Előfizetés

Új bérajánlatot tett a MÁV

Publikálás dátuma
2016.02.09. 06:09
Fotó: Népszava
A vasutas szakszervezetek nem fogadták el a MÁV új bérajánlatát, azonban egyelőre elhalasztják a tervezett sztrájk bejelentését, ugyanis bíznak a további tárgyalások eredményességében. A MÁV-csoport vezetése 2,2 százalékos alapbéremelést, az alapbér további 0,5 százalékát kitevő önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítést, továbbá két alkalommal 25-25 ezer forint egyszeri kifizetést ajánlott a nem vezetői munkakörben foglalkoztatottak részére.

A MÁV-csoport vezetése 2,2 százalékos alapbér-emelést, az alapbér további 0,5 százalékát kitevő önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítést, továbbá két alkalommal 25 000-25 000 forint egyszeri kifizetést ajánlott a nem vezetői munkakörben foglalkoztatottak részére a hétfőn reggelre összehívott szakszervezeti egyeztetésen - közölte a vasúttársaság.

A vállalat munkáltatói saját hatáskörben, a rendelkezésre álló források terhére vállaltak kötelezettséget a vasutas munkavállalók jövedelmi helyzetének javítására.

A javaslat szerint a munkáltató a 2,2 százalékos alapbér-emelést visszamenőlegesen, 2016. január 1-jei hatállyal hajtja végre azon munkavállalóknál, akiknek az alapbére nem haladja meg a 450 ezer forintot. (A MÁV dolgozóinak átlagkeresete bruttó 220 ezer forint - szerk.) Emellett ezen dolgozóknak két alkalommal - vasutasnapon a júniusi, illetve karácsony előtt a novemberi munkabérrel - 25 000-25 000 forint egyszeri kifizetést teljesít.

Ez átlagosan 4 százalékos, a legalacsonyabb alapbérrel rendelkező munkavállalók esetében pedig 5,4 százalékos alapbérfejlesztésnek felel meg - közölte a társaság.

A MÁV-csoport elsődleges célja a munkahelyek megőrzése, a foglalkoztatás biztonságának garantálása. Ennek érdekében döntött úgy egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás formájában karácsony előtt is a társaság, hogy a már folyósított havibéren túlmenően még félhavi alapbért utal át a nem vezetői munkakörben foglalkoztatottak részére - tájékoztatott a MÁV Zrt.

A vasúttársaság arra kérte a munkaügyi vitát kezdeményező 7 szakszervezet képviselőjét, hogy az ajánlattal kapcsolatban február 9-én, kedden reggel 8 óráig írásban tegyenek nyilatkozatot.

Egyelőre nem elfogadható a MÁV javaslata – mondta Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke mondta a 24.hu megkeresésére. A számok ugyan jók, de három kérdéskört, illetve követelést még tisztázni kell:

  • a szakszervezetek a 2×25 ezer forintot a 2016-os alapbérbe építenék be,
  • le kéne zárni a kollektív szerződésről folyó tárgyalásokat,
  • középtávú megállapodást kéne kötni a foglalkoztatásról, akár a vasutas életpályamodellt is elképzelhetőnek tartják.

“A mai javaslat pozitív elmozdulás” – tette hozzá Meleg, aki ezt azzal indokolta, hogy a MÁV ajánlata közel áll az általuk kért 5 százalékos béremeléshez. Attól amúgy nem tart, amit a – szokatlanul együttműködő – MÁV lengetett be a hétfői közleményében, miszerint létszámleépítés lenne szükséges, ha nagyobb béremelést kérnének a vasutasok. Szerinte így is létszámhiány van a vasútnál. Hozzátette: bíznak a további tárgyalások sikerében, de ha rövid időn belül nem születik érdemi megállapodás, akkor sztrájkot hirdetnek.

Betelt a pohár: sztrájkbizottság a BKV-nál
Sztrájkbizottságot alakított, s rendhagyó sztrájkra készülnek a BKV dolgozók – tudta meg a Népszava.
A fővárosi közlekedési cég vezetése egyetlen fillér béremelést sem ajánl a dolgozóknak, létszámleépítésre készül, miközben például a garázsokban, egyes munkakörökben már így is a munkavédelmi és belső szabályzatok megsértését kockáztatva dolgoznak, időnként jelentősen túlterhelten az emberek.
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet akár más ágazatokkal összefogva is készül egy meglepő tartalmú munkabeszüntetésre, amelynek a részleteit később hozza nyilvánosságra a szakszervezet – még az utasoknak sem a haragját, hanem sokkal inkább a szimpátiáját fogjuk kivívni.



Tényleg előrehozott választásra készülnek?

"A kormány célja a magyar emberek mindennapi biztonságának megerősítése, amelyhez megfelelő eszközökre van szükség. Ha az ellenzék felelőtlen politikája miatt nem lesz meg a parlamentben az ehhez szükséges kétharmados többség, a kormány kész a magyar emberekhez fordulni, hogy megkapja a felhatalmazást. Ennek módjáról még nem született döntés" - válaszolta lapunknak a Kormányzati Tájékoztatási Központ arra a kérdésre, terveznek-e nemzeti konzultációt, ha nem sikerül keresztülvinni a parlamenten a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítást.

"Pénzkidobás" - reagált az esetleges nemzeti konzultáció ötletére lapunknak Molnár Zsolt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke szerint nem konzultációra kell újabb milliárdokat költeni, hanem a valóban a terrorizmus ellen küzdő szervezeteknek kell forrásokat biztosítani.

Megírtuk: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy szombati konferencián beszélt arról, bízik benne, hogy a parlament az ellenzék támogatásával felelős döntést hoz, de ha nem, akkor "a kormány az emberekhez fordul". hogy ez mit jelent, egyelőre tisztázatlan, a Magyar Nemzet úgy értesült, a Fidesz holnap estétől péntekig tartó lillafüredi frakcióülésén véglegesíthetik, pontosan milyen módszerrel kérdezzék meg az embereket. Az alaptörvény hatodik módosításához szükséges kétharmados parlamenti többséget ugyanis a kormánypártok egyedül nem tudják biztosítani, az ellenzéki pártok, illetve a független képviselők viszont jelezték, ebben a formában nem támogatják a javaslatot, amelynek értelmében terrorveszélyre hivatkozva a kormány egyebek mellett lezárhatná a határokat, átírhatná a költségvetést, korlátozhatná az internetet, a médiát, a gyülekezési jogot.

Politikusok, szakértők hetek óta találgatják, vajon nem előrehozott választásokat akar-e a Fidesz, s ezért terjesztett elő olyan alaptörvény-módosítást, ami várhatóan nem kapja meg a szükséges kétharmadot. Rogán szombaton még nevetségesnek nevezte a felvetést, Tuzson Bence kommunikációért felelős államtitkár azonban az ATV beszámolója szerint vasárnap már úgy fogalmazott: "minden lehetőség szóba kerülhet".

A kerekasztal lovagjai - Bojkottálják vagy "meghekkelik" a fórumot?

Publikálás dátuma
2016.02.09. 06:04

Álegyeztetésnek tűnik a kormány által sebtében összehívott Köznevelési Kerekasztal, amely ma tartja alakuló ülését. Az utóbbi hetekben forráspontra hevült pedagógustiltakozások lehűtésére szolgáló fórumot az érdemi taglétszámmal és szakmai háttérrel működő szakszervezetek bojkottálják vagy épp "meghekkelni" készülnek, hiszen már azt a megközelítést sem tartották helyesnek, hogy a miniszter jelöli ki, kit látna szívesen az egyeztetéseken. Hogy Balog Zoltánt miféle szempontok vezérelhették a választásban, azt a részvételi lista jól jelzi.

A köznevelési kerekasztal két ülése között munkacsoportokban folyna a munka az immár a közoktatásért is felelős eddigi felsőoktatási államtitkár szerint. A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak tegnapi átadása után Palkovics László elmondta, az ülésen, vagyis ma szinte minden előzetesen felvetett probléma napirendre kerülhet. Kétezer iskolával egyeztettek, a beérkezett véleményeket, jelzéseket csoportosítják és áttekintik, tehát lesz dolguk, ráadásul Palkovics azt ígérte: a kerekasztal dönt, mi az, amire azonnali megoldást kell találni, és mivel mérnek rá szeptemberig. Balog Zoltán ugyanezen az eseményen azt mondta, a köznevelési kerekasztal munkájának eredményeként jobbá válhat az iskolarendszer. A kerekasztal megalakítását január 23-án jelentette be az emberi erőforrások minisztere, nem titkon azzal a céllal, hogy hűtse a kedélyeket, s nyilván megossza az országossá váló, egyre nagyobb támogatásnak örvendő pedagógustiltakozást.

Az oktatási rendszer jobbá tételéért azonban nem elsősorban az az oktatásban tevékenykedő több mint 170 szakmai szervezet ül egy asztalhoz a kormánnyal. Utóbbiak évek óta nagy munkát végeztek, akár tantárgyakat, akár egyes pedagógusokat és diákokat képviselve. Helyettük a tárcavezető váltogatása nyomán kaptak meghívót egyes, elsősorban a kormányhoz közelálló, de legalábbis korántsem kritikus "kiválasztottak", míg a tanári érdekképviseletek kifogásolták a választási eljárást. A résztvevők:

Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet

Az 1997 nyarán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított intézmény – honlapja szerint - a katolikus köznevelési intézmények számára nyújt pedagógiai szakmai szolgáltatást, 1999 óta az oktatásért felelős szaktárcával kötött, többször megújított szerződés alapján. Ismert, hogy a különböző egyházi felekezetek által fenntartott intézmények száma az Orbán-kormány működése alatt egyharmadával nőtt. Így a katolikus egyház 2014-ben 131 óvodát, 215 általános iskolát, 84 gimnáziumot, 25 szakiskolát, 48 szakközépiskolát, 26 művészeti iskolát és 5 kollégiumot, összesen 582 közoktatási intézményt működtetett. A legtöbb egyházi iskolát működtető katolikus felekezet pedagógiai intézetének meghívása tehát indokolt és érthető, bár érdemes megjegyezni, hogy a többiek is működtetnek hasonló módszertani központokat, így van Református és Evangélikus Pedagógiai Intézet, sőt baptista is.

Eszterházy Károly Főiskola

Noha egészen érthetetlen, miért csupán egy tanárképző intézmény vehet részt a munkában, annyi biztos, hogy a vidéki magyar pedagógusképzés régi bástyája képviseli a jövő tanárait. Több tízezren tanítanak országszerte Egerben szerzett diplomával, az intézmény színvonalát és rangját jelzi, hogy tavaly a HVG felsőoktatási rangsorában megnyerte a vidéki főiskolák versenyét. December 1-jén az Országgyűlés módosította az oktatási törvényt, ennek értelmében az Eszterházy Károly Főiskola, a Károly Róbert Főiskola és a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karának egyesülésével alkalmazott tudományok egyetemeként folytathatja tovább az oktatási és kutatási tevékenységet, 2016. július 1-től tehát Eszterházy Károly Egyetem néven folytathatja a munkát az intézmény.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Az utóbbi években a magyar oktatási rendszer legnagyobb befolyású szereplője az iparkamara elnöke lett, meghívása a köznevelési kerekasztal munkájába tehát egyáltalán nem meglepő. Parragh Lászlónak sikerült véghezvinnie, amivel korábban sokan sikertelenül próbálkoztak: 2010-ben megállapodott a Fidesz-kormánnyal a szakképzés "gazdaságközeli" átalakításáról, 2013 szeptember elseje óta pedig Magyarországon kötelező, és majdnem általános a duális, vagyis a cégekkel együttműködő szakképzés. A kamarai elnök sokszor nyilatkozott oktatási ügyekben, azt hangoztatva, hogy az ország középtávú sikerei a képzés és oktatás minőségén múlnak. Aktivitása azonban nem állt meg a szakképzésnél, tavaly nyáron például azt mondta: a közoktatást úgy kell átalakítani, hogy az általános iskolában végzett diákok az alapkompetenciákkal már rendelkezzenek, majd a szakképzésben kifejezetten a szakmát tanulják meg elméletben és gyakorlatban, és ha a szakmát elsajátították, legyen lehetőségük a felsőoktatásba is továbblépni. Ennek megfelelően állítólag tőle származik a 9 osztályos általános iskola bevezetésének ötlete is. A miniszterelnökkel a hírek szerint szoros kapcsolatot tartó Parraghra már csak azért is érdemes odafigyelni, mert a hírek szerint a korábbi felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István stratégiáját egymaga vétózta meg a felsőoktatási kerekasztalon.

Országos Köznevelési Tanács

A második Orbán-kormány 2013 októberében határozott az Országos Köznevelési Tanács létrehozásáról, a testület végül a következő év áprilisában kezdte meg működését. Az oktatásért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakértői testületének 13 tagját a tárca vezetője kéri fel. Az elnöki tisztet betöltő Szebedy Tas a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke, a sokak szerint a jobboldal egyik bástyájának számító Városmajori Gimnázium igazgatója. Az előző Országos Köznevelési Tanács (OKNT) éléről a hazai pedagógia egyik legnagyobb tekintélyű szakembere, Lóránd Ferenc akkor mondott le, amikor 2011 októberében nyilvánosságra került a kormány köznevelési törvényének végleges szövege. Az akkor még hatályos közoktatási törvény szerint ugyanis az OKNT egyetértése nélkül nem lehetett volna jelentős oktatáspolitikai döntést hozni, minden közoktatást érintő jogszabályt a tanács elé kellett volna vinni, de a humántárca ezt már akkor sem tette meg. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban és a mostani, 25 pontos listájában is követelte, hogy az OKNT és a Közoktatás-politikai Tanács jogosítványait ismét törvény rögzítse.

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik)

Az oktatási reform szimbólumává vált az állami iskolafenntartó, amely az intézmények államosítása, azaz önkormányzatoktól történt elvétele óta a tulajdonosi jogok gyakorlójaként, valamint az iskolaigazgatók és a tanárok munkáltatójaként kellene, hogy fellépjen. Azért csak kellene, mert a hazai iskolák kétharmadát kezelő Klik sokszor képtelen reagálni a napi problémákra, ráadásul a rövid idő alatt felhalmozott, s folyamatosan növekvő, milliárdos tartozásállomány a napi működés rovására is ment, fokozva az ágazaton belüli feszültségeket. Már Marekné Pintér Arankának, a Klik első elnökének is azért kellett távoznia posztjáról 2014 közepén, mert egy kormányzati vizsgálat súlyos hibákra, pénzügyi anomáliákra derített fényt, ám a helyzet azóta sem lett jobb. A szervezetet már átvilágították, elemezték, racionalizálták, decentralizálták, lett új elnöke, és kapott költségvetési főfelügyelőt is, a tartozások és a mulasztások mindezek ellenére csak fokozódnak; a tanárok késve kapott fizetésekre panaszkodnak, kifizetetlen számlák miatt pedig több iskolában lekapcsolták a gázt. A tiltakozások hatására ugyan Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elismerte, "túltolták a biciklit", s túlzottan központosították az iskolákkal kapcsolatos döntési jogköröket, a Klik érdemi átalakításáról egyelőre nincs szó, a kerekasztalnak pedig mintha csak alanyi jogon lenne főszereplője a probléma maga.

Nemzeti Pedagógus Kar

A kormány gyakorlatilag létrehozza magának a saját tárgyalópartnerét, amikor 2013-ban a Kar megalakításáról döntött, és előírta, hogy ennek minden állami, tehát a Klik által foglalkoztatott tanár automatikusan a tagja kell, hogy legyen. A nagyjából 150 ezer pedagógus nem választhatott, miközben a kormány alakította ki a szervezetállítás szabályait, a miniszter dönt a testület finanszírozásáról, azaz vezetői minden alkalommal úgy ülnek asztalhoz, hogy a szaktárca vezetője gyakorlatilag bármikor megvonhatja tőlük a forrásokat. Horváth Péter karelnök - aki egyúttal a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója - bizonyos kérdésekben, így a Klik és a pedagógusi munkaterhek ügyében ugyan határozott álláspontot képvisel, sem a sztrájk, sem egyéb témákban nem foglalt egyértelműen állást, ráadásul már korábban komoly összetűzésbe keveredett más szakmai szervezetekkel a pedagógus-etikai kódex ügyében is, mely a pedagógustársadalom heves ellenérzéseit váltotta ki.

Nemzeti Ifjúsági Tanács

Az ifjúság számára létrehozott egyeztető fórum, mely a fiatalok és ifjúsági szervezetek között, valamint a hazai és nemzetközi szereplőkkel döntéshozókkal és szervezetekkel való hatékony párbeszéd megteremtését tűzte ki céljául. Ezt írja magáról a NIT saját honlapján, s a szervezet legfontosabb feladatainak az ifjúság és az ifjúsági szervezetek érdekképviseletének legmagasabb szintű ellátását, valamint a mindenkori kormány "erős és egységes megszólítását tartja". Noha korábban nem sokat hallottunk róla - s ez nyilván a Népszava szerkesztőségének hibája -, a NIT állítja: a magyarországi ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, s "elsősorban hazánk ifjúságpolitikáját kívánja jobbá tenni úgy, hogy szorosan együtt működik a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel". A 2012-ben alakított NIT jelenlegi elnöke Janzsó Ádám.

MTA Közoktatási Elnöki Bizottság

Noha az eredeti közlés még úgy szólt, a kerekasztal munkájában maga az akadémia is részt vesz, az MTA-elnök Lovász László vélhetően nem kívánta a nevét adni e tárgyalássorozathoz. Így aztán az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának a bevonására pontosították az eredeti híresztelést, a 2014-ben újjáalakult szervezetről ugyanakkor nem sokat tudni. Legfeljebb annyit: elnöke Csépe Valéria, az MTA levelező tagja, titkára pedig Jánosi Imre, az MTA doktora

Nagycsaládosok Országos Egyesülete

Teljes mértékben indokolhatatlan, ugyanakkor kormányhoz való elkötelezettsége miatt érthető a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) részvétele a kerekasztalon. Noha az 1987-ben alakult szervezet Alapszabályban rögzített céljai között - amelyek a szervezet honlapja szerint, azóta is érvényesek - az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése, a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata, a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése -, jól láthatóan nem egy oktatási szakmai közösség. Ám a szervezet tagjai csak azok lehetnek, akik háztartásukban legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek fel és lehetőségeik szerint részt vesznek a közös célok megvalósításában, így például jogosultak lehetnek az Orbán-kormány családokat célzó kedvezményeire.

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét (KCsSz) több mint tíz egyesület alapította 2001-ben, Csongrádon. Céljuk a családbarát szemlélet Kárpát-medencei és nemzetközi terjesztése, valamint a térségben működő családszervezetek és az érdekeiket képviselő civil kezdeményezések együttműködésének megszervezése volt - írják honlapjukon. A Pataki János által elnökölt KCsSz-ről, tevékenységéről és pedagógiai, neveléselméleti hozzáértéséről ugyanakkor semmit sem tudni.

Magyar Művészeti Akadémia

Hiába utasította el a tanárok nagy része a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) meghívását a kerekasztalra, a Fekete György vezette szervezet mégis képviseltetheti magát az egyeztetésen. Az MMA a művészettel, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatok ellátásával foglalkozó, a kormány által létrehozott és jelentős költségvetési forrásokkal "ápolt" szervezet.

Tüntető távolmaradás, egyértelmű követelések

Pedagógusok Szakszervezete

Végül nem vesz részt a mai köznevelési kerekasztalon a PSZ - így döntött tegnap a szakszervezet országos vezetősége. A szélsőjobboldali "véleményformálók" által személyében is megtámadott Galló Istvánné elnök sokadszor is ismertette problémáikat, határozatukat pedig úgy magyarázta: a pedagógusok sztrájkbizottságának ülésein képviseli majd a PSZ XXV. kongresszusa által elfogadott követeléseket és az azok megoldására készített javaslatokat. Ez a fórum pénteken lesz, az ülésen nyilatkoznia kell a szaktárcának a korábban megfogalmazott 25 pontról, és a vállalásokat írásba kell foglalnia. Az érdekvédő jelezte: megoldási javaslatokat várnak, minden további lépést ettől tesznek függővé. Ugyanakkor a szombati demonstrációt a fővárosban megtartják, amitől már csak azért is joggal félhet a kormány, mert a PSZ-nek 30 ezer aktív pedagógus tagja van, akiket a szakszervezet - mint már többször bebizonyosodott - képes mozgósítani.

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

"Meggyőződésünk, hogy Czunyiné Bertalan Judit lemondása/lemondatása és Palkovics László kinevezése politikai trükk, melynek célja nem más, mint zavarkeltés, megosztás" - közölte Mendrey László. A PDSZ elnöke szerint a kormány működéséből egyértelműen látható, hogy sem miniszteri, főleg nem államtitkári szinten nincs önálló cselekvés, a döntés minden esetben a miniszterelnök kompetenciájába tartozik. "Attól tartunk, vonatkozik ez a köznevelési kerekasztalra is" - fogalmazott, hozzátéve: a PDSZ-nek a kerekasztallal kapcsolatos elvárásait eljuttatták Balog miniszterhez. Kiemelték: "elengedhetetlen, hogy a képviselettel rendelkező szakmai/érdekvédelmi (civil) szervezetek helyet kapjanak annál." A PDSZ-t ugyan az előző ciklusokban kifejezetten "jobboldali" szakszervezetként tartották számon, több ezer fős tagságával és kritikus elnökével 2010 óta a kormány célkeresztjében áll, így a kerekasztalra is csupán késve kapott meghívást. Mendreyék először nem is kívántak részt venni az egyeztetésen, ám végül nemcsak hogy úgy érezték, van miről tárgyalni, több ponttal ki is egészítenék a napirendet.