Botrány a KLIK-fórumon - Több ezren tiltakoztak a Fidesz politikája ellen

Több ezer tanár, diák és szülő fogott össze, hogy tiltakozzon a kormány oktatáspolitikája ellen, az ország több városában is tüntetéseket tartottak. A pedagógusok azt szeretnék, hogy a döntéshozók hallgassák meg őket, ehelyett a kormány csak saját szervezeteivel egyeztetne, s rendszerszintű változtatásokra sem hajlandó. A megmozdulásoknak nincs vége: jövő héten újabb tüntetésekre kerülhet sor. A képre kattintva galéria nyílik!

Országszerte fáklyás demonstrációkat tartottak az Orbán-kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozók szerdán, az esős idő ellenére kora este több ezren mentek ki az utcákra, hogy nyomatékosítsák: nem lehet szakmai egyeztetések, a leginkább érintettek bevonása nélkül, átgondolatlan és elsietett változtatásokat véghezvinni az iskolákban. Mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált: a Fidesz oktatáspolitikája elbukott, és ezt nemcsak a hazai és nemzetközi felmérések gyászos eredményei, hanem a tanárok, diákok és szüleik beszámolói is alátámasztják, akik nap mint nap a saját bőrükön tapasztalják meg a rendszer viszontagságait. "Nem hagyjuk! Nem hagyjuk!" - skandálta Miskolcon a több ezres tömeg: becslések szerint négy-ötezren gyűltek össze a Hősök terén.

Tüntettek Budapesten, Budaörsön, Pécsen, Sopronban, Szombathelyen, Győrben, Veszprémben, Szegeden, Békéscsabán és Hajdúszoboszlón is. A fővárosi Szabadság téren ezerfős tömeg gyűlt össze. Itt Szüdi János oktatási szakértő felszólalásában a börtönhöz hasonlította a mai magyar iskolát, utalva a diákokat sújtó megnövekedett terhekre, a kormány által bevezetett egész napos iskola modelljére. "Mi különbözteti meg az iskolát a börtöntől? A felirat az épületen" - mondta. "Szervezzetek flashmobokat. Tartsatok beszélgetéseket. Tájékoztassátok a szülőket. Legyünk végre a saját sorsunk irányítói!" - mondta egy másik felszólaló.

Tüntetés a Szabadság téren, Budapesten. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

Az országos tiltakozási hullámra a Miskolci Herman Ottó Gimnázium levelének nyilvánosságra kerülését követően került sor, ebben az iskola tantestülete az oktatást sújtó rendszerszintű problémákra hívta fel az illetékesek figyelmét. A levél a tanitanek.com-on is olvasható, ahol szerda estig mintegy 30 ezren szignózták, köztük több mint ötszáz iskola tantestülete is támogatásáról biztosította a hermanos tanárokat. A miskolci "bázistüntetés" fő helyszínén, a Hősök terén először Pilz Olivér, a Herman Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke, valamint Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója kapott szót: "prózai duettet" adtak elő, amelyben kifejtették: a gyerekek, a diákok miatt vonultak ki az utcára. A hermanos tanárok félévi értesítőt is írtak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) számára, amelyben a minisztériumot egyebek mellett szervezésből, szimpátiából és szakmaismeretből is elégtelenre értékelték.

Pukli István említést tett a kormány azon vádjáról is, amely szerint a tanártüntetéseket a Soros György által támogatott civil szervezetek szervezték. "Soros György támogatja az elöregedett iskolai számítógépeket? Az átázott iskolafalakat? A késve érkező béreket? A lépcsőn tornázó gyerekeket?" - sorolta a kérdéseket Pukli. Tóth Réka, a Független Diákparlament képviselője pedig arról beszélt: az oktatást érintő kérdéseknél nem kérik ki a diákok véleményét. "Követeljük, hogy igenis vegyenek minket emberszámba! Nem hagyjuk, hogy mi szenvedjük el felső hatalmi döntéseket!" - mondta. Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetéseken ismertté vált aktivista pedig Orbán Viktornak üzenve azt mondta: az emberek nem stadionokat és felcsúti kisvasutat akarnak, hanem jó oktatást, működő egészségügyet és tisztességes béreket.

Tüntetés Budaörsön. FOTÓ: Vajda József/Népszava

A felszólalók közt volt Mendrey László is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta: Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter még mindig azt hiszi, hogy csak kis porszem került a gépezetbe, holott a köznevelés rendszere jól érezhetően csődöt mondott. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Galló Istvánné pedig kijelentette: a kormány által megosztott tanárok most összefogtak, mert megelégelték az esztelen átalakításokat. "A pedagógustársadalom ma nagyobb felelősséget érez a gyerekek jövője iránt, mint azok, akik az országot irányítják" - mondta.

A PSZ február 13-ra is országos demonstrációt szervez a Parlament elé, mert a kormányzattal lefolytatott januári tárgyalások nem vezettek eredményre. A tanárok ugyanis a közoktatás rendszerszintű átalakításában látják a problémák megoldásának kulcsát, erre azonban a kormány nem mutat hajlandóságot. Igaz, Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára bejelentette: február 9-ére összehívják a köznevelési kerekasztalt, amelyet azonban a tiltakozó tanárok illegitimnek tekintenek, hiszen ott a kormány tulajdonképpen csak saját szervezeteivel - NPK, Klik, MKIK, MMA - egyeztetne.

Tüntetés a Szabadság téren, Budapesten. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

Csabalik Zsuzsanna középiskolai tanár, a miskolci tüntetés egyik szervezője a városban eddig soha nem látott összefogásként értékelte a demonstrációt. "A gyermekeinkért, a jövőért fogtunk össze" - mondta. "Most jutottunk el oda, amivel eleve kezdeni kellett volna. Már a közoktatás átalakítása előtt ki kellett volna kérni a pedagógustársadalom véleményét, ehelyett kísérleteztek velünk és a diákokkal" - erről már Béres Ildikó, a PSZ Miskolc Városi Szervezetének titkára beszélt lapunknak. "Az is kevés, hogy most a Klik fórumaira behívják az iskolavezetőket. Korrekt tárgyalási feltételeket szeretnénk kiharcolni, valamint azt, hogy a kerekasztalnál minden valóban érintett szervezet és az iskolák közalkalmazotti tanácsainak képviselői is helyet kapjanak. Kevesebbel nem érjük be" - mondta.

Botrány a Klik panaszfórumán

"Helyzet van" Budapesten, a VI. kerületi tankerületi fórumon - írta délután a Hívatlanul Facebook-csoportban az egyik résztvevő. Beszámolója szerint a megjelent tanárok nem akarták elfogadni a napirendet, ezért megvonták tőlük a napirend előtti felszólalás lehetőségét. "Szinte mindenki kivonult, kimentünk megbeszélni. A fórum üres teremmel ment tovább. Elképesztő forradalmi hangulat van itt" - írta. A tankerület a tanárok által benyújtott írásos panaszokból csak "kivonatot" továbbít a Klik felé, nem az egész dokumentumot, így levelüket az interneten tették közzé. Ebben tételesen felsorolják az oktatási rendszer átalakításával kapcsolatos követeléseiket, valamint kijelentik, hogy a kormány által kezdeményezett köznevelési kerekasztalt inkompetensnek és illegitimnek tekintik. "Megütközve figyeljük az oktatási kormányzatnak az elmúlt napokban tapasztalt, csúsztatásokkal teli, lekezelő kommunikációját, és visszautasítjuk a rész- illetve álmegoldásokra vonatkozó javaslatait.

Úgy gondoljuk, az oktatás területén átfogó, gyökeres változtatásokra van szükség, amihez azonnali tárgyalásokat kell kezdeni az oktatás valódi szereplőinek (független oktatáspolitikai és neveléstudományi szakemberek, tanárok szaktárgyankénti szakmai szervezetei, „tantermi” tanárok legitim képviselői, diákok, szülők) bevonásával" - írták.

A nyelviskoláknak és a tankönyveseknek is elegük van

Nyílt levelet tett közzé a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) is, amelyben a magyar tankönyvrendszer jobbítására irányuló követeléseiket hét pontban összegezték. Úgy vélik, a jelenlegi tankönyvrendelet több ponton életszerűtlen, a rendszer alapvető problémáit pedig csak a - jelenlegi formájában elfogadhatatlan - tankönyvellátásról szóló törvény módosításával lehetne megszüntetni. Egyebek mellett a tanárok szabad tankönyvválasztását és a központosított tankönyvterjesztés felülvizsgálatát követelik. Kifogásaikat korábban több alkalommal is jelezték az Emmi-nek, ahol válaszra se méltatták őket.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szintén jelezte, hogy "betelt a pohár nyelviskoláknál is. Csatlakoznak a közoktatásban dolgozó pedagógusokhoz." Mint írták, "titkos minisztériumi szobákban szövegezett, minden érdemi szakmai egyeztetés nélkülöző felnőttképzési törvényt fogadott el 2013-ban a Parlament a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztésére", ez pedig "az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás működését európai léptékekhez mérten súlyosan központosítja, túlszabályozza, ugyanakkor minőségi és számszerűsíthető eredményeket nem tud felmutatni. Ezen tényeket alátámasztják a KSH-OSAP statisztikai adatai, valamint a legfrissebb Eurostat felmérések arról, hogy a keresőképes felnőtt lakosság idegennyelv tudása az Európai Uniós országok közül Magyarországon a legalacsonyabb, a magyarok több mint kétharmada nem beszél angolul."