A babának túl korán adott tehéntej komoly kockázatot jelent

Publikálás dátuma
2016.02.02. 17:35
Illusztráció/Thinkstock
Az egyéves kor körül kialakuló allergiás tünetek 40%-át ételallergia okozza, amelyért jelentős mértékben az idő előtt bevezetett tehéntej felelős – hívja fel a figyelmet Dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke. Egy friss kutatásból kiderült: sok szülő a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi.  Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. 

A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat. A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában.

Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.

A tehéntej korai bevezetése akár vashiányos vérszegénységet is okozhat

A tehéntej magas nátrium és fehérjetartalma jelentősen megterheli az 1 évesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember 3 éves korig javasolja a mellőzését. Az idő előtti, túlzott mértékű tehéntejfogyasztás másik komoly veszélye a vashiányos vérszegénység kialakulása. A tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint az 1-3 éves korosztály fejlődéséhez szükséges mennyiség. Külső pótlás nélkül vashiány léphet fel a babánál, amely hatással lehet az alapvető tanulási folyamatokra is (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).

A budapestiek hamarabb teszik az étrend részévé a tehéntejet

Egy friss kutatás az édesanyák szokásait vizsgálja: a felmérésben résztvevők többnyire 8-9 hónapos kortól kezdenek tejterméket adni gyermeküknek (natúr joghurtot, főzelékbe kevert reszelt sajtot, túrót), de sokan már 5-6, sőt, akár 4 hónaposan túródesszertet vagy gyümölcsjoghurtot kínálnak tízóraira és uzsonnára. A fővárosban élő édesanyáknál gyakrabban fordul elő, hogy a rohanó mindennapok közepette gyors megoldást keresnek, és hamarabb nyúlnak tehéntejhez a hozzátáplálás idején, mint a vidéken élők, akiknek döntő többsége másfél-kétéves korig szeretné elkerülni a tehéntej bevezetését.

Thinkstock

Thinkstock

„Bár a tej valóban jó kalciumforrás, a babák számára nehezen emészthető és allergizáló tápanyag, amelyet érdemes egyéves korig, sőt egyes szakértők szerint, akár 3 éves korig kerülni. Az anyatejes - vagy tápszeres - táplálás és a tehéntej bevezetése között hidat jelenthetnek a kifejezetten 1-3 éves gyermekek igényei szerint összeállított tejalapú gyerekitalok. Igazodnak a korosztály vitamin- és ásványianyag-szükségletéhez, megfelelő mennyiségű vasat tartalmaznak és az ideális folyadékpótlásban is segítséget nyújtanak. Válogatós vagy nehezen evő babáknál is sokat segíthetnek.” – fejtette ki Dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

Megfelelő táplálással számos felnőttkori népbetegség megelőzhető

A tehéntej mellett a tojás korai fogyasztása okoz leggyakrabban allergiát, amely a későbbi évek során is csak ritkán szűnik meg, és súlyos esetben anafilaxiás sokkot okozhat. Korábban a gluténtartalmú ételek bevezetését 4-7 hónapos kor között javasolták, a legfrissebb kutatási eredmények alapján azonban kiderült, hogy ez nem segíti a lisztérzékenység megelőzését. Elegendő a 6 hónapos korig javasolt kizárólagos szoptatást követően bevezetni a glutént.

A búza, a kukorica, a disznóhús, a hal, a paradicsom, a hagyma, a fejeskáposzta, a bogyós gyümölcsök, az olajos magvak, a citrusfélék, valamint a méz és a csokoládé szintén könnyen okozhatnak allergiát, a burgonya, a sütőtök az alma vagy a rizs viszont akár a baba első étele is lehet. Bár a nyers zöldségek tápértéke nagyobb, mégis párolva érdemes kínálni a csecsemőknek, mert rosttartalmuk miatt nehezen emészthetők. A főzelékeket, püréket minél kevésbé fűszerezzük, só helyett érdemes petrezselymet, kaprot vagy akár fehérrépát használni: az ekkor kialakuló ízérzékelés a későbbiekben is nagymértékben meghatározza a táplálkozási szokásokat. Az élet első 1000 napjában a szülők megfelelő táplálással aktívan tehetnek gyermekeik jövőbeni egészségének alakulásáért. A korosztály igényeinek megfelelően kialakított étrenddel nemcsak az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázata csökkenthető, de olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

HOZZÁTÁPLÁLÁSI KISOKOS

Burgonya, sárgarépa, alma, sütőtök  - féléves kortól ((puhára főzve, pürésítve)

Gluténtartalmú élelmiszerek - 17-26. hét között
(fokozatosan vezessük be: például naponta fél vagy minden másnap 1 db háztartási keksz, pép formájában)

Brokkoli, tök, cukkini, cékla  - 7 hónapos kortól (puhára főzve, főzelékként)

Csirkehús - 7 hónapos kortól (puhára főzve, pürésítve)

Natúr joghurt, túró - 8 hónapos kortól (fokozatosan, először kiskanálnyi mennyiséget keverve más ételekhez)

Nem aprómagvas gyümölcsök(pl.: banán, őszibarack, körte) - 8 hónapos kortól

Hal - 1 éves kortól

Tojás - 1 éves kortól

Aprómagvas gyümölcsök (pl: eper, kivi, málna) - 1,5 éves kortól

Tehéntej - 1-3 éves kortól (számos ajánlás szerint 3 éves korig érdemes kerülni)

Thinkstock

Thinkstock

Szerző

Olmert vádalkut kötne

Vádalku keretében beismerte bűnösségét az igazságszolgáltatás két rendbeli akadályozásában Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök kedden egy jeruzsálemi bíróság előtt.

Olmertet decemberben már egy másik ügyben elítélték. Korrupció miatt február 15-én kell 18 hónapra börtönbe vonulnia. A mostani ügyben még fél évet kaphat. A volt politikus viszont a két büntetést egyszerre, "párhuzamosan" szeretné letölteni, így a két büntetés nem adódna össze. A vádalkuról viszont csak jövő héten dönt az ügyben ítélkező bíró.  A Háárec című újság honlapja szerint a bíró nem ért egyet azzal, hogy Olmert büntetéseit "átfedéssel" tölthesse le, vagyis bizonyos börtönben töltött idő duplán számítson. A bíró szerint a féléves büntetés jelentősnek tekinthető, de értelmét veszti, ha a vádalku miatt Olmert nem tölt több időt rács mögött. Az ítélethirdetés jövő héten várható.

Az államügyész a vádalku jóváhagyását kérte a bíróságtól, tekintettel a többi között arra, hogy korábbi miniszterelnök elismerte bűnösségét. A bíró szerint ugyanakkor Olmert csak azért vállalta a felelősséget, hogy elkerülhesse, hogy tovább kelljen börtönben maradnia.  A vesztegetési ügy, melyben már jogerősen elítélték, és a jelenlegi, az igazságszolgáltatás akadályozása miatt folyó ügy mellett Ehud Olmert ellen egy harmadik ügyben is folyik eljárás, mert pénzt kapott Morris Talansky amerikai üzletembertől. Ebben első fokon nyolc hónap letöltendő börtönt szabtak ki rá. Ügyvédei itt is vádalkuval próbálkoztak, melynek értelmében szintén egyszerre ülte volna le a két büntetést, de a hatóságok ezt elutasították. Ezután Olmert fellebbezett. A legfelső bíróság még nem döntött az ügyben.

Szerző

London-EU - Kész az uniós reform-javaslatcsomag

Közzétette kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállt javaslatcsomagot az uniós szabályozási reformtervekről. Az ajánlásokról a tagországoknak először a február második felében esedékes EU-csúcson lesz alkalmuk dönteni.

A Brüsszelben ismertetett, a 28 EU-tagállam fővárosaiba megküldött javaslatcsomag több területen - így a külföldi EU-munkavállalók nagy-britanniai szociális ellátásának kérdésében - engedményeket tesz Londonnak. A brit kormány például - a szövegtervezetből következtethetően - a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul alkalmazhatná a "vészféknek" nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.Ezt azonban - a javaslat jelenlegi formája alapján - jóvá kellene hagynia a többi EU-társállamnak is, vagyis a döntés nem kerülne teljes egészében London hatáskörébe, ráadásul ezt az eszközt a jogi szövegből következtethetően csak átmenetileg lehetne alkalmazni.

A több részre bontott ajánláscsomagban viszont nem található utalás arra, hogy a "vészféket" mennyi ideig lehetne alkalmazni. A jelentős engedmények közé tartozik ugyanakkor, hogy a javaslatcsomag megtiltana mindenféle diszkriminációt az Európai Unióban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk milyen fizetőeszközt használ. A külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása mellett ez volt London egyik legsarkalatosabb követelése. David Cameron brit miniszterelnök tavaly novemberben ismertette hivatalosan azokat a reformokat, amelyekre a brit kormány szerint szükség van ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is az EU tagja maradhasson, és a reformköveteléseket ismertető beszédében először az euróövezeti és a valutaunión kívüli EU-tagállamok viszonyára tért ki. Kijelentette: London szerint semmi nem indokolja, hogy az egységes valuta és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek. Hangsúlyozta: a belső határellenőrzést lebontó schengeni mechanizmus és az egységes belső piac határai sem azonosak.

A brit kormányfő szerint törvényerejű határozatban ki kell mondani, hogy az Európai Unióban "egynél több" fizetőeszköz létezik, és azt is, hogy egyetlen EU-tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ. E diszkrimináció tilalma egyértelműen bekerült az Európai Tanács elnöke által kedden ismertetett javaslatcsomagba. A tervezet kimondja: az euróövezet működését közvetlenül érintő jövőbeni jogalkotási aktusoknak, köztük a kormányközi egyezményeknek tiszteletben kell tartaniuk az EU teljes belső piacának gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, és nem szabad korlátozásokkal vagy diszkriminációval akadályozniuk a tagállamok közötti kereskedelmet.

E jogalkotási aktusoknak a tervezet megfogalmazása szerint tiszteletben kell tartaniuk az euróövezeten kívüli EU-tagállamok döntési hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, viszont az euróövezeten kívüli uniós országok sem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetnék a valutaunió integrációs célkitűzéseinek megvalósítását. Brit szempontból komoly eredménynek tűnik az is, hogy a Tusk által kedden ismertetett tervezet elismerné Nagy-Britannia kimaradását az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából, és ez szerepelne a jövőbeni EU-szerződésekben is. Ugyanakkor egyelőre nem található utalás a bonyolult és szerteágazó jogi szövegtervezetben arra, hogy ez a mentesség milyen formában kerülhetne be az uniós szerződésrendszerbe.

Cameron a tervezet jelenlegi állapota alapján féleredményt ért el a külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék ügyében. London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában. A szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.

A javaslatcsomagban szerepel annak lehetősége is, hogy a tagállami parlamentek bizonyos esetekben útját állhassák az EU-szintű jogszabályalkotásnak, de ehhez a tagállamok abszolút többségének teljesen egységes fellépésére lenne szükség. A javaslattervezethez csatolt kísérőlevelében Donald Tusk is elismerte, hogy továbbra is nehéz tárgyalások várnak a felekre a megállapodásig. Az Európai Tanács elnöke egyenes utalást tett arra, hogy csak a teljes csomagról képzelhető el egyezség. Megfogalmazása szerint "semmiről nem lesz megállapodás mindaddig, amíg nem sikerül mindenről megegyezni". Hozzátette ugyanakkor: meggyőződése szerint a javaslatcsomag jó alapot kínál a kompromisszumra.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata a Tusk által kedden Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag. A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.

Szerző