalási folyamat közepénél tartunk, ami azt is jelenti, hogy a megállapodástól még igen messze vagyunk. A tavaly február 26-án az Országgyűlésben lefolytatott nyílt vitához képest a magyar álláspontban nincs érdemi változás. Továbbra is olyan lehetőségként tekintünk a TTIP-re, amely hozzájárulhat Magyarországon és Európában a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ennek feltétele, hogy a megállapodás tartalma megegyezzen a magyar érdekekkel. Ezen dolgozunk" - válaszolta Mikola István lapunknak. Azután fordultunk kérdéseinkkel a KKM biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárához, hogy a Népszabadság "Az amerikaiak csendben kilóra megvették az Orbán-kormányt" címmel arról írt: a magyar kormány beállt a TTIP támogatói közé, ennek jelenként Colleen Bell nagykövet az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) múlt szerdai évnyitó rendezvényén bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kiállt az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodás mellett, majd Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet is megerősítette ugyanott, hogy az egyezmény megkötése "fontosabb, mint valaha". Mikola azonban a Népszavát arról tájékoztatta, nem igaz, hogy hogy Orbán megállapodott az amerikai kormánnyal a TTIP ügyében. "Erre már csak azért sem kerülhetett sor köztük, mert az Európai Bizottság tárgyal a partnerrel és nem az uniós tagországok" - fogalmazott, hangsúlyozva egyúttal: egyelőre "nincs TTIP-megállapodás. Tárgyalások zajlanak az EU és az USA között, ami minden bizonnyal még éveket vesz igénybe. A magyar érzékenységeinket eddig sikeresen megvédtük és azokat szem előtt tartva járunk el, ugyanakkor a végeredményről a tárgyalások lezárását követően tudunk csak nyilatkozni" - fogalmazott lapunknak az államtitkár. Korábban egyébként Orbán Viktor többször is szükségesnek nevezte a TTIP-t, viszont 2014 decemberében azt mondta: az Egyesült Államok kormánya a kitiltási botrányban valójában az orosz-ukrán konfliktus, és az EU-USA közti szabadkereskedelmi tárgyalások miatt helyezte "nyomás alá" a magyar kabinetet.