Ameddig Fidesz-kormány van, marad a rezsicsökkentés, amely akár két számjegyű is lehet - mondta kérdésre válaszolva Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő a hétvégén egy sajtótájékoztatón az energia árak további zuhanását firtató kérdésre. Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy erre mikor kerülhet sor. A szakemberek szerint, ha a kormány ismét differenciálás nélkül csökkenti a földgáz árát, ismét csak azok járnak jól, akik sok energiát használnak.
Az MSZP már egy éve követeli, hogy a Fidesz-kormány adja olcsóbban a már csaknem felére csökkent árú gázt. A szocialisták ezért ismét kezdeményezték, hogy a lakossági földgázszámlák az átlagfogyasztás mértékéig 20 százalékkal, az áram- és távhőszámlák pedig 10-10 százalékkal csökkenjenek. A kormánynak be kell fejeznie az energiadrágító nyerészkedést - hangsúlyozta Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese.
Míg 1000 köbméter földgáz ára 2012-ben átlagosan 500 dollár volt, jelenleg alig éri el a 200 dollárt. A kőolaj ára pedig ugyanebben az időszakban a hordónkénti átlagosan 100 dollárról 30 dollárra zuhant. Idén január első felében 23 dollár is volt, de Szaud-Arábia és Oroszország termeléscsökkentéséről szóló, később álhírnek bizonyult információ miatt 33 dollárra kúszott vissza és nem tudni, hogy ez átmeneti, vagy tartósabb emelkedést jelent - jegyezte meg Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte 2020-ig nem várható drámai áremelkedés, igaz, a kitermelési költségek miatt jelentős csökkenés sem. Ugyan már nincsenek összekötve a kőolaj és földgáz árak, de mivel helyettesítő energiaforrások, mégis kimutatható bizonyos párhuzamosság az árak mozgása között - tette hozzá Hegedűs.
A szakember szerint az áram árában a tőke és hálózati költségek jóval magasabb arányt képviselnek, mint a gáznál, így ott nem valószínű, hogy további árcsökkentésre nyílik lehetőség. A földgáz lakossági fogyasztói árában a molekula ára nagyjából 60 százalékot tesz ki. Ha jelentősen csökken a gáz beszerzési ára, annak meg kellene jelennie a lakossági árakban is. Ennek egy részét azonban a kormány "megelőlegezte", amikor az árak még magasabbak voltak: 2013-14-ben 25 százalékkal mérsékelte a földgáz lakossági árát. Az árcsökkentés miatt, és mert a szolgáltatók nem számolhatták el költségként például a rendszerhasználati díjat, óriási veszteségek keletkezek a szolgáltatóknál.
Ezért is szabadultak meg ezek a cégek (E.ON, Gdf Suez, Tigáz) veszteséges üzletáguktól, s adták el az államnak azokat. Időközben ugyan jelentősen zuhantak a világpiaci árak, de a kormányzat nem adta tovább a lakosságnak. Arra hivatkozik, hogy tartalékolják a felgyülemlett többletbevételt, így ha majd emelkednek a földgáz árak, akkor nem kell emelni az állami közszolgálatói árakat. Ezt a személetet Hegedűs Miklós közgazdaságilag értelmezhetetlennek nevezte. A szakértő szerint az "ősbűn" az energia piacon a hatósági ár bevezetése volt. A rezsicsökkentéssel pedig csapdába is lépett a kormány. Most azért kényszerül magyarázkodásra, hogy ha tovább esnek az energia árak, miért nem lesz olcsóbb a háztartásokban a gáz. Az is piacidegen, hogy a fajlagosan költségesebb lakossági szolgáltatás Magyarországon olcsóbb, mint a gazdasági szférában.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke a Népszavának elmondta, a hatósági ár eddig sem működött, hiszen például a lakossági távhőszolgáltatásban keletkezett veszteségeket a költségvetésnek kellett kipótolnia. Az ellenzéki politikus szerint inkább az energiahatékonyságot kellene növelni és akkor ténylegesen kevesebb energiát használna az ország. Az LMP politikusa sem értett egyet azzal, hogy egységesen csökkentsék a földgáz árát. Úgy vélte, a "rezsicsökkentés" helyett a béreket kellene olyan szintre emelni, hogy az emberek ki tudják fizetni a háztartási energia árát.
A szakemberek összességében legföljebb 8-10 százalékos földgázár-csökkentést tartanának reálisnak.
