Kocsis Máté lemondott, Dujsebajev megbukott

Publikálás dátuma
2016.02.03. 06:54
Kocsis Máté (jobbra) felajánlotta a lemondását, ám állítása szerint a sportág őt akarja FOTÓK: TÓTH GERGŐ
A Magyar Kézilabda-szövetség közös megegyezéssel szerződést bontott Talant Dujsebajevvel, a férfiválogatott szövetségi kapitányával. Kocsis Máté elnök szerint a döntés egyik oka az volt, hogy a tréner nem él „életvitelszerűen” Magyarországon. Emellett a sportvezető hangsúlyozta, reformokra van szükség a honi kézilabdában. A Fideszben is magas beosztást betöltő Kocsis jelezte, felajánlotta lemondását, ám a „megbízói” nem szeretnék, ha távozna.

Zsúfolásig telt tegnap délután a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) székházának konferenciaterme. Mindenki arra volt kíváncsi, milyen változások lesznek a honi kézilabdában a sikertelen világesemények után. Mint ismert, a női és a férfiválogatottunk sem lesz ott a riói olimpián. Ez pedig történelmi kudarc. Az eddigi olimpiai kézilabdatornákon - leszámítva a bojkottált 1984-es Los Angeles-i játékokat - mindig szerepelt magyar válogatott: 1936-ban és 1972-ben csak a férfiak számára rendeztek versenyt, a nők 1976 óta vannak jelen.

Kocsis Máté sportági elnök – a Fidesz kommunikációs igazgatója – bejelentette: a kézilabda megreformálása érdekében hat elvi állásfoglalást hozott az MKSZ elnöksége. A mindenkori magyar kapitánynak életvitelszerűen Magyarországon kell tartózkodnia, ki kell dolgozni a hazai és külföldi játékosok arányának szabályozását, hogy több magyar játékos kaphasson lehetőséget, újjá kell szervezni az edző- és utánpótlás bizottságot, elvárás, hogy a magyar válogatott a jövőben többet tudjon együtt dolgozni, szükséges egy tudományos munkacsoport létrehozása, s a kluboknak jelentősebb összeget kell fordítaniuk az utánpótlásra.

„Meg kell szerveznünk a finanszírozásnak azt a rendszerét, mely ösztönzi az utánpótlás-nevelést. Azt is szeretnénk, hogy minél több fiatalt építsenek be a klubok a felnőtt csapatba – fogalmazott Kocsis. – A Bajnokok Ligájába szereplő topklubok – mint a Ferencváros, a Győr, vagy a férfiaknál a Szeged és a Veszprém – Magyarország büszkeségei, és semmiképp nem szeretnénk korlátozni abban, hogy hazánknak újabb érdemeket szerezzenek. A legrangosabb európai kupasorozatban érdekelt együttesek érdekeit előrébb kell majd helyezni. Olyan alternatívát el tudok képzelni, hogy ezen klubok a bajnokságban több magyart játszatnak, míg a BL-ben az erősebb sor lépne pályára.”

Mivel az állásfoglalásban az is szerepel, hogy a mindenkori kapitánynak „életvitelszerűen” Magyarországon kell tartózkodnia, ezért a szövetség közös megegyezéssel szerződést bontott Talant Dujsebajevvel, a férfiválogatott szövetségi kapitányával, aki egyben a lengyel Kielce edzője is. A 47 esztendős, kirgiz származású spanyol tréner utódjáról később döntenek. Érdekes, hogy a honi futballszövetséget a legkevésbé sem zavarta, hogy a válogatottnak új impulzust adó Dárdai Pál nem hazánkban, hanem Berlinben él...

„Az Európa-bajnoksággal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy Dujsebajevet az előző elnökség nevezte ki, de ezt nem szeretném negatív tényként kiemelni – mondta Marosi László alelnök. - Remekül sikerültek a selejtezők, majd az Eb-ig sokszor beszélgettünk a szövetségi kapitánnyal, a válogatott összetételéről is, de a keretkijelölésbe soha nem szóltunk bele. A jövő feladata az új kapitány megtalálása. Az elnökség a kontinenstorna alatt Lengyelországban is többször egyeztetett a szakmai stábbal, a kapitány hitt a csapatban és a keretben, sajnos az eredmények azt mutatják, hogy akadtak hibás döntések.”

Kocsis Máté – aki 2013-ban, a magyar futballválogatott 8-1-es hollandiai veresége után a Facebook-oldalán azt írta: „Gyalázat, szégyen, szánalom! Egervárinál nem szabad megállni...” – jelezte, felajánlotta lemondását, ám a „megbízói” nem szeretnék, ha távozna. „Néhány napja levelet küldtem az MKSZ-küldötteknek, a profi és amatőr kluboknak, megyei szövetségeknek, edzőknek, szakembereknek, jelezve hogy segíteni jöttem a szövetségbe, de indirekt módon felajánlottam a lemondásomat – nyilatkozta az elnök. – Jeleztem, hogy ha a megbízóim úgy érzik, hogy megvonják tőlem a bizalmat, akkor ezt tudomásul vettem volna. Ugyanakkor a megküldött válaszokból látszik, hogy egy profi klub, egy megyei szövetség, egy edző, játékos vagy szakember sem kérte, hogy távozzak. Ezért azt a döntést hoztam, hogy folytatom a küzdelmet, és mindent megteszek annak érdekében, hogy a magyar kézilabda háttere biztos, még biztosabb legyen.”

Mocsai Lajos, az MKSZ tiszteletbeli elnöke az utánpótlás-fejlesztés fontosságát emelte ki. Mint mondta, a londoni olimpia után jelezte, Nagy Lászlóék korosztályát követően mindössze Császár Gáborék értek el utánpótlás-eredményt, ezt követően azonban kimaradt nyolc év, sok korosztályból alig-alig tudtak beépíteni új játékosokat a válogatottba. A férfiválogatottra legközelebb júniusban vár feladat, akkor játszik a szerbekkel oda-visszavágós alapon a 2017-es franciaországi vb-részvételért.

Két kapitány a lányoknál

Elek Gábort, a Ferencváros vezetőedzőjét és Ambros Martínt, a Győr trénerét nevezte ki ideiglenesen a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitányainak a szövetség. A két szakvezető munkáját Siti Beáta segíti majd. Megbízatásukat, amely a következő négy mérkőzésre, közte két Eb-selejtezőre szól, Pálinger Katalin, a női szakágért felelős alelnök javasolta, a döntést az elnökség egyhangúlag hozta meg.

Elek Gábor

Elek Gábor

„A magyar kézilabda most nehéz időszakot él, ezért nem volt kérdés számomra, hogy a sportág valamennyi képviselőjének össze kell fognia és keményen dolgozni azon, hogy a magyar női kézilabda színvonala az őt megillető helyre kerüljön – kezdte levelében Ambros Martín, aki azért nem lehetett ott a sajtótájékoztatón, mert csapatával bajnoki mérkőzést játszott. – Ezért kész vagyok arra, hogy Elek Gáborral és a szövetség stábjával hatékony együttműködést kezdjünk. A Ferencváros és a Győr a nemzetközi kézilabdából kiemelkedő színvonalat képvisel, és a válogatottat jelentős részben ez a két klub adja. Ezért biztos vagyok benne, hogy a nemzeti csapatot az összefogásunkkal hasonló sikerekre tudjuk vezetni, mint külön-külön a saját csapatainkat.”

A női válogatott legközelebb március közepén vív tétmérkőzést, akkor kétszer is találkozik a lengyelekkel Eb-selejtezőn (9-én vagy 10-én idegenben, illetve 12-én vagy 13-án).

Szerző

Csúcsgázsik Angliában

Publikálás dátuma
2016.02.03. 06:53
Guardiola rendesen megszedi magát Manchesterben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hétfőn kiderült, hogy Pep Guardiola vezetőedző nyártól a Manchester City kispadjára ül le, ahol a világ legjobban kereső futballtrénere lesz. A spanyol szakember évi 15 millió fontot, azaz 6,12 milliárd forintot kap majd az angol élvonalbeli klubnál, tehát havi 1 millió 250 fontot, ami 510 millió forintnak felel meg.

.A katalán mesternek persze nem lesz szokatlan, hogy kiemelt fizetése van az edzők között, hiszen a Bayern München szakvezetőjeként is az övé a legmagasabb jövedelem. Az angol Mirror című lap összegyűjtötte, hogy kik követik a fizetési rangsorban Guardiolát. A lista első négy helyén egyaránt a Premier League-ben dolgozó szakemberek vannak. Érdekesség, hogy a második pozícióban pont az a Jürgen Klopp található, akivel Guardiola ádáz küzdelmeket vívott korábban a Bundesligában.

A kereseti listának mindössze a hetedik helyén található a Barcelonával tavaly triplázó (Bajnokok Ligája, spanyol bajnokság, Király-kupa) Luis Enrique, aki évente 5,7 millió fontot rak zsebre. A másik spanyol gigászt, a Real Madridot irányító Zinedine Zidane fizetését még nem hozták nyilvánosságra.

A fizetési lista
1. Pep Guardiola (Manchester City) 15 millió font/év
2. Jürgen Klopp (Liverpool) 10,6 millió font/év
3. Arsene Wenger (Arsenal) 8,3 millió font/év
4. Louis van Gaal (Manchester United) 7,3 millió font/év
5. Andre Villas-Boas (Zenit) 6,25 millió font/év
6. Sven-Göran Eriksson (Shanghai SIPG) 5,9 millió font/év
7. Luis Enrique (Barcelona) 5,7 millió font/év
8. Laurent Blanc (PSG) 5,1 millió angol font/év



Szerző

Sokan még mindig az utcát fűtik

Publikálás dátuma
2016.02.03. 06:29
Népszava fotó
A hazai lakóingatlanoknak alig 21 százaléka szigetelt teljes körűen, a falakon és a tetőtérben is - közölte egy friss, januári felmérése alapján a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország. 

A tanulmányból az is kiderült, hogy a nem szigetelt lakóingatlanokban élők mintegy 70 százaléka tervezi, hogy a lakása energiahatékonyságát, az energiatakarékosságot szigeteléssel oldja meg. Közülük azonban minden második válaszoló jelezte, csak valamilyen támogatással tudná elvégezni ezt a munkát. Ezért is érthetetlen, hogy a kormányzat azt állította, hogy az uniós szabályok miatt nem adhat a lakossági ingatlanoknak vissza nem térítendő támogatást, miközben az általa Brüsszelnek elküldött operatív programban maga vállalt ilyen kötelezettséget, s az unió ezt így fogadta el.

Különösen furcsa ez az álláspont akkor, amikor a magyarországi lakások az uniós átlagnál tizedével több energiát fogyasztanak négyzetméterenként. A szakemberek szerint ráadásul a "rezsicsökkentés" sem ösztönöz különösebben az energiatakarékosságra. Idén januárban, a magyar családok 54 százaléka átlagosan 25-30 ezer forintot, 11 százaléka pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, ám 12 százalékuknál ez az összeg elérte a 45 ezer forintot is. A magas fűtési költségek ellenére a családok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik.

Szerző