Kirúgások helyett szigorúbb ellenőrzést

Publikálás dátuma
2016.02.02. 06:02
Illusztráció/Thinkstock
Az egészségügy háttérintézményeit nem lehet felszámolni vagy beolvasztani a minisztériumba úgy, ahogyan a Lázár János kancelláriaminiszter által összeállított listán olvasható. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a Magyar Hírlapnak beszélt arról, hogy az ágazat irányítási rendszerének lefejezése számtalan kockázatot rejt magában. Ha mégis megvalósul, a ciklus hátralévő részében az államtitkár minden energiáját lefoglalja majd az így keletkező aknák hatástalanítása. Az ágazat gyógyító és háttérintézményei egyébként is folytonos változások között – állandó létszámhiánnyal küszködve - működnek, s ahol nincs stabil környezet, ott nehéz minőségi javulást várni.

Márpedig a hazai ellátás színvonalán kellene változtatni ahhoz, hogy a nemzetközi összehasonlításban egyre romló halálozási statisztikáink javulhassanak. Bujdosó László egyetemi tanár a minap úgy fogalmazott egy tanácskozáson, hogy mi mindig fordítva ülünk a lovon: a kormány előbb megmondja, mennyi pénz van, vagy mennyit kell megspórolni és ehhez szabják a feladatokat, holott a feladatok pontosításával kellene kezdeni. A korábbi tisztifőorvos az állam szakfelügyeleti rendszerének erősítése mellett érvelt, mondván, ez önmagában átalakítaná az ellátórendszer mai rossz struktúráját, hiszen alapos és rendszeres ellenőrzés mellett pontosan lehetne látni, melyik kórház, melyik osztályán van nagy baj.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a közszféra drasztikus létszámleépítésének kormányzati elgondolásait a vállalkozói szervezetek is erősítették, amikor azzal érveltek: a magas járulékterhek miatt nem képesek elviselni magasabb minimálbér-emelést. Tavaly év végén a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének (VOSZ) elnöke fogalmazott úgy az MTI-nek, hogy a túlzott mértékű adókra azért van szükség, mert túl sokba kerül az államnak a közszféra fenntartása. Ezért egy forint nettó bér kifizetése majdnem egy forint állami elvonással párosul. Dávid Ferenc akkor azt mondta, addig nem javul a gazdaság teljesítménye, amíg a kormány nem éri el az adóterhek csökkentését.

A közszolgálatban működő szakszervezetek vitatják, hogy a kizárólagos megoldás a létszámleépítés vagy intézménybezárás lenne, szerintük nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem magas a közszférában dolgozók aránya. A nálunk működő nemzetközi cégeket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai pedig legutóbb tavaly októberben üzenték meg a kormánynak: más ötletekre, például egy országstratégiára lenne szükség ahhoz, hogy felpörögjön a gazdaság.

Állami ingatlanüzlet
A háttérintézmények tervezett megszüntetése vagy minisztériumokba történő beolvasztása nemcsak az ott dolgozók életét alakítja át, hanem sok esetben feleslegessé válhatnak azok az ingatlanok is, amelyekben ma működnek. A vs.hu nézte végig a listát olyan szemmel, melyek a legértékesebbek közülük. A végleges döntésig persze mindez csak találgatás, de ha valóban eladnának néhányat a felsorolt épületek közül, azzal komoly bevételre tehetne szert az állam. Feltéve, ha nem áron alul kapná meg valaki a Várban, a belvárosban, vagy épp a Gellért-hegyen fekvő ingatlanokat. A lap példaként említi, hogy a Külügyi és Külgazdasági Intézet Gellért-hegyi épületével szemben Mészáros Lőrinc cége épít társasházat. Az egykor fővárosi tulajdonú, most azonban már svájci érdekeltségű területen, a Bérc utca 6/b szám alatt még 2014 novemberében kezdett építeni a Mészáros és Mészáros Kft. A háromszintes ház ellen környezetvédők eredménytelenül tiltakoztak, a környéken 1 millió forintos négyzetméter árakról beszélnek. Jó áron kelhet el vagy adható ki a Nemzeti Művelődési Intézet épülete is a Vár lábánál, csakúgy, mint az Erzsébet téren álló Design Terminal. A Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központja a XII. kerületben szintén a város egyik drága és elegáns területe, félmillió forintos négyzetméter árakkal, hasonlóan az Újlipótvároshoz és a számtalan minisztériumnak és háttérintézménynek otthont adó V. kerülethez.



Szerző

Alázatra intik a kormányt

Publikálás dátuma
2016.02.02. 06:00
A tavalyi menekültmenet: rendészeti kérdés vagy terrorveszélyhelyzet FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Elfogadhatatlannak tartja Tarjányi Péter, hogy a kormány terrorveszélyre hivatkozva az egész országban korlátozná a médiát, vagy kijárási tilalmat rendelne el. A biztonságpolitikai szakértő szerint terrortámadás esetén is csak egyetlen területre és csupán néhány órára, esetleg napra szabadna különleges állapotot kihirdetni. Azokat a jogszabályokat, amik fölött eljárt az idő, meg kell változtatni, de a Fidesz tudomásul vehetné, hogy normális országban fontos az arányosság elve. Tarjányi tegnap az európai biztonsági helyzetről, a terrorveszélyről tájékoztatta az őt meghívó baloldali ellenzéki pártokat.

Nem lehet kizárni, hogy Magyarországon is történjen terrortámadás. Sajnos, nem az a kérdés, hogy lesz-e Európában támadás, hanem az, hogy hol és mikor. Ez, akár a menekültválság, komoly kihívás az ország és Európa számára, a két dolgot azonban élesen külön kell választani. Erről Tarjányi Péter beszélt lapunknak tegnap azután, hogy a baloldali ellenzéki pártokat az európai biztonsági helyzetről, a terrorveszélyről tájékoztatta. A biztonságpolitikai szakértő arra figyelmeztetett, a kormány hiába akarja a két ügyet összemosni, az Iszlám Állam által elkövetett támadásokra más választ kell adni, mint a migránsválságra.

Utóbbi inkább rendészeti kérdés, ezen a területen számos intézkedésre, jogszabály-módosításra van szükség. Fel kell készülni a legrosszabbra is, mert Tarjányi szerint ha Ausztria és Németország lezárja a határait, az idén óriási embertömeg rekedhet a Balkánon. Ha ezek az emberek bármi áron tovább akarnak menni, előfordulhat, hogy egy részük mégis átjut Magyarországra és hosszabb ideig itt marad. Ennek a helyzetnek a kezelésére igyekeznek a baloldali pártok közös szakmai ajánlásokat készíteni, más kérdés, hogy a kormányoldal hajlandó lesz-e erről egyeztetni - fogalmazott a szakértő.

A Fidesz által tervezett alkotmánymódosítást Tarjányi elfogadhatatlannak tartja. Ha ugyanis mondjuk a Belvárosban terrortámadás történik, akkor azt a területet lezárhatják, ott néhány órára vagy akár napra korlátozhatják a média mozgását, az internetet, egy-két utcában kijárási tilalmat rendelhetnek el, de emiatt az egész országban nem lehet a szabadságot korlátozni. Ráadásul legkevesebb 60 napra. Az emberek biztonsága a legfontosabb, ám tudomásul kell venni, hogy normális országban fontos, hogy az arányosság elve érvényesüljön. A szakértő számára az is elfogadhatatlan, hogy a terrorveszélyt nem akarja pontosan meghatározni a kormány. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János két hete arról beszélt, például a röszkei, vagy Keleti pályaudvarnál történt eseményeknél felmerülhetett volna a terrorveszély megállapítása. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az M1-esen gyalogló menekültek esete is hasonló volt. Tarjányi arra figyelmeztetett, ezeknek az ügyeknek a kezelése rendészeti kérdés. Ha valaki egy mikrofonban követeléseket fogalmaz meg, azt talán valamelyik terrorcselekményhez kötődő jogszabályba be lehet szuszakolni, de ezért rendkívüli állapotot, különleges helyzetet nem vezethet be a kormány.

A szakember elismerte, hogy bizonyos esetekben a kabinetnek szüksége van szabad mozgásra, az alaptörvény tervezett hatodik módosítása azonban túlzott hatalmat adna, olyat, amit semmi nem indokol. Ráadásul a változtatás akár 10-12 évig is hatályban maradhatna. Tarjányi szerint az ilyen munkához nagyobb alázat kell.

A tegnapi egyeztetésre Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke hívta meg a DK, az Együtt, a PM, az LMP. a Liberálisok képviselőit, valamint a biztonságpolitikai szakértőt. (Az LMP nem képviseltette magát.) Az ellenzéki politikus szakmai vitát kezdeményezett, mert pontosan tudja, milyen biztonsági kihívásokkal néz szembe mind Európa, mind Magyarország. A Fidesz alaptörvény-módosítását nem szavazzák meg, erről a megbeszélés résztvevői ismét biztosították egymást. Molnár lapunknak arról beszélt, olyan szakmai anyagot állítanak össze, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a terrorizmus ellen nem az alkotmány megváltoztatásával kell küzdeni. Szükség van egyebek mellett a Btk. módosítására, hiszen ott a terrorcselekményekre vonatkozó passzus húsz éve alig változott. Emellett az embereket is fel kell készíteni arra, hogyan viselkedjenek ilyen helyzetben. A bizottsági elnök tudja, hogy az ellenzék javaslatait a Fidesz lesöpri, ezért hiába kezdeményeznek törvényi változtatásokat, azt viszont fontosnak tartja, hogy a szakmában elkezdődjön a párbeszéd, amihez az ő javaslataik segítséget nyújthatnak.

Vona Gábort, a Jobbik elnökét egy tegnapi sajtótájékoztatóján a baloldali pártok tanácskozásáról is megkérdezték, amire azt felelte: a baloldali pártok a "B-ligában", a Jobbik és a Fidesz az "A-ligában" játszik, pártjának a Fidesszel van megbeszélnivalója. Megjegyezte azt is, hogy nyitottak az ésszerű kompromisszumok felé.

Nyílt támadás az emberi jogok ellen
Súlyosan sértené az emberi jogokat Magyarországon, ha az alaptörvény a kiszivárgott tervezet alapján módosítaná a Parlament. Az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint "nem azzal van a baj, hogy a magyar kormány a terrorizmustól szeretné megvédeni lakosait. A baj az, hogy a tervezet ebben a formában szinte abszolút hatalmat ad a kormánynak úgy, hogy közben semmilyen biztosíték nincs arra, hogy csakis a lehető legszűkebb mértékben és legrövidebb ideig korlátozzák a magyarok jogait". Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója arra figyelmeztetett, a javaslatban semmi nem garantálja, hogy a mindenkori kormányok ne tudjanak ezzel visszaélni. A szervezet szerint az alaptörvény tervezett hatodik módosítása az emberi jogok elleni nyílt támadás lenne.



Szerző

Legalizálnák az orvosi marihuánát Lengyelországban

Az orvosi marihuána legalizálására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett be a lengyel szejmben a harmadik legnagyobb frakció, az ellenzéki Kukiz´15 egyik képviselője hétfőn.

Az előterjesztő, Piotr Liroy-Marzec volt rapénekes hétfő délutáni parlamenti sajtóértekezletén számolt be törvényjavaslatáról.
Mint mondta, a szakemberekkel, orvosokkat előzetesen alaposan megkonzultált jogszabálytervezet szerint egy, az egészségügyi tárca által felügyelendő központi nyilvántartás jönne létre, mely a marihuánát a gyógyításban alkalmazó orvosok listáját tartalmazná, és számon tartaná a szer forgalmazását is. Az orvosi marihuána nem romboló hatású drog, hanem az embereket a betegségükben segítő szer - hangsúlyozta Liroy-Marzec. Hozzátette: a tervezet nem számol a büntetőjog módosításával, a nem orvosi célú marihuána termelése, forgalmazása és birtoklása továbbra is illegális lenne.

A politikus úgy értékelte, hogy a törvénytervezetnek nagy a támogatottsága a parlamenti pártok között. Annak a reményének adott hangot, hogy a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság képviselői is a javaslat mellett szavaznak majd. A lengyel alkotmánybíróság tavaly áprilisban - utalva a marihuána orvosi célú felhasználására vonatkozó tudományos kutatásokra - olyan véleményt fogalmazott meg, miszerint célszerű lenne a szer alkalmazásának jogi szabályozása.

Szerző