Érdemi eredmények nélkül zárult kedden a kormány által - az országossá nőtt tiltakozások nyomására - életre hívott köznevelési kerekasztal első ülése, a résztvevők ennek ellenére elégedettek voltak. Az ülést zárt ajtók mögött tartották, ám a sajtó képviselői ígéretet kaptak arra, hogy az egyeztetés utáni tájékoztatón választ kapnak kérdéseikre. Már ez sem teljesült, a mintegy háromórás fórum után ugyanis nem lehetett kérdezni. Az viszont kiderült, hogy a közoktatást érintő esetleges változtatásokról nem születtek döntések, csupán régi-új ígéretek hangzottak el: Balog Zoltán humánminiszter bejelentette, egyszerűsíteni fogják az iskolai közbeszerzéseket (ma egy villanykörte vásárlása is több hétig tart), az igazgatók pedig "már" ebben a félévben megkapják speciális bankkártyájukat a kisebb kiadások fedezésére (ez sem nagy újdonság, Balog lassan egy éve ígérgeti).
Álmegoldásokat kínál a kormány az oktatás rendszerszintű problémáira Tóbiás József szerint. Az MSZP elnök-frakcióvezetője úgy véli, ezek helyett radikálisan csökkenteni kell a tananyag mennyiségét, az iskolaigazgatóknak vissza kell kapniuk szuverenitásukat, a tanároknak az autonómiájukat, rendezni kell a bérfeszültségeket. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági válság óta az általános iskolás gyermekekre 85 ezer, a középiskolásokra 195 ezer és a felsőoktatási hallgatókra 212 ezer forinttal jut kevesebb egy évben, Európában pedig Magyarország az utolsók között kullog a nemzeti össztermékből az oktatásra fordított összegeket nézve.
Ígéretet tett arra is, hogy rendezik a jövedelemelmaradásokat (tanárok ezrei kapják rendszeresen késve fizetéseiket), megoldást keresnek a nyugdíjas korúak foglalkoztatására (erre a tanárutánpótlás hiánya miatt lenne szükség), és csökkentik az adminisztrációs terheket azzal, hogy az intézményi önértékelés folyamatát lerövidítik. Mindezek mellett talán a legfontosabb: alakítanának a tiltakozók által diszfunkcionálisnak, az orbáni oktatáspolitika szimbólumának tekintett Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetésén (az alultervezett finanszírozás az egyik oka annak, hogy az oktatás színvonala meredeken romlik).
Mindebből az is kiderül, hogy a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó tanárok, diákok és szakmai szervezetek által leginkább kifogásolt területeken nem lesz változás, a kormányzat továbbra sem hajlandó változtatni az eddigi irányvonalon. Az ígéretek szintjén sem jelent meg a Klik-rendszer decentralizálása, a kettős irányítás megszüntetése, a nemzeti alaptanterv újragondolása, a tankötelezettség 18. életévig tartó visszaállítása, a tanszabadság, a szabad tankönyvválasztás biztosítása. Utóbbival kapcsolatban Balog azt mondta: nem tudják újra kinyitni a tankönyvpiacot, mert akkor drágulnának a tankönyvek. Vagyis maradnak a kormány silány minőségű kísérleti tankönyvei, de azokat legalább többen ingyen kapják.
A kerekasztalon mindössze arról született döntés, hogy a fentebb említett ígéretekkel kapcsolatban április 30-ig kell meghozni az érdemi döntéseket, és hogy a kerekasztal mostantól kéthetente ülésezik, közben munkacsoportokban zajlik majd a munka. Nagy előrelépés tehát nem történt, a résztvevők mégis sikerként élték meg - ami nem is csoda, hiszen az asztalnál többségében a kormányhoz kötődő szervezetek (iparkamara, művészeti akadémia, a Nemzeti Pedagógus Kar, stb.) kaptak helyet. Kivételt jelent a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), illetve az országos tiltakozóhullámot elindító Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója. Madarász Pétert az utolsó pillanatban szakértőként hívta meg a kormány, s mint az ülés után elmondta, a találkozó abból a szempontból elérte célját, hogy "minden fél meghallgattatott", ám a munka nagy része még előttük van.
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Békülékenyebb hangot ütött meg Mendrey László PDSZ-elnök is, aki egy hete még a kerekasztal bojkottjára szólította fel az oktatással foglalkozó szakmai szervezeteket, mondván, oda nem hívták meg a valóban érintetteket; kezdetben a PDSZ sem kapott meghívót. A helyzet gyakorlatilag változatlan maradt, a kerekasztalhoz még a legnagyobb érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sem ült le, egyrészt mert időhúzásnak gondolja azt, másrészt pedig azért, mert a Pedagógusok Sztrájkbizottsága - amelynek a PSZ is tagja - már január óta egyeztet a kormánnyal, kevés eredménnyel. Éppen ezért szombatra országos tüntetést szerveztek a Parlament elé, amelyhez több más szervezet is csatlakozott, legutóbb a legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség jelezte, a hétvégére mozgósítják a hozzájuk tartozó szervezeteket.
A megmozduláson a PDSZ is részt vesz, ugyanakkor Mendrey lapunknak azt mondta: a kerekasztalnak volt értelme. A legnagyobb érdemnek azt nevezte, hogy "nem voltak tabuk", és a kormányzat részéről "a legkényesebb kérdésekben sem hangzott el az, hogy nem." Ez persze semmire sem garancia, és ezt Mendrey is tudja: "továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy mindez a tanárok megnyugtatására szolgáló intézkedés. Szó nincs arról, hogy hátradőlhetünk" - mondta. Arra a kérdésünkre, hogy most nem gondolja-e "csorbának" a kerekasztalt, azt mondta: a meg nem hívott szervezeteket a már említett munkacsoportokba vonnák be.
A kormány kerekasztalával egyáltalán nem elégedett Fábry Béla. A Magyar Pedagógiai Társaság - amely az idén januárban ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját - alelnöke szerint a kormány részéről továbbra sem látszik szándék arra, hogy változtasson oktatáspolitikáján. "Nem arról van szó, hogy engednek a tanároknak, csupán a működésképtelenséget próbálják korrigálni. Azt én nem nevezném eredménynek, hogy az elmaradt béreket kifizetik. A tiltakozók követelései nem korrekciókat céloznak meg, hanem az egész közoktatás újratervezését. A kisebb-nagyobb javítgatásokkal csak annyit lehet elérni, hogy az alapjaiban elhibázott rendszer esetleg gördülékenyebben működik tovább. Mindaddig, amíg nem kerül sor a rendszer alapvető elemeinek módosítására, a pedagógusok elégedetlensége nem fog megszűnni" - mondta.
A köznevelési kerekasztal után az Országgyűlés kulturális bizottságában folytatódott a vita a köznevelés helyzetéről. Itt Hoffmann Rózsa korábbi KDNP-s oktatási államtitkár emberi szervezethez hasonlította a köznevelési rendszert, és megjegyezte, ha az embernek csak egy ujja fáj, akkor az egész szervezetünket betegnek érezzük. Elismerte, hogy vannak bajok az oktatásban, de szerinte a baj korántsem akkora, amekkora "jajgatásnak" szemtanúi vagyunk. Hiller István szocialista képviselő erre reagálva úgy fogalmazott: nem a kisujj fáj, hanem az egész szervezettel van a baj. Bejelentette: az MSZP parlamenti vitanapot kezdeményez a közoktatás állapotáról.