Kirúgások helyett szigorúbb ellenőrzést

Az egészségügy háttérintézményeit nem lehet felszámolni vagy beolvasztani a minisztériumba úgy, ahogyan a Lázár János kancelláriaminiszter által összeállított listán olvasható. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a Magyar Hírlapnak beszélt arról, hogy az ágazat irányítási rendszerének lefejezése számtalan kockázatot rejt magában. Ha mégis megvalósul, a ciklus hátralévő részében az államtitkár minden energiáját lefoglalja majd az így keletkező aknák hatástalanítása. Az ágazat gyógyító és háttérintézményei egyébként is folytonos változások között – állandó létszámhiánnyal küszködve - működnek, s ahol nincs stabil környezet, ott nehéz minőségi javulást várni.

Márpedig a hazai ellátás színvonalán kellene változtatni ahhoz, hogy a nemzetközi összehasonlításban egyre romló halálozási statisztikáink javulhassanak. Bujdosó László egyetemi tanár a minap úgy fogalmazott egy tanácskozáson, hogy mi mindig fordítva ülünk a lovon: a kormány előbb megmondja, mennyi pénz van, vagy mennyit kell megspórolni és ehhez szabják a feladatokat, holott a feladatok pontosításával kellene kezdeni. A korábbi tisztifőorvos az állam szakfelügyeleti rendszerének erősítése mellett érvelt, mondván, ez önmagában átalakítaná az ellátórendszer mai rossz struktúráját, hiszen alapos és rendszeres ellenőrzés mellett pontosan lehetne látni, melyik kórház, melyik osztályán van nagy baj.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a közszféra drasztikus létszámleépítésének kormányzati elgondolásait a vállalkozói szervezetek is erősítették, amikor azzal érveltek: a magas járulékterhek miatt nem képesek elviselni magasabb minimálbér-emelést. Tavaly év végén a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének (VOSZ) elnöke fogalmazott úgy az MTI-nek, hogy a túlzott mértékű adókra azért van szükség, mert túl sokba kerül az államnak a közszféra fenntartása. Ezért egy forint nettó bér kifizetése majdnem egy forint állami elvonással párosul. Dávid Ferenc akkor azt mondta, addig nem javul a gazdaság teljesítménye, amíg a kormány nem éri el az adóterhek csökkentését.

A közszolgálatban működő szakszervezetek vitatják, hogy a kizárólagos megoldás a létszámleépítés vagy intézménybezárás lenne, szerintük nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem magas a közszférában dolgozók aránya. A nálunk működő nemzetközi cégeket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai pedig legutóbb tavaly októberben üzenték meg a kormánynak: más ötletekre, például egy országstratégiára lenne szükség ahhoz, hogy felpörögjön a gazdaság.

Állami ingatlanüzlet

A háttérintézmények tervezett megszüntetése vagy minisztériumokba történő beolvasztása nemcsak az ott dolgozók életét alakítja át, hanem sok esetben feleslegessé válhatnak azok az ingatlanok is, amelyekben ma működnek. A vs.hu nézte végig a listát olyan szemmel, melyek a legértékesebbek közülük. A végleges döntésig persze mindez csak találgatás, de ha valóban eladnának néhányat a felsorolt épületek közül, azzal komoly bevételre tehetne szert az állam. Feltéve, ha nem áron alul kapná meg valaki a Várban, a belvárosban, vagy épp a Gellért-hegyen fekvő ingatlanokat. A lap példaként említi, hogy a Külügyi és Külgazdasági Intézet Gellért-hegyi épületével szemben Mészáros Lőrinc cége épít társasházat. Az egykor fővárosi tulajdonú, most azonban már svájci érdekeltségű területen, a Bérc utca 6/b szám alatt még 2014 novemberében kezdett építeni a Mészáros és Mészáros Kft. A háromszintes ház ellen környezetvédők eredménytelenül tiltakoztak, a környéken 1 millió forintos négyzetméter árakról beszélnek. Jó áron kelhet el vagy adható ki a Nemzeti Művelődési Intézet épülete is a Vár lábánál, csakúgy, mint az Erzsébet téren álló Design Terminal. A Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központja a XII. kerületben szintén a város egyik drága és elegáns területe, félmillió forintos négyzetméter árakkal, hasonlóan az Újlipótvároshoz és a számtalan minisztériumnak és háttérintézménynek otthont adó V. kerülethez.