Azerbajdzsán az olajár fogságában

Publikálás dátuma
2016.02.04. 06:34
Tetemes összegeket költöttek az olajmezők kiépítésére FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Komoly gazdasági gondokkal küzd Magyarország nagy barátja, Azerbajdzsán. Az alacsony olajár miatt jelentősen csökkentek az állami bevételek, megrendült a nemzeti valuta árfolyama, emiatt emelni kellett egy sor élelmiszer árát. Januárban tüntettek is a magasabb árak ellen, a vezetés azonban továbbra is kemény kézzel lép fel mindazok ellen, akik bírálni merészelik a kabinet munkáját.

Azerbajdzsán virágzó gazdasága a közép-európai országok, elsődlegesen Magyarország érdeklődését is felkeltette. Budapest 2012-ben szabadon engedte a baltás gyilkos Ramil Szafarovot, aki 2004-ben, a Budapesten rendezett NATO-tanfolyamon baltával végzett örmény társával, Gurgen Margarijannal. A budapesti lépés után fagypontra került a magyar-örmény viszony, Jereván megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. 2014 novemberében aztán, amikor munkalátogatásra a magyar fővárosba érkezett Ilham Aliyev elnök, Budapest és Baki „stratégiai megállapodást” kötött egymással, ami a két állam közötti viszony további javítását, a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését jelentette.

A keleti nyitás egyik fő célpontja Azerbajdzsán volt, amit az ország jelentős nyersanyagkészletével indokoltak. Tény, 2005-ben még 26,4 százalékos volt a GDP emelkedés, amit abban az évben csak az afrikai Egyenlítői Guinea tudott túlszárnyalni. 2006-ban ezt is felülmúlták 36,4 százalékos emelkedéssel, ami 2008-ra 10,8, 2009-re 9,3 százalékra esett vissza. Az igazán drámai csökkenés ezután történt, amikor 0,1 százalékos volt már csak az emelkedés. Sokan arra számítottak, hogy ideiglenes a visszaesés, ami, úgy tűnt, igazolódik is, hiszen 2014-ben már újfent 4,5 százalékkal nőtt a GDP. Az azeri gazdaság állapota az olajvállalatoknak sem mellékes, hiszen az AIOC konzorcium, illetve a BP brit olajvállalat több mint 60 milliárd dollárt fektetett be a nyersanyagszektorba.

Az ország Grúzián keresztül Törökországba exportál olajat, s a Déli Áramlat gázvezeték legfőbb ellátója lett volna, ezeket a terveket azonban végül elvetették. Azerbajdzsán hatalmas összegeket költött azért, hogy imázsa javuljon a világban, s a Kaukázus Svájcaként tekintsenek rá. Rendeztek itt Eurovíziós Dalfesztivált (bár 2013-ban állítólag csaltak a szavazás során), egy ideig az ország neve szerepelt a spanyol fociklub, az Atlético Madrid mezén, s Bakiba invitálták a kalandvágyó turistákat a CNN-en sugárzott reklámkampányban. Az ország meg akart szabadulni az „exszovjet” bélyegtől.

Mostanság nem éppen az ottani sikerről, csillogásról hallani. Az ország gazdasága ugyanis rendkívüli mértékben függ az olaj árától. A 2014-es GDP-bevétel fele származott a nyersanyagtól, az importnak pedig több mint a 90 százaléka. Az olaj ára 15 hónap alatt a hordónkénti 31 dollárra csökkent, ez 70 százalékos apadásnak felel meg. Drámai mértékben vesztett értékéből az ország valutája, a manat is. A múlt év elején az árfolyam nagyjából megegyezett az euróéval, 2015 februárjában azonban le kellett értékelni. 2015 decemberében megszüntették a nemzeti valuta dollárhoz kötését, ennek következtében azonban elszabadultak az árak. Ezt elsősorban az alacsony jövedelmű családok érezték meg, valamint azok, akik hitelre vásároltak lakást vagy gépkocsit.

Annyira azért még messze nem erős az azeri gazdaság, hogy egykönnyen átvészelje a nyersanyag huzamosabb ideig tartó alacsony árszínvonalát. A kormány ezért kemény intézkedéseket hozott. Egy sor termék ára emelkedett jelentősebb mértékben, többet kell fizetni az élelmiszerért, miután emelték a gabona, a kenyér, a liszt áfáját. Bár sok árut helyben állítanak elő, számos alapanyagból importra szorul az ország, ami a nemzeti valuta árfolyamának esése miatt nagyon érzékenyen érintette a vásárlókat. A jegybank a nemzeti valuta védelmében elrendelte ugyan, hogy manatért nem lehet váltani devizát, az intézkedés hatásai azonban elenyészőek.

Január közepén a fővárosban sokan vonultak az utcákra a megemelkedett árak ellen tiltakozva. A rendőrség 55 személyt vett őrizetbe, a kormány pedig azt állította, a megmozdulásokat az ellenzék szervezte. Azerbajdzsán lényegében ugyanazt az utat járja végig, mint Moszkva. Korábban Oroszországot is számos alkalommal figyelmeztették arra, súlyos következményekkel jár, ha csak az olajtól függ. Mivel a nyersanyag ára éveken át magasan volt, s csak a 2008-as válság után volt tapasztalható visszaesés, ezért elmulasztották a gazdaság új alapokra helyezését. Ugyanez történt Azerbajdzsán esetében is. Hiába figyelmeztették Bakit a nemzetközi gazdasági szereplők arra, nem lesz jó vége, ha csak az olaj árára hagyatkozik a gazdasági bevételek tervezésénél, fütyültek az intelemre.

A BBC elemzése szerint az azeri gazdasági gondok nem kizárólag az alacsony nyersanyagárra vezethetőek vissza, habár nyilvánvalóan döntő szerepe van ennek. A kisvállalkozások azonban már az elmúlt években is sokat szenvedtek a korrupció miatt. Az országban általános gyakorlat a különféle hivatalnokok lefizetése. Az országban a demokratikus szabadságjogokat illetően is komoly bajok vannak, az ország médiáját a kormány irányítja a kritikus hangokat elhallgattatják, az ellenzéki újságírókat bebörtönözték. A korrupciót feltáró újságíró, Khadija Iszmajilova, aki az Alijev-család nem éppen törvényes ügyleteire világított rá, nemrégiben kezdte meg hétéves börtöntüntetését. A cégek működése nem nyilvános, így nagyon nehéz információt szerezni arról, hogy ki áll az egyes tranzakciók mögött.

A gazdaság szárnyalása idején azonban a szólás- és véleményszabadság hiánya nem különösebben érdekelte az embereket, saját életszínvonaluk javulása sokkal inkább foglalkoztatta őket. A WikiLeaks dokumentumaiban azt írták, hogy az ország egy középkori feudális rendszerhez hasonlít. Bár a kormány több intézkedést kénytelen volt visszavonni, az eladósodás elkerülhetetlennek tűnik. A kormány ugyanis a Nemzetközi Valutaalaptól kíván segítséget kérni, s az IMF küldöttsége már meg is érkezett az országba, hogy felmérje a valós pénzügyi helyzetet – közölte hétfőn a Financial Times. Egy négymilliárdos hitel folyósításáról lehet majd szó. Az azeri pénzügyminisztérium viszont azt állította, nincs szükség „sürgős” segítségre. A kormány az utolsó pillanatig szeretné elkerülni a hitelfelvételt, mert ha az IMF-nek valóban közbe kell lépnie, akkor a valutaalap kemény feltételeket támaszthat a pénz folyósítása fejében.

A kormány ráadásul a költekezés politikáját választja. A kabinet infrastrukturális beruházásokat hirdetett meg, Ilham Alijev elnök pedig bejelentette, hogy harminc százalékkal emelik a közalkalmazottak bérét, valamint a nyugdíjakat. Ezzel együtt hároméves reformprogramot is közzétettek. Az Azernews közlése szerint ennek célja az, hogy ne függjön az ország gazdaság a túlzott mértékben a nyersanyagtól. A meglehetősen derűlátó program része a privatizáció felgyorsítása, a munkahelyek teremtése, ezáltal „jelentős összegek áramlanak a költségvetésbe” – írta az Azernews.

A növekvő bevételekről szóló hírek egyelőre inkább csak vágyálomnak tűnnek. Egyelőre éppen az a gond, hogy mind kevesebb a bevétel, emiatt aztán a kabinet megcsapolta az olajalapot, ez azonban nem kiapadhatatlan forrás, hiszen vagyona 2015 óta kilenc százalékkal csökkent. A befektetők azonban egyre kevésbé bíznak Baki válságkezelésében. A Standard & Poor’s rontotta az ország osztályzatát. A hitelminősítő becslése szerint 2016-ban egy százalékkal csökken a GDP, a manat rögzített árfolyamának megszüntetése után pedig az infláció elérheti majd a 15 százalékot. Ez óriási emelkedés, mivel a korábbi években a drágulás mértéke két százalék körüli volt. Az adat arra is utal, hogy az idei évben tovább esik az életszínvonal, s az Alijev-klánnak újabb tüntetésekkel kell majd szembenéznie.

Frissítve: 2016.02.03. 21:16

Kosárlabda EK - Kikapott a Szolnok

A Szolnok kikapott az olasz Sassari vendégeként a férfi kosárlabda Európa Kupa középszakaszának ötödik fordulójában, ezzel eldőlt, hogy nem juthat tovább csoportjából.

Eredmény, a sorozat honlapja alapján:

középszakasz (legjobb 32), N csoport, 5. forduló:
Sassari (olasz)-Szolnoki Olaj 90-74 (24-13, 18-23, 19-20, 29-18)

A magyar csapat legjobb dobói: Burrell 23, Vojvoda 16

A magyar bajnok fennállása során először jutott be a második számú európai kupasorozat középszakaszába, amelyben 1/3-as győzelmi mérleggel állt, és egyetlen sikerét éppen a Sassari ellen aratta a nyitókörben. A 2/2-nél tartó olasz bajnokot a visszavágás vágya mellett az is fűthette, hogy jó esélyekkel pályázott még a nyolcaddöntőbe jutást jelentő első két hely elérésére. 

Pór Péter vezetőedző gondjait fokozhatta, hogy a bombaformában játszó szerb Strahinja Milosevic lábfejsérülése még mindig nem jött teljesen rendbe, így a szerb légiós nem utazott el Szardíniára.  A házigazda az első negyed végére 11 ponttal elhúzott, s bár a harmadik negyed végére öt pontra felzárkózott a Szolnok, a záró felvonásban az olasz együttes ellépett, s végül 16 ponttal megnyerte a találkozót. A magyar együttes jövő szerdán otthon, a spanyol Zaragoza ellen búcsúzik a sorozattól.

Szerző

Messiék kiütötték a Valenciát

A címvédő FC Barcelona rendkívül könnyedén, 7-0-ra kiütötte a Valencia együttesét a labdarúgó spanyol Király Kupa elődöntőjének szerdai első felvonásán.

Luis Enrique vezetőedző csapata Luís Suárez két találatával kevesebb mint negyed óra alatt kétgólos előnyre tett szert. Nem sokkal később Lionel Messi növelte a katalánok előnyét, az ötszörös aranylabdás támadó pályafutása 499. gólját jegyezte, a szünet előtt nem sokkal pedig megszerezhette volna a jubileumi ötszázadikat is, de előbb hatalmas ziccerben a kapufát találta el, majd az általa kiharcolt büntetőt - ami miatt a vendégek védőjét, Shkodran Mustafit kiállította a játékvezető - átengedte Neymarnak. A rendkívül flegma brazil egy lépésből a kapufát találta el.

A Camp Nou közönségének nem kellett sokat várnia Messi pályafutásának 500. góljára, a Bolha a Suáreztől kapott labdát gurította higgadtan a kapuba. Messi a Barcelonában 435, az argentin felnőtt válogatottban 49, az U20-asban 14, az U23-asban pedig 2 gólt szerzett eddigi karrierje alatt. 

A 74. percben Messinek, a 83. percben pedig Suáreznek is összejött a mesterhármas, utóbbi a 88. percben beállította a végeredményt. A bombaformában futballozó uruguayi támadó szezonbeli 33 tétmérkőzésén 35 találatnál jár.

A Barcelona - amely ezen a találkozón átlépte a 100 lőtt gólt az idényben - immár 27 mérkőzés óta veretlen, egyetlen összecsapásra van attól, hogy beállítsa a Josep Guardiola által irányított együttesnek a 2010/11-es idényben felállított klubcsúcsát. A rekorddöntéshez vasárnap a Levante, majd jövő szerdán a Valencia otthonában kell megőriznie a veretlenségét.    

Király Kupa, elődöntő, első mérkőzés:
FC Barcelona-Valencia 7-0 (3-0)

csütörtökön játsszák:
Sevilla-Celta Vigo 20.30

Szerző