Előfizetés

Oktatási vészforgatókönyv kell

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.02.09. 06:00

Ugyan ma összeül a kormány által vészötletként bedobott köznevelési kerekasztal, az orbáni oktatáspolitikával elégedetlenkedő szakmai szervezetek azonban nem várnak érdemi eredményeket, sőt a Pedagógusok Szakszervezete végül el sem megy az egyeztetésre. Azt az újabban a köznevelési területért is felelős államtitkár, Palkovics László is jelezte: a rendszert nem fogják új alapokra helyezni, épp ezért a tanári érdekszervezetek nem hátrálnak: szombatra országos tüntetést szerveznek.

Konstruktív és szakmai munkát vár a ma délelőttre összehívott köznevelési kerekasztaltól Palkovics László oktatási államtitkár, aki a hétvégétől a felsőoktatás mellett már a köznevelés irányításáért is felel, miután "átvette" a területet Czunyiné Bertalan Judittól. A kerekasztal létrehozását több mint két hete jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, ennek ellenére a meghívottak pontos listájáról, a megvitatni kívánt témákról hétfőig szinte semmit sem lehetett tudni.

Palkovics László tegnap az MTI-nek adott interjúban bejelentette, mire számíthatnak a megjelentek, az egyeztetésnek négy fontos pontja lesz: szó lesz a szerkezeti kérdésekről, a fenntartásról, és így a tanárok köreiben már-már szitokszóként emlegetett Klikről; tantervi kérdésekről (a tananyag tartalma és mennyisége); a tanárokat érintő szakmai ügyekről (mint például a megnövekedett adminisztrációs terhek, heti óraszámok), valamint a tanulói életút kérdéseiről (érettségiszerzés, továbbtanulás). Az államtitkár hangsúlyozta, a feladatok sokasága miatt prioritási sorrendet kell felállítani, az első helyre ezért azok az ügyek kerülnek, amelyeknek már 2016 szeptemberében érezni kellene a hatását. A második helyre azok a feladatok kerültek, amelyeken menet közben is tudnak javítani és nem tanévhez kötődnek, a harmadik csoportba a középtávú fejlesztések tartoznak. Az üléseket kéthetente hívnák össze, közben kisebb munkacsoportokban zajlana a munka. Konkrétumokról nem esett szó és a meghívottak sem tudnak többet.

Annyi biztos, hogy a kormány számos, az államhoz több szállal kötődő szervezet képviselőinek biztos megjelenésére számít (a résztvevőkről bővebben 12. oldalon - a szerk.). Csakhogy a közoktatással foglalkozó, és a mindmáig szélesedő tanár-, diák- és szülőtiltakozásokban is aktívan részt vállaló szakmai szervezetek meghívása szóba sem került, sőt sokáig az is kétséges volt, hogy a pedagógus szakszervezeteket meginvitálják-e. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) bojkottot is hirdetett a kormány "csorba" kerekasztala ellen, ezt azonban a múlt héten visszavonták, miután kaptak meghívót, s a szervezet országos választmánya úgy döntött, mégis vegyenek részt a tanácskozáson. Ugyanakkor jelezték: ha azt tapasztalják, hogy az csak színjáték, és másra nem, csak időhúzásra szolgál, azon nyomban felállnak az asztaltól. Mendrey László, a PDSZ elnöke lapunknak azt is elmondta, a mai egyeztetésen remélhetőleg ki fog derülni, pontosan milyen irányba hajlandó haladni a kormány, és hogy készek-e egyáltalán az érdemi változtatásokra. "Finomhangolásokkal nem megyünk semmire. Azokat ott lehet használni, ahol nagyjából egyben van a rendszer. Nálunk azonnal vészforgatókönyvre lenne szükség" - mondta.

Az egyeztetésekre meghívást kapott a másik, a legnagyobb tanárszervezet, a Galló Istvánné vezette Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. Csakhogy tegnap a PSZ országos vezetősége úgy döntött, nem vesznek részt a kerekasztal mai ülésén. Ugyanakkor fontosnak tartják a kormánnyal való tárgyalások folytatását: a Pedagógusok Sztrájkbizottsága - melynek a PSZ mellett az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet a tagja, akik mára nem kaptak meghívást - már január óta tárgyal az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), eddig kevés eredménnyel. A sztrájkbizottság korábban egy 25 pontos követeléslistát fogalmazott meg, a PSZ szerint az Emminek előbb erről kell "világosan és egyértelműen nyilatkoznia, írásba foglalnia, hogy mit fogad el, hiszen a sztrájkbizottság a további lépéseket ettől teszi függővé."

A tárgyalási folyamat utolsó ülése február 12-én lesz, a PSZ pedig - az eddig hitegetések és eredménytelenségek miatt - február 13-ra, azaz szombatra országos demonstrációt a Kossuth térre hirdetett. A tiltakozó tanárokat támogatók köre közben egyre bővül: a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét, amelyben a közoktatás tarthatatlan állapotára hívják fel a figyelmet, már 32 ezren szignózták a tanitanek.com-on. A most szombati megmozduláson ráadásul sem csak a pedagógusok, a diákok és szüleik lesznek jelen, kint lesznek az egészségügyi dolgozók, sőt, a nem pedagógus végzettségű iskolai dolgozók is. Jelezte részvételét a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete. De még a Magyar Taxisok Szakszervezete is nyílt levélben jelentette be, szombaton a pedagógusokkal együtt tüntetnek.

A szakma és sokak szerint ugyanis a hétvégi demonstráció a mai egyeztetés ellenére sem válik okafogyottá, az orbáni oktatáspolitika ellen tiltakozó tanárok és szakmai szervezetek képviselőinek jelentős része attól tart, a kerekasztaltól nem várhatnak érdemi előrelépéseket, a kormány csak az időhúzásra játszik abban reménykedve, hogy elül az országos tiltakozóhullám. Félő, Czunyiné Bertalan Judit visszahívása sem jelent semmit, az államtitkárcserével nem fog változni a fideszes oktatáspolitika. Palkovics maga is úgy gondolja, hogy 2010-ben egy "szándékában és elveiben előremutató folyamat" indult el az oktatásban, a rendszerben felbukkanó hibákat pedig lehet javítani. Az már az államtitkár szavaiból is kitűnik, a kormány nem hajlandó arra, hogy új alapokra helyezze a köznevelés rendszerét, a tiltakozók szerint azonban foltozgatásokkal már nem lehet javítani a jelenlegi helyzeten. Mendrey úgy is fogalmazott: "ha valóban ennyire rigid az álláspont, nincs miről tárgyalni. Majd 13-a után visszatérünk a kérdésre".

Czunyiné kiválóan magyaráz
Bár alig néhány napja váltották le a köznevelési államtitkári posztról, Czunyiné Bertalan Judit a 444.hu kamerájának mondta el, szerinte miért is jó a Klik. Az alábbiakban szó szerint közöljük a választ: "A Klik azért jó, mert egy olyan beavatkozási felület a fenntartó részére, ahol azokra a többek között nemzetközi mérésekre tudunk reagálni, ami a beavatkozási pontoknak a megtalálását jelenti az oktatási rendszerben; így a végzettség nélküli iskolaelhagyás, és mindazok az intézményi átjárhatóságok vagy a gyermekek oktatásával összefüggő tudásrendszereknek az eljuttatása. Ez egy borzasztó fontos dolog. Ilyen nagy működtető szervezet Európában sincs máshol" - fogalmazott a digitális tartalomfejlesztésért felelős, újdonsült kormánybiztos.

Botrányt keltett az elnök vörös szőnyeges vonulása

Felháborodást keltett Egyiptomban, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő autókonvoja több kilométeres vörös szőnyegen érkezett egy ünnepi rendezvényre, ahol az elnök beszédében gazdasági megszorításokat jelentett be, és takarékosságra intette a népet.

A hétvégi eseményt több nagy beruházás, egyebek mellett egy szegényeknek épült lakópark felavatásának alkalmából rendezték Kairó Október 6. nevű elővárosában. Ünnepi beszédében Szíszi a víz- és áramszolgáltatás állami támogatásának további csökkentését jelentette be, és takarékosságra szólította fel az egyiptomiakat. Az emberektől azt kérte: gondoljanak az országot sújtó gazdasági nehézségekre, és ne panaszkodjanak a megszorítások miatt.

Az észak-afrikai országban hagyományosan sokat költ az állam arra, hogy támogatások révén tartsa alacsonyan az alapvető termékek, szolgáltatások árát. Az egyiptomi vezetés szerint viszont az állami támogatások drasztikus csökkentése a forradalmi évek gazdasági mélyrepüléséből való kilábalás egyik alapfeltétele. A kényes témát Szíszi elődei rendszerint kerülték a többnyire mélyszegénységben élő társadalom reakciójától tartva. Szíszi emlékeztetett, hogy a lakosság tiszta vízzel való ellátása naponta körülbelül 40 millió egyiptomi fontba (mintegy 1,4 milliárd forint) kerül.

"Az állam ezt képtelen így folytatni" - mondta. Az állami pompával kísért felvezető és az elnöki beszéd közti ellentmondás megrökönyödést váltott ki az emberekből. A közösségi médiában a vörös szőnyeget bíráló bejegyzések ezrei jelentek meg, és a rendszerkritikával egyébként fukarkodó tévécsatornák is főműsoridőben foglalkoztak a témával.

Az at-Tahrír című napilap honlapján számvetést végzett az Október 6. város utcáin kilométereken át kígyózó vörös posztó hozzávetőleges áráról. A cikk szerzője "tájékozott forrásokra" hivatkozva arra az eredményre jutott, hogy a jelenlegi méterárak alapján, a négy méter széles és majd négy kilométer hosszú szőnyeg körülbelül 240 ezer egyiptomi fontba (8,5 millió forint) kerülhetett. 

Az egyik tévécsatorna ugyanakkor megszólaltatta a fegyveres erők egyik illetékesét, aki szerint mindössze egy "könnyű szövetből készült" szőnyegről van szó, amelyet az elmúlt három évben számos alkalommal használtak, egyebek mellett a Szuezi-csatorna új medrének felavatásakor is. Iháb el-Kahvagi szerint mindez csupán "az egyiptomi polgárok és az egész világ által figyelemmel kísért" ünnepségek megszépítését szolgálja; nincs szó a pénzek eltékozlásáról.

Botrányt keltett az elnök vörös szőnyeges vonulása

Felháborodást keltett Egyiptomban, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő autókonvoja több kilométeres vörös szőnyegen érkezett egy ünnepi rendezvényre, ahol az elnök beszédében gazdasági megszorításokat jelentett be, és takarékosságra intette a népet.

A hétvégi eseményt több nagy beruházás, egyebek mellett egy szegényeknek épült lakópark felavatásának alkalmából rendezték Kairó Október 6. nevű elővárosában. Ünnepi beszédében Szíszi a víz- és áramszolgáltatás állami támogatásának további csökkentését jelentette be, és takarékosságra szólította fel az egyiptomiakat. Az emberektől azt kérte: gondoljanak az országot sújtó gazdasági nehézségekre, és ne panaszkodjanak a megszorítások miatt.

Az észak-afrikai országban hagyományosan sokat költ az állam arra, hogy támogatások révén tartsa alacsonyan az alapvető termékek, szolgáltatások árát. Az egyiptomi vezetés szerint viszont az állami támogatások drasztikus csökkentése a forradalmi évek gazdasági mélyrepüléséből való kilábalás egyik alapfeltétele. A kényes témát Szíszi elődei rendszerint kerülték a többnyire mélyszegénységben élő társadalom reakciójától tartva. Szíszi emlékeztetett, hogy a lakosság tiszta vízzel való ellátása naponta körülbelül 40 millió egyiptomi fontba (mintegy 1,4 milliárd forint) kerül.

"Az állam ezt képtelen így folytatni" - mondta. Az állami pompával kísért felvezető és az elnöki beszéd közti ellentmondás megrökönyödést váltott ki az emberekből. A közösségi médiában a vörös szőnyeget bíráló bejegyzések ezrei jelentek meg, és a rendszerkritikával egyébként fukarkodó tévécsatornák is főműsoridőben foglalkoztak a témával.

Az at-Tahrír című napilap honlapján számvetést végzett az Október 6. város utcáin kilométereken át kígyózó vörös posztó hozzávetőleges áráról. A cikk szerzője "tájékozott forrásokra" hivatkozva arra az eredményre jutott, hogy a jelenlegi méterárak alapján, a négy méter széles és majd négy kilométer hosszú szőnyeg körülbelül 240 ezer egyiptomi fontba (8,5 millió forint) kerülhetett. 

Az egyik tévécsatorna ugyanakkor megszólaltatta a fegyveres erők egyik illetékesét, aki szerint mindössze egy "könnyű szövetből készült" szőnyegről van szó, amelyet az elmúlt három évben számos alkalommal használtak, egyebek mellett a Szuezi-csatorna új medrének felavatásakor is. Iháb el-Kahvagi szerint mindez csupán "az egyiptomi polgárok és az egész világ által figyelemmel kísért" ünnepségek megszépítését szolgálja; nincs szó a pénzek eltékozlásáról.